Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

EURÓPÁRÓL ÉS A VILÁGRÓL A BÉKESZÖVETSÉG KONFERENCIÁJÁN
2004-02-09

A Magyar Békeszövetség XVIII. konferenciáját 2003. január 17-én tartotta Budapesten, melynek fõ témája Magyarország helyzete az Európai Unióban és a világban volt.

VASTAGH PÁL: KELL EGY ALKOTMÁNY

Vastagh Pál, az Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, az Európai Konvent tagja, az Európai Parlament megfigyelõje az európai alkotmányozási folyamattal kapcsolatban elmondta: az európai alkotmány gondolata nem újkeletû kezdeményezés, azonban a jelenlegi mélyreható változások az Európai Unióban (elsõsorban a keleti bõvítés, az európai intézményi reformok, a monetáris megújulás és a nemzetközi szerepvállalás) az alkotmányozási folyamat felgyorsulásához vezettek. Ennek eredményeképp hívták életre az Európai Konventet, melynek 2002. február - 2003. július közötti mûködése során elsõdleges feladata volt egy széles politikai, társadalmi támogatást élvezõ alkotmány-tervezet elkészítése. A 105 fõs testület munkájában nem csak a 15 tagország, de (a vétó jogának kivételével) egyenrangú partnerként vettek részt a leendõ 10 új tagország képviselõi is. A folyamat "társadalmasítása” érdekében az alkotmányozási folyamatba bekapcsolódhattak a civil szervezetek is, akik - köztük az Európa Ház által szervezett magyar közös nyilatkozatot is beleértve (a Szerk.) - 15 hónap alatt mintegy 930 hozzászólást, javaslatot tettek.

Az így elkészült dokumentumot a Kormányközi Konferencia tárgyalta tovább 2003 októberétõl, azonban a lengyel és spanyol ellenállás miatt - akik ragaszkodtak a Nizzai Szerzõdésben lefektetett szavazati súlyok fenntartásához az Európai Tanácsban - az alkotmány véglegesítése megfenekleni látszott decemberben. A januárban indult ír elnökség 2004 zászlajára tûzte az alkotmányozási folyamat befejezését.

Vastagh Pál leszögezte: az európai alkotmány nem csak deklaráció, hanem olyan alapdokumentum, ami késõbb alapjául szolgál az európai szintû döntésekhez. Ezért is fontos, hogy olyan alapvetõ összeurópai értékek szerepljenek az alkotmányban, mint a szociális biztonság, a teljeskörû foglalkoztatottság, a férfi-nõ esélyegyenlõség vagy a nemzedéki szolidaritás.

Vastagh Pál szerint az alkotmány véglegesítését azért is fontos lenne, mert mozgósító hatása lehet a 2004 júniusi európai parlamenti választásokra. Mint ismeretes Magyarországon elõször tartunk Európai Parlamenti választásokat, melynek idõpontja 2004. június 13., ahol eldõl a 24 magyar európai parlamenti hely sorsa. Magyarország egy egységes választókerület lesz és a pártok által felállított listákra lehet szavazni.

BALOGH ANDRÁS: 9:6 A MEGOLDATLAN KIHÍVÁSOK JAVÁRA

Balogh András egyetemi tanár elõadásában azokról a biztonságpolitikai kihívásokról beszélt, melyek a világ sorsára befolyással vannak.

Elmondta, hogy (szerencsére) vannak olyan fenyegetések, melyek a bipoláris világ megszûn
te után megoldódni látszanak. Így (1) megszûnt a kelet-nyugati (Washington-Moszkva) szembenállás; (2) véget ért a nagyhatalmak közötti nukleáris összecsapás veszélye; (3) ugyancsak megszûnt Európa széttagoltsága, így az ellentétes katonai szövetségek és Németország megosztottsága; (4) megerõsödött a népszuverenitás, melynek során önálló nemzetállamok jöttek létre, ami önmagában is konfliktusforrás lehet, de pozitív eredményként értékelendõ fejlemény; (5) az európai integráció kiszélesedett; (6) az atlanti biztonsági rendszer kiterjedtebbé vált, ami a hagyományos fenyegetések ellen szembeni nagyobb biztonságot eredményezett.

Balogh András kiemelte, hogy a világnak ma is szembe kell néznie olyan kihívásokkal, melyek a bipoláris rendszeren belül már léteztek és annak felbomlása után sem szûntek meg. Így (1) fennmaradtak és növekedtek a társadalmakon belüli különbségek és ellentétek; (2) szintén fennmaradtak a társadalmak közötti ellentétek (észak-dél ellentétek, a demográfia kérdése globális problémává nõtte ki magát, a fenntartható fejlõdés üres ábránd maradt); (3) megmaradtak a globális jelentõségû regionális konfliktusok (pl. a palesztin kérdés a Közel-Keleten és a kasmíri kérdés Ázsiában, ami nukleáris kérdéssé nõtte ki magát); (4) a környezetszennyezés örök problémaként van jelen (így a globális felmelegedés, az elsivatagosodás, a levegõszennyezés hatalmas méreteket öltött).

Balogh leszögezte, hogy számos új kihívással kell szembenéznie a világnak a kétpólusú világrend felbomlása után. (5) Új elem és egyben rémálom a nemzetközi terrorizmus elõretörése, mely nem konkrét államokhoz köthetõ fenyegetés, hanem könnyen megszervezhetõ, államokhoz nagyon nehezen köthetõ elemekbõl áll. A terrorellenes intézkedések pedig azt a veszélyt is magukban hordozzák, hogy antidemokratikus lépésekre is sor kerül.

(6) Ezen kívül egyre gyakrabban tapasztalható a kisebbségek felhasználása a nemzetközi stabilitás ellen és sok állam nem biztosítja a megfelelõ kisebbségi jogokat.

(7) Új regionális konfliktusok is kialakultak: így Jugoszlávia és a Balkán konfliktusai miatt elõször volt fegyveres összecsapás a II. világháború óta Európában.

(8) Az Európai Unió bõvülése, mélyülése is egy sor kihívást rejteget. Az Európai Uniónak nehéz döntésekkel kell szembenéznie, hiszen az elindult mélyülési folyamat (pl. a közös pénz, az euró bevezetése, az alkotmányos szerzõdés, vagy a bõvítés) a föderalizmus felé mutat. Ugyanakkor nem biztos, hogy az Egyesült Államokat kopírozó, többek között a tagállamok önállóságának és a szociális biztonság csökkenésével járó föderalista modell lenne a megnyugató megoldás, mivel így az EU mássá válna "mint amilyennek szeretjük”. Egy másik megoldás lehet az uniós és a nemzeti intézmények közötti kényes egyensúly fenntartása, a kultúrális sokszínûség megõrzése. Ebben az esetben azonban tudomásul kell venni, hogy Európa nem lesz egyenrangú versenytársa az Egyesült Államoknak, hiszen a közös (gazdasági, politikai) fellépésnek pont a megõrzött nemzetállami érdekek szabnak majd gátat.

(9) Az Európai Unióval kapcsolatos fontos újabb kérdés az euroatlanti kapcsolatok alakulása. Ugyanis az önálló haderõ megteremtése - amiben a brüsszeli vezetés ma is hezitál - az euroatlanti kapcsolatok zavarához vezetne, ami a már említett nemzetközi biztonságpolitikai kihívások megoldását hátráltatná.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat