KÖZÖS ÉRDEK A PÁRBESZÉD
Csatlakozzon az uniós kommunikációról szóló közös civil nyilatkozathoz!
2006-07-10

Az Európai Unió a legállampolgár-barátabb nemzetközi intézmény- hangoztatta Balázs Péter nagykövet, egyetemi tanár. No meg az, amelyiknek az egyik legnagyobb az elutasítottsága -- tette hozzá. Az Európa Ház az európai kommunikációról rendezett civil konferenciát.

(balról jobbra) Balázs Péter, Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója és György Gábor

Mondjuk a magunkét a címe a rendezvénynek, ami jól érzékelteti a civil szervezetek egyik fő tevékenységét. Ugyanis a civil szervezeti képviselők csak mondják és mondják: fórumokon, tanácskozásokon, halkan és néha kiabálva. Az érdekérvényesítés sikeressége változó, az azonban vitathatatlan, hogy Európai Unió intézményei a legnyitottabbak közül valók -- hangoztatta Balázs Péter a budapesti Kossuth Klubban 2007. július 7-én tartott rendezvényen. Hozzátette, hogy a különböző hivatalos dokumentumokat az Unió összes hivatalos nyelvére lefordítják, azok visszamenőleg is megtalálhatók, és legtöbb esetben nyílt konzultációs folyamatokon közvetlenül is véleményt formálhat a társadalom egy-egy kérdésben.

"Cserébe" azonban nem mindig kapja meg a kiérdemelt kedvező hozzáállást az Európai Unió. Ennek egyik legjobb példája az Európai Alkotmány elutasítása Franciaországban és Hollandiában. Balázs szerint a kedvezőtlen eredmény okait csak egy sokismeretlenes egyenlettel
lehetne leírni, amelyben jelentős szerepet játszott az Európai Unió népszerűsége
(ill. népszerűtlensége) Franciaországban, a belpolitika, az EU bonyolult
felépítése. És -- Balázs szerint -- kedvezőtlen hatással volt az
alkotmányozás és a bővítés ügyének időbeni egybeesése. Balázs Péter
szerint a legnagyobb probléma ma mégis az, hogy nem sikerült a
történtekre pontos diagnózist adni (pedig lett volna idő a
gondolkodásra, hiszen a francia és holland népszavazás bő egy éve volt
(2005. május 29-én ill. június 1-én)), tehát megmagyarázni, hogy az
elutasítás miért történt és mi a teendő. Ma ugyanis az a helyzet, hogy
az Európai Alkotmány megerősítése (ratifikációja) hallgatólagosan ma is
folyik. Ezt viszont csak onnan tudjuk, hogy nem született ezzel
ellentétes döntés.

Az Európai Unió és állampolgárai közötti távolságot, közkeletű nevén
szakadékot tehát szemmel láthatóan nehéz áthidalni. És ebben sokszor a
tagállamok sem segítenek -- tette hozzá Balázs. Ugyanis a tagállamok
kormányképviselői előszeretettel tolják át a felelősséget az uniós
intézményekre akkor, ha valami bonyolult, nehezen érthető vagy
egyszerűen népszerűtlen, ellenben - és érthető módon -- szívesen veszik
magukra a jó hírek hozójának szerepét. Egyszerűen fogalmazva -- állítja
Balázs -- a kormányoknak tudatosan kommunikálniuk, kellene az EU-t és
egyben ez az intézmény népszerűségének egyik záloga,

György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője
elmondta, hogy uniós kommunikáció alatt nem egy egyirányú,
"diktatórikus" folyamatot kell érteni. Az európai intézmények -- így a
Bizottság is -- komolyan veszi a polgárokkal folytatott vitát,
párbeszédet. Fontos kérdés azonban, hogy miről is kommunikáljunk? A
képviselet vezetője szerint az embereket érintő mindennapi kérdéseket
kell az EU-s tájékoztatás középpontjába helyezni, hiszen szinte nincs
olyan releváns kérdés, melynek ne lenne európai dimenziója. Az is
lényeges, hogy mindezeket a kérdéseket közérthetően, az uniós
"szakzsargont", elvont kifejezéseket kerülve kell közelebb vinni az
emberekhez. Az Európai Bizottság ezeknek megfelelően "látványos"
döntésekre és tájékoztatásra törekszik olyan kérdésekben, melyek az
emberek hétköznapjaira közvetlen hatással vannak, ilyen például a
légiutasok jogairól szóló rendelet, a külföldi hívások tarifáinak
csökkentésére irányuló tervezett szabályozás, a bármely EU-s országban
tárcsázható 112-es segélyhívó szám, az élelmiszerbiztonsági, járványügyi
szabályozások, vagy a bortermelés reformja.

A Képviselet aktív szerepet vállal a kommunikációs folyamatban.
Amellett, hogy átfogó válaszokat adnak a megkeresésekre és az
állampolgárok kérdéseire, valamint jól képzett munkatársaik jelen vannak
számos tájékoztató fórumon, konkrét kezdeményezésekkel is igyekeznek
elősegíteni a széles körű tájékoztatást európai ügyekben. Terveik között
szerepel többek között egy általános iskolák számára jól használható
EU-s tananyag összeállítása, országos vitát kezdeményeznek egy ún.
jószolgálati nagykövet személyéről, aki széles körben ismert személyként
hatékonyan tudná népszerűsíteni az európai eszmét, ősszel pedig
regionális konferenciára kerül sor Magyarország és a környező országok
uniós tapasztalatainak megvitatására.

A bevezető előadásokat követően eszmecserére került sor az Európai
Bizottság által 2006. februárjában közzétett, az európai kommunikációs
politikával foglalkozó ún. fehér könyvvel kapcsolatban. A fórumon
elhangzott javaslatok és hozzászólások eredményeként magyarországi civil
szervezetek közös véleményt fogalmaznak meg annak érdekében, hogy egy
hatékony és polgárközpontú kommunikációs politika alakuljon ki
Európában. A magyarországi civil szervezetek véleményét a kezdeményező
és koordináló Európa Ház július végén eljuttatja az Európai Bizottsághoz.

A konferencián konszenzussal elfogadott civil véleményhez 2006. július
21-ig lehet csatlakozni.

"Európa mi vagyunk": Magyarországi civil szervezetek véleménye az
Európai Bizottságnak az európai kommunikációs politikával foglalkozó
fehér könyvéről (22 kB, rtf formátum)

Nyilatkozat:
online
doc

Tekintse meg képeinket!