
VACLAV KLAUS ÉS A CIVILEK 2005-06-22
Felhördült jópár cseh civil Vaclav Klaus beszéde hallattán, mely az
Európa Tanács 2005. május 17-i varsói csúcsértekezletén hangzott el,
ahol a cseh államfő a civil szervezetek demokratikus létét kétségbe vonó
beszédet mondott.
Az emberi jogok és a demokratikus értékek mellett immáron 65 éve elkötelezett intézmény az állam- és kormányfők harmadjára megrendezett találkozóján (1993. Bécs; 1999. Strasbourg) a közös európai értékeket, illetve saját létjogosultságát erősítette meg. Az aláírt Varsói Nyilatkozat szerint folytatnunk kell az egységes Európa építését, mely elkötelezett az alapvető emberi jogok védelme, a demokrácia, a jogrend, a társadalmi beilleszkedés és a közös identitástudat kialakítása mellett. Külön kiemeli az állampolgárok és a civil társadalom szerepét a konfliktus-megelőzésben, a stabilitás fenntartásában, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítésében, illetve ezek által olyan közösségek kiépítésében, melyekben az emberek most és a jövőben is szívesen élnek és dolgoznak.
A felszólalók közül Annelise Oeschger (INGO Conference Committee) a nemzetközi civil szervezetek nevében méltatta az Európa Tanács elkötelezettségét a civil társadalom szerepének fontossága mellett, megemlítve, hogy ma már 374 nemzetközi civil szervezet rendelkezik résztvételi státusszal az intézménynél, melyek a szakterületek széles skáláját lefedik. Felhívta a jelenlévő vezetők figyelmét arra, hogy a szervezett civil társadalom ugyanazon értékek és elvek mentén mozog, mint az Európa Tanács, így megkerülhetetlen szövetségesként kell rá tekinteni. Rávilágított arra is, hogy a hatékonyság stabil és tartós működést kíván meg, amit csak úgy lehet biztosítani, ha a civil szervezetek jogi és gazdasági háttere rendezett. Ennek érdekében felhívta a tagállamokat a Tanács által kidolgozott, az európai NGO-k jogállására vonatkozó alapelvek érvényesítésére, illetve a nemzetközi NGO-k jogi személyként való elismerését jelentő európai egyezmény ratifikálására.
Vaclav Klaus szerint az Európa Tanácsnak nem az európai egység megteremtésén kellene ügyködnie – erre ott van az Európai Unió –, hanem sokkal inkább a közös értékek megtartásán és a demokrácia kiteljesítésén. S a demokrácia, a szabadság kerékkötőinek éppen azokat a nem kormányzati csoportokat jelölte meg, akik „demokratikus felhatalmazás nélkül, közvetlenül próbálnak döntéseket hozni, vagy legalábbis alapvetően befolyásolni számos kulcsfontosságú és érzékeny közkérdésben”. Ezek törekvéseit a kommunista korszakhoz hasonló, szabadságellenes tevékenységekhez hasonlítva veszélyesnek minősítette.
Nem is habozott sokáig tizenkét cseh emigráns, s közös levelet címeztek a köztársasági elnöknek, hangsúlyozva, hogy megjegyzése egyfelől becsmérlő a civil társadalom jelentős erőfeszítéseire nézve, másrészt a cseh alkotmánnyal is ellentétes, mivel demokratikus jogaikat támadja meg.
Hivatalos válaszában, mely május 24-én jelent meg a Pravo cseh napilapban, Klaus elnök kitartott korábbi véleménye mellett. Szerinte veszélyesek azok a mozgalmak és csoportok, akik nem rendelkeznek elég bátorsággal vagy erővel ahhoz, hogy demokratikus legitimációjuk elnyerése érdekében megméressék magukat egy választási küzdelemben.
Vaclav Klaus egyébként kimondottan euroszkeptikus, és szemben a meghatározó cseh politikai erőkkel ellenzi az Európai Alkotmányos Szerződés elfogadását.
Kapcsolódó cikkek:
Vaclav Klaus beszéde http://www.coe.int/t/dcr/summit/20050516_speech_klaus_en.asp Annelie Oeschger beszéde http://www.coe.int/t/dcr/summit/20050517_speech_oeschger_en.asp A Varsói Nyilatkozat http://www.coe.int/t/dcr/summit/20050517_decl_varsovie_en.asp Conference of INGOs hozzájárulása a csúcshoz http://www.coe.int/t/dcr/summit/INGO_decl_en.asp Terraviva Europe http://www.ipsterraviva.net/Europe/article.aspx?id=1817 The Prague Post http://www.praguepost.com/P03/2005/Art/0602/news5.php
|