Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A MI EURÓPÁNK - A MI ALKOTMÁNYUNK
Beszámoló az országos civil konferenciáról
2004-12-22

Gyurcsány: a kiteljesedett lehetőségek Európáját szeretnénk

Az európai alkotmány akkor fog az új élet lehetőségeként megjelenni, ha a
hétköznapokban teljesíti ki a gyarapodás, a szabadság ügyét - mondta a
miniszterelnök csütörtökön (2004. december 16.) a Parlamentben. Gyurcsány
Ferenc az Európa Ház, az Európa Akadémia, az Európa Jövője Egyesület, az
Európa Mozgalom Magyar Tanácsa és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
szervezésében tartott konferencián, „A mi Európánk - a mi alkotmányunk” című
rendezvényen mondott beszédet mintegy 500 fős hallgatóság előtt.

"Nem a botlások, hanem a kiteljesedett lehetőségek Európáját szeretnénk" -
jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Hozzáfűzte: "ha ügyesek vagyunk",
Magyarországra annyi fejlesztési forrás érkezik a következő években, hogy az
csak a XIX-XX. század fordulóján érzékelt prosperitáshoz hasonlítható.

A kormányfő azt mondta, a politikai és gazdasági integrációban egy mélyebben
és átfogóbban szervezett Európát támogat, a kultúra, a nyelv és a nemzeti
identitás tekintetében pedig erősebb nemzeti szerepet szorgalmaz. Úgy vélte, a
kettő nem zárja ki egymást.

"Európa minden bizonnyal a demokratikus politikai berendezkedést, a versengő
piacgazdaságot jelenti, ugyanakkor az önálló civil világot és a
felvilágosodásból eredő humanizmust is, az ezen a bázison épülő
szolidaritást" - jelentette ki a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy a határok megnyitása, a verseny fokozása az
erőseknek kedvez és a helyi védelem lebontása rövid távon nem mindig áll
Magyarország érdekében. Megjegyezte ugyanakkor: az uniós kohézió és
szolidaritás célja éppen az, hogy Európa kevésbé fejlett régiói fejlődjenek.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a konferenciát megnyitó beszédében azt
mondta: az európai alkotmány legnagyobb jelentősége, hogy a versenyképesség, a
szociálpolitika, a pénzügyi perspektívák és a polgárközelség szempontjából
egyaránt segít a gyakorlati problémák megoldásában. Szerinte az európai
alkotmányt akkor tudjuk majd igazán megbecsülni, ha a benne foglaltakat minél
többen megismerik.
"Amikor a szerződés reményeink szerint 2006. november 1-jén hatályba lép,
mindannyiunknak egy ismert értéktárat, a lehetőségek tárát jelentse" - közölte
Szili Katalin.

Kitért arra, hogy az európai alkotmányos szerződéssel erősödik a nemzeti
parlamentek szerepe. Mint mondta, büszke arra, hogy - Litvánia után -
Magyarország hétfőn (2004. december 20.) másodikként ratifikálhatja a
dokumentumot. Sajnálatának adott viszont hangot amiatt, hogy a parlamenti
politikai csatározások miatt nem lehettünk elsők, és a miniszterelnök ezt nem
jelenthette be a brüsszeli EU-csúcson.
A házelnök különösen fontosnak nevezte, hogy az európai alkotmányos szerződést
már a 25-ök Európája alkotta meg. Megemlítette, hogy 2005. májusáig ő
irányíthatja azt a koordinációt, amelyet a 25 tagország parlamenti elnöke
folytat az európai alkotmány kapcsán.

„Tőlünk is függ, miként működik az információs rendszer és az is, valóban
megvalósul-e az együttműködés mindannyiunk Európájáért” - fogalmazott Szili
Katalin.

Holló András, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke beszédét azzal kezdte, hogy az
alkotmányos szerződés jóváhagyásával Európa történelmi lépés előtt áll és
olyan dokumentumra adhatja áldását, amely 200 éves hagyományokat tükröz.
Szerinte az európai alkotmány mellett a nemzeti alkotmányoknak sajátos híd
szerepük lesz. Megfontolandónak nevezte a hazai alkotmányozás szintjére
kiterjeszteni a kormány és a parlament közötti egyeztetést uniós ügyekben.

"Vajon az integráció nem rendezi-e át a hatalommegosztás rendszerét, az
úgynevezett meghatározó politikai súlypontot a kormány irányába?" - tette fel
a kérdést.

Szólt arról is az Ab elnöke, hogy szembe kell nézni azzal: a közösségi jog, az
európai alkotmány egyesek szerint korlátozhatja az Alkotmánybíróság
hatáskörét. Érintette Holló András a nemzeti szuverenitás kérdését, felvetve
azt: nem indokolt-e annak lényegi tartalmát kifejezésre juttatni? Ezzel
kapcsolatban példaként hozta fel, hogy a francia alkotmánytanács is arra az
álláspontra helyezkedett, hogy a szuverenitás lényegének belső védelmet kell
adni. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyát tekintve Holló András azt
mondta, a magyar alkotmányban is el kellene jutni a monista, azaz az
önvégrehajtó modellhez, vagyis ne legyen szükség külön végrehajtó
jogszabályokra.

Vastagh Pál, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi bizottságának elnöke,
az európai alkotmányozó konvent volt tagja arról beszélt, hogy Magyarország
helyesen döntött, amikor a parlamenti megerősítést választotta a referendum
helyett az európai alkotmány ratifikálására. "A magyar lakosság népszavazáson
már döntött az EU-csatlakozásról, az uniós alkotmány nem tartalmazza újabb
jogok, hatáskörök átruházási igényét" - szögezte le Vastagh Pál.

A képviselő szerint magyarként is jó szívvel lehet az európai alkotmány
tartalmát vizsgálni, "törekvéseink szinte maradéktalanul teljesültek". Külön
szólt arról az elfogadott magyar módosító javaslatról, ami alapján a
kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme bekerült az alkotmány
alapvető értékei közé. „A kisebbségekkel kapcsolatos rendelkezés a jövőben az
Unióhoz csatlakozó országok felé már alapkritériumként lesz érvényesíthető” -
mondta Vastagh Pál.

Beszédében felsorolta, hogy az európai alkotmányos szerződés lelke a szociális
Európa, egymillió állampolgár aláírásával összeurópai népi kezdeményezés
tehető, a döntéshozatalban a minősített többség kerül előtérbe,
leegyszerűsödik a jogalkotás folyamata és hatékonyabbá válik az egész unió
működése.
„Az európai alkotmányos szerződés értékszemléletében tovább gyűrűzik és
megoldásai a nemzeti alkotmány szintjén is megjelennek majd. Egészen más
válaszok születhetnek a magyar alkotmányfejlődésben korábban felvetődött
kérdésekre” - közölte az alkotmányügyi bizottság elnöke.

Az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia budapesti nagykövete szerint
Magyarország kiemelkedő szerepet játszott az európai alkotmány
kimunkálásában. "Úgy tudott az európai szimfóniához csatlakozni, hogy szólamát
világosan lehetett hallani. Határozott véleményeket, javaslatokat fogalmazott
meg, ugyanakkor kompromisszumkész is volt" - mondta a magyarok
hozzájárulásáról Frans Paul Robert van Nouhuys.

A misszióvezető megjegyezte: az EU határait az fogja meghatározni, hol érzik
magukat európainak az emberek. Fontosnak nevezte, hogy az európaiak
elgondolkodjanak azon, mik is közös értékeik. A brüsszeli EU-csúcsról, illetve
a bővítésről azt mondta, elkötelezettnek kell lenni abban, hogy a leendő tagok
teljesítsék vállalásaikat, beleértve Romániát és a környezetvédelmi fejezetet.

Van Nouhuys hangsúlyozta: a holland EU-elnökség nem tette le a voksát abban a
kérdésben, mennyi pénz legyen kifizethető a kohéziós, strukturális alapokból a
2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban, ugyanakkor „egyengette a
talajt” a különböző javaslatok előtt. Utalt arra, hogy a büdzséről a
megállapodást a januártól kezdődő luxemburgi EU-elnökségnek kell majd
kimunkálnia.

Az euroszkepticizmus kérdéséről szólva a holland nagykövet azt fejtegette,
hogy tudatosítani kell a polgárokat abban: az EU nem egy technikai fogalom,
hanem közös értékek és jogszabályok összessége.

A konferencia végén bemutatták a brüsszeli Civil Iroda munkatársát, Soós
Róbertet. A pályázat útján kiválasztott fiatalember 2005 januárjától kezdi meg
munkáját Európa fővárosában.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat