A DEMOKRÁCIA NÉLKÜLÖZHETETLEN RÉSZÉNEK TEKINTIK A CIVILEKET
Parlamenti pártok válaszai a civil szervezetek nyílt levelére
2006-04-07

Összesen 388 civil szervezet csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy nyílt levélben szólítsák meg az országgyûlési választásokon induló politikai pártokat.

A levélben arra kérték õket, hogy választási programjukban ismertessék elképzeléseiket a magyarországi civil társadalom továbbfejlõdése szempontjából a civilek által legfontosabbnak tartott kérdésekben. 2006 januárjában a négy parlamenti párt elnökének személyesen is elküldték a levelet.

A válaszlevelekben valamennyi párt hangsúlyozta, hogy a civil társadalmat a demokrácia nélkülözhetetlen részének tekinti, híve a nyílt, õszinte párbeszédnek. A civil szervezetekkel készek az együttmûködésre és partnerként kívánnak támaszkodni rájuk. Általánosságban fejleszteni és korszerûsíteni óhajtják a nonprofit szervezetek jogi, gazdasági és pénzügyi feltételrendszerét, bõvíteni szeretnék a közfeladat-ellátásban betöltött szerepüket. A feltett kérdések között több olyan is szerepelt, melyre a levélírók konkrétabb válaszokat reméltek, azonban ezekre inkább elvi szinten megfogalmazott állásfoglalások születtek.

A következõkben egy-egy határozott kérdésre adott, gyakorlatban is értelmezhetõ válaszok alapján próbáljuk ismertetni a pártok választási programjaiban megfogalmazott, a témával kapcsolatos legfontosabb elképzeléseit.

A Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatban az MSZP szerint a csökkenõ jövedelemadó figyelembevételével indokolt fejleszteni a forrásképzést. A FIDESZ az NCA mûködését, pályáztatási rendszerét, finanszírozási eljárásait túlbürokratizáltnak, nehézkesnek látja, és ezen változtatni szeretne. Ezt az MDF is említi, hozzátéve, ez "felesleges költségeket ró a szervezetekre, amelyek ezért nehezen, sokszor erejükön felül teljesítve képesek csak a formai követelményeknek megfelelni." Szerintük a "pályázati források összegének további növelését eredményezné, ha az NCA alapba folyó pénzt elkülönített, esetleg a kollégiumok számára kialakított számlán kezelnék", ez akkor a kamatokkal is gyarapodhatna.

A civilek érdekképviseletét mindegyik párt fontosnak, megvalósulását kívánatosnak tartja, azonban ezt általában a civilek "belügyének" tekintik. A kétkamarás parlament gondolatát - melyben a civil szervezetek is parlamenti képviselethez jutnának - egyedül az MDF támogatja, az SZDSZ egyenesen úgy fogalmaz, hogy "a civil érdekképviselet közvetlen színtere nem a Parlament". Az MSZP a képviselet kapcsán megemlíti, hogy legitimálni kellene a Gazdasági és Szociális Tanácsban a civil tagok részvételét. Az MDF hangsúlyozza egy olyan lobbitörvény megalkotását, amelyik "pontosan definiálja a civil szervezetek lobbitevékénységének lehetséges formáit."

A szektorra vonatkozó általános jogi, gazdasági szabályozók tekintetében a következõ konkrét elképzelésekrõl tettek említést a pártok. A FIDESZ olyan jogszabály-módosításokat kezdeményezne, melynek célja "a szervezetek mûködését - a bejegyzéstõl a megszüntetésig - könnyítõ jogi környezet kialakítása." Az MSZP pedig "egyszerûsíteni kívánja a közfeladatot nem végzõ, költségvetési támogatásban nem részesülõ 1 millió forint alatti éves bevételbõl gazdálkodó civil szervezetek adózási, számviteli és nyilvántartási kötelezettségeit.” A társadalmi szervezetek között egyik esetében az MDF radikális szigorításokra törekszik: törvénymódosítással igyekszik megszüntetni "a pártok kiváltságos helyzetét."

A civilek részére felajánlható 1 százalékkal kapcsolatban egyedül az SZDSZ állt elõ konkrét javaslattal. Eszerint az adózó állampolgárok az egyházak és a civil szervezetek támogatására, összevontan, jövedelemadójuk 3 százalékáról rendelkezhessenek. A nem adózók helyett, a tényleges felajánlások alapján kiszámított fejkvóta szerint arányosítva nyújtana támogatást az állam.

Az SZDSZ ezen kívül csökkentené az állami függõséget, céljuk, hogy a költségvetési támogatások helyett a magánadományok részaránya növekedjen. Ennek ösztönzését az adókulcsok csökkentésével remélik elérni. Az adományozás ösztönzésére az MSZP "motiválóbb kedvezményeket teremtene", és a FIDESZ "az adójogszabályok módosításával erõsítené az adományozás hazai gyakorlatát".

Összeállította: Sebestény István
További információ: http://www.nyiltlevel.hu