Hírek > Nemzeti Fejlesztési Terv  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

Civil vélemény az Országos Fejlesztéspolitikai és Területfejlesztési Koncepcióról
2005-08-29

VÉLEMÉNY
Civil szervezetek hozzájárulása az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) társadalmi vitájához

A dokumentum valóban távlatokat mutat fel Magyarország számára, ezért a leírt fejlesztési elképzelések megfogalmazása, általános módszertani felépítése világos, több pontban kifejezetten reményeket kelt az olvasóban. Ezért érdemi vita alapjául szolgálhat.


I.
Átfogó célok: Mindennek értékét csökkenti, hogy a koncepció gerincét adó stratégiai tervezés és programalkotás, meggyõzõ volta ellenére, inkább egy EU fejlesztési dokumentum általánosított formájára jellemzõ munkaanyagra emlékeztet, ami a füzet nyelvezetében, mondatszerkesztési technikáiban is érzékelhetõ.

1. Vitatható az I. fejezet (3.o.) azon törekvése, hogy a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erõsítésével megteremthetõ az igazságos Magyarország. Itt az igazságos jelzõ problematikus; az említett kohéziók együtthatója inkább egy modern, versenyképes vagy fejlett ország irányába mutat. Egy országra ne alkalmazzuk azt, hogy igazságos. Hasonló a helyzet a biztonságos jelzõvel (biztonságos Magyarország megteremtése 2020-ra - 3.o.). Jelenleg nem egy biztonságos országban élünk? 2020-ig nem is lesz így? Ennek a félreértésnek az elkerülése céljából tanácsos inkább az állampolgárnak távlatokat nyújtó vagy inkább biztosító Magyarországról írni, amely egyúttal megbízható, kiszámítható és stabil partner is lehet a késõbbi generációk számára. Az említett tulajdonságokat hiányolják napjainkban a fiatal generációk.


II.
Átfogó követelmények és területpolitikai célok:

1. A második fejezet (4.o.) leszögezi, hogy a stratégiai tervezésnek és végrehajtásnak részben EU-követelményeknek is meg kell megfelelnie, ami indokolhatja a követelmények és területpolitikai célok túlzott általánosítását.

2. Tanácsos egybekötni a területi integrálódással a térségi integrálódást, amely önmagában lefedi, sõt bizonyos értelemben túlmutat a területi integrálódás megjelölésén.

3. Végezetül a 4. oldalon szereplõ követelmények között felsorolt - a biztonság szempontjainak érvényesítésérõl szóló - pont is vitatható. Milyen értelemben vett biztonságról van szó? Katonai? Társadalmi? Gazdasági? Környezeti? Egyéni?


III.
Stratégiai céljaink 2020-ig:

A stratégiai célok megtervezésekor, a társadalmi párbeszéd idején és a késõbbi programalkotás során is kiemelt szerepet kell tulajdonítani a társadalmi partnerségnek, erõteljesebben megjeleníteni az alábbi célok elérésekor az érdekképviseleti szervezeteket, mindenekelõtt a civil társadalmat, az akadémiai kutatóintézeteket, egyetemeket, valamint a forprofit szektort.

Lényeges továbbá magának a versenyképesség fogalmának tisztázása is. A versenyképesség fogalmi pontosításával összefüggésben a versenypolitika kialakításakor azt is meg kell határozni, hogy miben kívánunk versenyezni az európai és a globális szinten. Gazdaságban? Sportban? Valami másban? A lisszaboni folyamat megrekedt és az ez irányú folyamatok nem a gazdasági versenyképesség javítása irányába mutatnak. Ezért is lehet stratégiai cél a versenyképesség humán és intézményi oldalának hangsúlyos kifejtése, mivel ez a struktúra Magyarországon nincsen kiépítve.

Stratégiai tervezési szinten is elemezni kell a versenyképesség viszonyát a kooperációs képességhez. A kooperációs képesség szoros összefüggésben áll ugyanis a társadalmi együttmûködéssel, valamint az ebbe ágyazott társadalmi tõke mobilizálásával. Egy - nyugat- és észak-európai országok mintájára épülõ - együttmûködõ társadalom segíti az erõsödõ és hatékonyan mûködõ gazdaságot, ezáltal növelve a versenyképességet és nem fordítva!

A III. fejezetben leírt stratégiai célok felsorolása vitatható. A felvázolt kör túl széles. Indokolt lenne ezen célok számát csökkenteni. Ennek jegyében tanácsos az alábbi célok megfogalmazása:

1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK TARTÓS NÖVEKEDÉSE
2. VERSENYKÉPES TUDÁS ÉS MÛVELTSÉG MEGTEREMTÉSE
3. A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS ERÕSÍTÉSE
4. A TERÜLETI SZERKEZET MODERNIZÁCIÓJA ÉS A TÉRSÉGI KOHÉZIÓ ERÕSÍTÉSE

1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK TARTÓS NÖVEKEDÉSE:

- A versenyképes gazdaság humánpolitikai oldalának érvényesítése a civil szervezetek számára új együttmûködési területeket jelenthet. A versenyképes gazdaság növeli a társadalmi együttmûködést, a társadalmi tõke mozgósítását, ami a társadalom hozzáadott értékeinek, a társadalmi innovációnak jobb kiaknázását is eredményezi. Az ország sikeres fejlesztésének valóban egyik záloga a versenyképes gazdaság tartós növekedési pályán tartása. Ehhez számos tényezõ mellett a társadalmi innováció is hozzájárulhat. A társadalmi innováció térnyerését egyúttal olyan társadalmi együttmûködési programokkal (oktatás, kultúra, egészségügy, fogyatékosok támogatása, szegényügy) is elõ lehet mozdítani, ahol a civil szervezetek már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Mindez kapcsolódik, számos egyéb terület mellett, a foglalkoztatáspolitikához.

- Foglalkoztatás bõvítése: Indokolatlanul kevés figyelmet kap az adópolitika. Egy hatékony adópolitika - természetesen sok más makrogazdasági tényezõvel együtt - emeli a foglalkoztatás szintjét. Mindenekelõtt az adópolitikát kellene megreformálni és ezt hangsúlyozni, ami hosszú távú cél is lehetne 2020-ig vagy 2050-ig. A foglalkoztatás kapcsán célszerû megemlíteni az egészséges/környezetbarát, ergonómiai szempontokat is érvényesítõ munkakörnyezetet, a munkahelyi biztonságot. Ha már az a cél, hogy mindenkinek legyen munkája, akkor próbálja magát jól is érezni munkahelyén, vagy esetleg szeretni azt, amit csinál. Hasznosnak tartanánk nevesíteni olyan célokat, mint pl. a közmunka vagy az atipikus foglalkoztatási formákat támogató intézkedések, melyek megemlítése a kohézió erõsítése miatt lenne indokolt. Ez mindenekelõtt a romák, a fogyatékkal élõk, valamint a gyermeküket egyedül nevelõk esetében lenne kívánatos, ahol a civil szervezetek intenzívebb és hatékonyabb, hozzáadott értékkel bíró munkát fejthetnek ki.

- A megfelelõen meghatározott versenyképesség javítását konkrétan össze kell kapcsolni az életminõség javításával és ezt a stratégiai célt hangsúlyosan kell érvényesíteni a vidékfejlesztésben. Indokoltnak tûnik tehát az OFK-ban megfogalmazásra kerülõ átfogó fejlesztési célok között egy vidékfejlesztéssel is foglalkozót szerepeltetni.

2. VERSENYKÉPES TUDÁS ÉS MÛVELTSÉG MEGTEREMTÉSE:

- Az innováció értelmezésének újabb dimenziót kell adni, nevezetesen a társadalmi innovációt, amely szervesen kapcsolódik a normálisan együttmûködõ társadalom és az ezen belül meglévõ tõke - korábban kifejtett - koncepciójához is. 

- Információs társadalom kiteljesedése: hiányzik a társadalom környezettudatos gondolkodásának - az elektronikus köz- és magánszolgáltatásokon, új kommunikációs megoldásokon keresztül történõ - elõmozdításának megemlítése. A célok között szükséges megemlíteni az oktatást, ezen belül is a felnõttképzést, a szakképzést, valamint az információs- kommunikációs technológiák összekapcsolását. Hangsúlyosan érdemes szólni az említett technológiák és a munkahelyteremtés kapcsolatáról is.

3. A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS ERÕSÍTÉSE:

- A szolidaritás és a társadalmi összetartozás erõsítése, valamint az esélyegyenlõség megteremtése lényeges, stratégiai célként szerepeltethetõ az OFK és az OTK anyagaiban egyaránt. Összetartó, befogadó, a hátrányos helyzetben lévõ rétegek, így a fogyatékosok társadalma, a roma lakosság, az idõsek, a gyermeküket egyedül nevelõ szülõk, a szegények iránt szolidáris társadalom megléte alappillérnek tekinthetõ a társadalmi modernizáció szempontjából. Egy ilyen társadalom fellép a megkülönböztetés bármilyen formájával szemben és nem tûri el a családon belüli erõszakot sem.

- A társadalmi szolidaritás erõsítésében - pénzügyi források növelésével, a jogalkotásban történõ intézményes részvétel biztosításán keresztül - kiemelt szerepet kell játszania a civil társadalomnak. A civil szervezetek újszerû, innovatív partnerségi formákat alakíthatnak ki, hozzájárulva a versenyképesség, a fenntartható fejlõdés társadalompolitikai szempontjainak erõteljesebb érvényesítéséhez. Lényeges a kormányzattal való és partneri alapon történõ párbeszéd intézményesítésének megteremtése.

4. A TERÜLETI SZERKEZET MODERNIZÁCIÓJA ÉS A TÉRSÉGI KOHÉZIÓ ERÕSÍTÉSE:

- A fizikai elérhetõség javulása: a fizikai elérhetõség javulását a térségi fejlesztéssel foglalkozó szakirodalom összefüggésbe hozza a térségi integrációval is. Lényegesnek tartjuk a térségi kohézió megemlítését. Ebben az összefüggésben is kiemelt helyen kell szerepelnie a vidékfejlesztési politikának. Mind a térségi kohézió, mind a vidékfejlesztés esetében aktívabb civil szerepvállalás lehetséges, pl. a fejlesztési tervek kimunkálásakor, a stratégiai- és a projekt partnerség következetes alkalmazása során.


IV.
ESZKÖZEINK A STRATÉGIAI CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ:

1. A "Befektetés az emberbe” címû rész számos olyan elemet tartalmaz, melyeket ajánlatos két különálló új blokkba, nevezetesen egy "Befektetés az oktatásba” és "Befektetés a kultúrába” címû részbe betenni. A versenyképes gazdaság és a tudásalapú társadalom közötti kapcsolatrendszer szempontjából kulcsfontosságú az oktatás; ezért is indokolt egy újabb dimenzió megjelenítése. A "Befektetés az oktatásba” fejezetbe kerülhet az oktatási és a képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, az oktatáshoz, képzéshez és a mûveltséghez való hozzáférés, valamint az esélyegyenlõség szempontjai. Hasonlóan az elmondottakhoz, az alkalmazkodóképességek - egész életen át tartó tanuláson keresztül történõ - javítása az oktatási részbe kerülhetne át.

2. Hasonlóan az oktatáshoz, a kultúra meghatározó szerepet játszik nemzeti hagyományaink, értékeink megõrzésében, de egyúttal hozzájárul olyan területek erõsítéséhez is, mint pl. a kreatív képességek, az újszerû gondolkodás vagy az önkifejezés megvalósítása. A kultúra ugyanakkor hozzájárul a multikulturális Európa jobb megismeréséhez is. Indokolt továbbá, hogy a "Befektetés a kultúrába” címû részbe kerüljön a társadalmi és a kulturális tõke erõsítésérõl szóló bekezdés.

3. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások korszerûsítésérõl szóló rész (20.o.) logikus érvek alapján átkerülhet a "Befektetés a gazdaságba” szóló fejezetbe.

4. A "Befektetés az emberbe ” címû résznél maradva: a munkaerõ-piaci, egészségügyi és népegészségügyi szempontok alapján nem lehet behatárolni a humán dimenziót. A két utóbbi a "Befektetés a környezetbe”, a munkaerõ-piaci ösztönzõk a gazdasági részbe helyezhetõk el. A decentralizáció, a jogi túlszabályozás csökkentése, a központi közigazgatás átalakítása, az intézményrendszer korszerûsítése inkább a gazdasági életet befolyásoló állami szféra átalakításának az irányába mutat.

5. A gazdasággal és az oktatással foglalkozó részekben megfogalmazódhat, hogy "(…) az egész életen át tartó tanulás megvalósításával és a képzési rendszer fejlesztésével párhuzamosan erõsítjük az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat, (…)”.

6. A "társadalmi és területi zárványok oldása” (19.o.): A társadalmi és területi-regionális hátrányok leküzdése hagyományosan a kohéziót szolgáló fejlesztéspolitikai célok közé tartozik az EU-ban. Ezen célokat csak részben lehet humán erõforrások mozgósításával elérni. Mivel döntõen pénzügyi támogatási eszközök és a nemzeti kormányokkal folytatott kétoldalú tárgyalások eredményeképpen kialakított fejlesztési tervek, programok jelentik a megoldást, ezért indokolt lenne, hogy ez a cél a gazdasági fejezetben kerüljön megfogalmazásra.

7. Tanácsos a "Befektetés az emberbe” címû részben olyan értékeket és tulajdonságokat megfogalmazni, melyek a nem anyagi jólétet jelenítik meg. Ilyenek az erkölcs, a szolidaritás, a becsület, a tisztelet, a nyitottság, a türelem, az empátia, a kulturáltság, a mûveltség, a szorgalom, a természet értékeinek, az élõvilág tisztelete, vagyis minden, ami a helyi közösség, a család és az egyén szintjén az életvidámságot, -kedvet, -szeretetet, az egészséges lelkiállapotot erõsíti, vagyis egy érzékelhetõen magasabb életminõséget eredményez. Ide sorolhatók egyéb kategóriák is, mint pl. a sport és a szabadidõ. Az anyagi jólét eléréshez pedig az általánosan értelmezett fejlesztéspolitikai célok biztosítják a szükséges eszközöket.

8. A "Befektetés a gazdaságba” címû rész jónak mondható; sok helyen megjelennek a kis- és közepes méretû vállalkozások támogatási szempontjai, konkrét eszközei. Ugyanakkor nem fogalmazódnak meg a vállalkozásokat segítõ hitelpolitika, pénzügyi támogatási intézkedések szükséges lépései.


V.
TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK:

1. A dokumentumban közölt statisztikai adatok alkalmasak a hazai és a nemzetközi folyamatok, trendek összehasonlítására. Az anyagban azonban egyetlen olyan táblázat szerepel - ott is csak egyszerû számadatok -, ahol hazai intézmények közlésére támaszkodtak (26.o.) Ha a dokumentum kiemelten kezeli a stratégiai szemléletet, akkor törekednie kell arra, hogy következetesen alkalmazzon egy módszert. Ennek segítségével alakíthatók ki a stratégiai tervezés, a felvázolt területpolitikai célok közelebbi paraméterei. Ajánlatos lenne egy módszertani függelék, vagy egy külön fejezet, amely a tervezett célok elérésének módszertani eszközeit, technikáit sorolja fel. Mindehhez több hazai megalapozott statisztikai adatra lehet támaszkodni. A javasolt módszertan kialakításában segítséget nyújthatnak a Nemzeti Fejlesztési Terv Programkiegészítõ-dokumentumai, az EU módszertani munkafüzetei és a nemzetközi legjobb gyakorlatról szóló összefoglalók. Egy ilyen szellemiségû módszertan szükségességét támasztja alá az elõzõekben megfogalmazott megállapítások, javaslatok többsége is.

2. A fejlesztéspolitikai koncepció nem kezel komplex módon egy igen lényeges kérdést, nevezetesen magának az államnak a helyét, szerepét a fejlesztési folyamatban. Egy takarékos, kis apparátussal rendelkezõ olcsó és hatékony állam fogja-e levezényelni ezt a folyamatot, vagy a túlbürokratizált, a nehézkes államigazgatás megújításától húzódozó kormányzatok állnak élére ennek a folyamatnak? Az államigazgatás megreformálása nem kerülhetõ meg, ezt meg kell fogalmazni, összekapcsolva a közszolgáltatásokat érintõ fejlesztési folyamattal.

3. Kizárólag formai észrevétel (a késõbbi anyagok nyomtatását segítõ célzattal): a füzetben szereplõ statisztikai táblázatok, fõleg az anyag lényegét tükrözni szándékozó ábrák adatai szinte olvashatatlanok. Ez sokak számára hátrányos helyzetet teremt. A füzet elsõ, külsõ borítójának grafikai megoldása nehezen érthetõ (nem magyar rendszámú teherautó, az egyik fiatal arcába nyúlik egy kémcsõ vagy fiola, ami kábítószer-fogyasztásra is utalhat, csúszda a Parlament épületére, stb.). A kiadvány tipográfiai és grafikai megjelenítésének is tükröznie kellene az új távlatokat hazánk elõtt.

Budapest, 2005. augusztus 26.


Az anyag a "Tegyük sikeressé Magyarországot” címû összefoglalásra épül; a hivatkozott oldalszámok a Nemzeti Fejlesztési Hivatal kiadványára utalnak.

Az anyag az Európa Ház által 2005. augusztus 23-án Budapesten szervezett nyílt civil szakmai konzultáció, további megbeszélések és különbözõ civil szervezeti vélemények alapján készült.

További felvilágosítás és információ:
info@europeanhouse.hu

A dokumentumot támogató civil szervezetek felsorolása:
(Megjegyzés: az aláírók listája folyamatosan bõvül. Az aktuális lista megtalálható az interneten: http://www.europeanhouse.hu)

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat