Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

MEGFELELŐ MÉRTÉKBEN VESZNEK RÉSZT A CIVIL SZERVEZETEK A LISSZABONI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN?
2006-03-16

A válasz tömören: nem. Röviden összefoglalva ez volt az egyik legfőbb tanulsága a 2006. március 9-10-én a Parlamentben megrendezett nemzetközi konferenciának, melyen több mint 120 külföldi és mintegy 350 magyar érdeklődő vett részt.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
(EGSZB) és a Magyar Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) által közösen
szervezett rendezvény központi témája a Lisszaboni Stratégia volt. Az
Európai Tanács egy évvel ezelőtt kérte fel az EGSZB-t, hogy az
EU-tagállamok gazdasági és szociális tanácsaival és
partnerszervezeteivel – a szociális partnerekkel és a szervezett civil
társadalom szereplőivel - együttműködésben véleményezze az Unió által
2000-ben elindított gazdaságfejlesztési programot (a Lisszaboni
Stratégiát) és tegyen javaslatokat a megvalósítás hatékonyabbá tételére.

A budapesti konferencián mutatták be először az egyéves konzultációk
eredményeképpen megszületett átfogó jelentést, melyet az EGSZB az
Európai Tanács tavaszi ülése elé (2006. március 23-24.) terjeszt. A
jelentés tartalmazza a 25 tagország, valamint Bulgária és Románia
nemzeti reformprogramjainak értékelését, valamint, hogy az adott
tagállamokban milyen szerepet töltenek be a szociális partnerek és a
szervezett civil társadalom képviselői a Lisszaboni Stratégia
végrehajtásában.

A konferencia előadói többek között Kovács László, az Európai Bizottság
tagja, Maria Joao Rodrigues, az Európai Bizottság Lisszaboni
Stratégiáért felelős különmegbízottja, akit sokszor egyszerűen csak „Ms
Lisbon”-ként emlegetnek, Roger Briesch és Dimitrios Dimitriadis, az
EGSZB alelnökei, akik közösen voltak felelősek az EGSZB jelentéséért,
Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Csizmár Gábor
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Baráth Etele, európai
ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Vizi E. Szilveszter, a GSZT
alelnöke, valamint a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok és egyéb
európai szervezetek képviselői voltak.

Az általuk elmondottak, valamint Anne-Marie Sigmund, az EGSZB elnöke és
Demján Sándor, a GSZT elnöke által a konferencia végén megfogalmazott
közös nyilatkozat alapján elmondható, hogy a Stratégiát nemcsak
gazdasági reformprogramként, hanem egyfajta európai jövőképként kell
tekinteni, mely egy összetett társadalmi modernizációs folyamat is
egyben. A Stratégia három pillére – a társadalom, a gazdaság és a
környezetvédelem – egyforma jelentőséggel bír, a megvalósításkor nem
lehet kizárólag a versenyképességre és növekedésre koncentrálni. Ennek
megfelelően szintén fontos célkitűzésként fogalmazódott meg a belső
társadalmi kihívásokkal történő szembenézés, a szociális védelem és
egészség biztosítása, a demográfiai problémák kezelése (pl. az európai
társadalmak elöregedése), az európai állampolgárok biztonságérzetének
javítása, az aktív demokrácia, a tudásalapú társadalom megteremtése, az
oktatás, képzés fejlesztése, vagy a természetes környezet megóvása.

Többen hangsúlyozták azt is, hogy a frázisok helyett végre itt az ideje
a valódi cselekvésnek: a Stratégia és a nemzeti reformprogramok hatékony
megvalósítása érdekében az eddigieknél jóval hatékonyabb együttműködést
kell kialakítani az európai intézmények és a tagállamok felelős szervei,
valamint a szervezett civil társadalom szereplői között. Ennek elérése
érdekében javítani kell nemcsak az egymás közötti kommunikáción, hanem
az emberek tájékoztatását is megfelelőbbé kell tenni, a brüsszeli
szakzsargont, a „eurospeak”-et közérthetőbbé tenni, hiszen az „utca
emberének” a legjobb esetben Lisszabonról egy dél-európai főváros jut az
eszébe, nem egy reformprogram, mely az ő és családja jövőjére is
hatással van. Az EGSZB-nek és a nemzeti GSZT-knek együttműködésben
törekedniük kell arra, hogy a Lisszaboni Stratégiát a lehető legközelebb
vigyék a polgárokhoz, és reakcióikat, véleményüket eljuttassák az
európai politikai intézményekhez, ennek megvalósítása érdekében az
eddiginél nyitottabb koordináció és a felek részéről rugalmasabb
együttműködés szükséges.

A brüsszeli intézmények és az állampolgárok közötti kapcsolat kicsit
személyesebbé tételéhez egyébként maga Anne-Marie Sigmund asszony is
hozzájárult, aki nyitóbeszédében magyar nyelven emlékezett meg a fél
évszázaddal ezelőtt történt budapesti forradalomról, kiemelve annak
jelentőségét az európai integráció felgyorsulása, a közös európai
identitás kialakulása és az európai demokrácia megszilárdulása terén.

A péntek délutáni kísérőrendezvényen Héthy Lajos, a GSZT kormányzati
koordinátora a napirenden lévő magyarországi társadalmi szerződés
megalkotásának szükségességéről szólt, melynek külföldi gyakorlatát és
tapasztalatait külföldi előadók ismertették.

Tekintse meg képeinket!

A Lisszaboni Stratégia végrehajtásáról szóló összefoglaló jelentés
(magyarul):
http://www.esc.eu.int/lisbon_strategy/events/09_03_06_improving/ces1468-2005_d_hu.pdf

Anne-Marie Sigmund és Demján Sándor közös nyilatkozata (angolul):
http://www.esc.eu.int/lisbon_strategy/events/09_03_06_improving/conclusions_en.pdf

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat