Hírek > Hírek Brüsszelből  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

Civilek az Európai Alkotmányért
2005-02-18

2004. október 29-én az EU tagországok állam- és kormányfői aláírták az Európai Alkotmányos Szerződést. Hivatalossá azonban csak akkor válik a dokumentum, ha azt a tagországok is jóváhagyják.

Az, hogy ez milyen
formában történik, az adott állam döntése. Spanyolországban,
Lengyelországban vagy Írországban például népszavazást tartanak a
kérdésről, míg Olaszországban, Svédországban vagy Szlovákiában a
parlament dönt az adott kérdésben. Magyarországon 2004. december 20-án
az Országgyűlés erősítette meg az Európai Alkotmányos Szerződést.

A tagállamoknak a megerősítésre két év áll rendelkezésükre, tehát a
folyamat 2006 októberéig is elhúzódhat. Fontos, hogy ez ebben az
időszakban minél szélesebb körben ismerhessék meg az állampolgárok, hogy
mit is jelent majd számukra a mindennapokban az Európai Alkotmány
életbelépése és alkalmazása.

Ebben a folyamatban a civil szervezetek fontos szerepet játszanak, éppen
ezért kezdeményezte a Brüsszelben működő hat nagy, civil szervezeteket
összefogó platform egy nemzetközi konferencia megtartását, melyen az
Európa Ház és a Brüsszeli Civil Iroda képviselője is részt vett.
A 120 résztvevő 2005. február 17-én gyűlt össze a brüsszeli
EU-központban található Skót Házban, hogy megbeszéljék, milyen
módszereket, eszközöket, stratégiákat lehet alkalmazni európai, nemzeti
és regionális szinteken az Európai Alkotmány megismertetése érdekében.

Az általános vélekedés az volt, hogy az Alkotmányos Szerződés mérlege
összességében pozitív: tartalmazza az Alapjogi Chartát, a szociális
Európa létrejöttét, a részvételi demokrácia megerősítését. Egyetértés
volt abban, hogy fontos szempont: a nemes elveknek meg is valósulniuk,
ne csak papíron létezzenek.

Természetesen a résztvevők között olyan is volt, aki kifejezetten
ellenezte az Európai Alkotmányos Szerződés elfogadását, sőt szervezetük
végső célja, hogy megszűnjön az Európai Unió. Történetesen egy olyan
spanyol környezetvédő szervezetről van szó, akinek a konferencián
résztvevő képviselője magyar származású, édesapja makói és a magyar
nyelvet törten beszéli, viszont azt dél-alföldi tájszólásban.

Külön kérdésként merült fel, hogy a civil szervezetek milyen szerepet
vállaljanak az Európai Alkotmány megismertetésében: csak a tényeket
ismertessék és maradjanak semlegesek vagy álljanak ki az Alkotmányos
Szerződés elfogadása, illetve elutasítása mellett? Az európai szinten
működő szövetségek, platformok álláspontja mindenképpen az volt, hogy ők
nem kampányolnak az Alkotmány elfogadása mellett, céljuk, hogy minél
több információval lássák el tagszervezeteiket. Nemzeti szinten viszont
egyértelmű volt, hogy fontos az állásfoglalás.

A program lezárásaként a konferencia vendége volt Mark Gray, aki Margot
Wallström – EU-biztos, az Európai Bizottság alelnöke - csapatában
foglalkozik többek között az Európai Alkotmánnyal, az Európa jövőjéről
szóló vitával kapcsolatos kérdésekkel. Elmondta, hogy a Bizottság
állásfoglalása az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban nem semleges,
kifejezetten támogatja annak elfogadását. Ugyanakkor nem kívánnak a
megerősítéssel kapcsolatos nemzeti kampányokban aktív szerepet vállalni.
A Bizottság is érzékeli, hogy az Alkotmányban vannak olyan pontok,
melyek alkalmazásával kapcsolatban további kérdések merülnek fel.
Legtöbbször a részvételi demokráciáról szóló fejezetnek az ún.
állampolgári kezdeményezésről szóló része került szóba (I-47. cikkely):
mit jelent az, hogy ilyen kezdeményezéssel „legalább egymillió uniós
polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai”
élhetnek? Mennyi a jelentős számú tagállam? Ki fogja az aláírásokat
ellenőrizni? Mennyi időt lehet adni az aláírások gyűjtésére? Mindezen
kérdésekre jelenleg nincs pontos válasz.

A civil szervezetek szempontjából fontos kérdésként merült fel még az
EU-csúcsokhoz kapcsolódó Állampolgárok Fóruma (Citizens’ Summit)
kérdése. Mark Gray elmondta, hogy a Bizottság támogatja ilyen fórum
megrendezését, de számos kérdést kellene ezzel kapcsolatban
megválaszolni: továbbra is kapcsolódjon az aktuális elnökséget lezáró
csúcstalálkozóhoz, vagy inkább más időpontban tartsák, amikor fő
feladata a találkozás lehetőségének biztosítása lenne? A Bizottság nem
szeretne egyedül dönteni ebben, mindenképpen várják a civilek véleményét
arról, hogy ők milyen Fórumot szeretnének.

Brüsszel, 2005. február 17.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat