Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

EURÓPA VEZETŐ ALAPÍTVÁNYAINAK TALÁLKOZÓJA BUDAPESTEN
2005-06-30

A magyar fővárosban tartotta 16. éves közgyűlését és konferenciáját az Európai Alapítványi Központ (European Foundation Centre - EFC) 2005. június 4-6. között.

Az EFC-nek mintegy 200 tagszervezete van, Európa vezető
magánalapítványai mellett tagja több jelentős forrással rendelkező
amerikai és japán szervezet is. A minden közgyűlésre kiadott lista
adatai szerint a legtöbbet a GlaxoSmithKline gyógyszeripari óriás
alapítványa költötte jótékony célra: több mint 477 millió eurót 2003-ban
(letaszítva a Ford Alapítványt az első helyről).
Az EFC által szervezett számos szakmai program közül kiemelkedő
jelentőségű az évente megrendezett közgyűlés és az ahhoz kapcsolódó
szakmai konferencia, melyre minden évben Európa más országában kerül
sor. A régióban Prága (1993) és Krakkó (1999) után 2005. június 4-6.
között a magyar főváros adott otthont az idén több mint 500 regisztrált
résztvevőt Budapestre vonzó rendezvénynek, melynek központi témája "A
civilbarát Európai Unió" volt.

A Parlamentben június 4-én megtartott nyitó rendezvényen felszólalt
Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki
hangsúlyozta a civil szervezetek demokráciában betöltött fontos szerepét
és Vastagh Pál, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának
elnöke, aki kiemelte az európai összefogás fontosságát és
szükségességét. A plenáris ülést szakmai konzultácók követték, melyek fő
témái között szerepelt többek között az Európai Unió tavaly májusi
bővítése, valamint annak politikai, gazdasági, szociális hatásai és
kihívásai. A résztvevők civil szemszögből vizsgálták meg, hogyan lehetne
hatékonyabbá tenni az Unió intézményei és az állampolgárok közötti
párbeszédet, hogy az EU demokratikus deficitjét mérsékelni lehessen. A
szakmai programok között - magyar kezdeményezésre - szó volt az Európai
Alkotmányról és a ratifikálási folyamatról, valamint az adományozás
helyzetéről és perspektíváiról.

Ez utóbbi kérdésben az egyik előadó azt fejtette ki, hogy milyen nehéz
mérni egy-egy kedvezményezett program sikerességét, illetve milyen
módszereket lehet használni annak eldöntésére, hogy az adományozó pénze
megfelelően került-e felhasználásra. Ma már nem csak a program
sikerességét veszik alapul (aminek mérése néha önmagában is problémás,
mivel a civil programok sokszor nem számszerűsíthető módon szolgálnak
társadalmi érdeket), hanem a program megvalósítási folyamatának
rendezettségét vagy az abban részt vevő szervezetek
professzionalizmusát, fejlettségét is számba veszik. Ezt két szóra
egszerűsítve hívják tartalmi és/vagy folyamat (angolul substance és
process) megközelítésnek, ami első pillanatban felesleges elméleti
fejtegetésnek tűnik, de nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a
legtöbb pályáztató szervezet ma már komoly - a tartalmi kérdéseket
sokszor háttérbe szorító - szabály- és ellenőrzési rendszereket működtet
annak érdekében, hogy az adott támogatás körül minden rendben legyen
(zárójelben említjük meg, hogy ez sem azért alakult így, mert minden
támogatással tisztességesen elszámoltak a kedvezményezettek). Ezzel
együtt nyilvánvaló, hogy van olyan civil kezdeményezés, ami magasfokú
szervezettség és menedzsment nélkül is látványos eredményeket produkál
és fordítva: jól szervezett civil szervezet tartalmi mondanivaló nélkül
nyer el támogatást.

Mint említettük az Európai Alkotmány is a konferencia témája volt.
Előadóként Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
francia tagja azon állásponton volt, hogy az Alkotmány bukása
Franciaországban elkerülhető lett volna, ha a kérdésben kevésbé aktívak
az ország politikusai.
Az EFC egyébként állásfoglalásban erősítette meg elkötelezettségét az
európai szociális vívmányok, a jóléti társadalom, a béke és a biztonség
mellet. Az állásfoglalás rögzíti: az európai alapítványok megkettőzött
erőfeszítéseket kívánnak tenni az részvételi demokrácia kiteljesedése
érdekében és hitet tesznek egy közös európai állampolgárság mellett a
kulturális különbözőségek fenntartása mellett.

A konferencia kísérőrendezvényein a külföldi résztvevők külön találkozón
ismerkedhettek meg a magyarországi civil társadalom helyzetével,
valamint annak képviselőivel, kiváló lehetőség nyílt a
tapasztalatcserére, kapcsolatépítésre. Az érdeklődők rendhagyó buszos
városnézés keretében civil szemszögből ismerkedhettek meg a magyar
fővárossal és annak történelmével, valamint ellátogathattak a Roma
Parlament civil szervezethez is, ahol a magyarországi roma kisebbség
helyzetéről kaptak átfogóbb képet.

A budapesti közgyűlésen vett búcsút az EFC-től az alapító-főigazgató
John Richardson, aki 1989 óta irányította a szervezet brüsszeli
központjának munkáját.

EFC-nyilatkozat http://www.efc.be/ftp/public/EFCStatement_6_June_2005.pdf
Az Európai Alapítványi Központ honlapja: http://www.efc.be
Beszámoló az EFC 15. athéni közgyűléséről:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=404

Tekintse meg képeinket!

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat