EURÓPÁRÓL ÉS A VILÁGRÓL A BÉKESZÖVETSÉG KONFERENCIÁJÁN
2004-02-09

A Magyar Békeszövetség XVIII. konferenciáját 2003. január 17-én tartotta Budapesten, melynek fõ témája Magyarország helyzete az Európai Unióban és a világban volt.

VASTAGH PÁL: KELL EGY ALKOTMÁNY

Vastagh Pál, az Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, az Európai Konvent tagja, az Európai Parlament megfigyelõje az európai alkotmányozási folyamattal kapcsolatban elmondta: az európai alkotmány gondolata nem újkeletû kezdeményezés, azonban a jelenlegi mélyreható változások az Európai Unióban (elsõsorban a keleti bõvítés, az európai intézményi reformok, a monetáris megújulás és a nemzetközi szerepvállalás) az alkotmányozási folyamat felgyorsulásához vezettek. Ennek eredményeképp hívták életre az Európai Konventet, melynek 2002. február - 2003. július közötti mûködése során elsõdleges feladata volt egy széles politikai, társadalmi támogatást élvezõ alkotmány-tervezet elkészítése. A 105 fõs testület munkájában nem csak a 15 tagország, de (a vétó jogának kivételével) egyenrangú partnerként vettek részt a leendõ 10 új tagország képviselõi is. A folyamat "társadalmasítása” érdekében az alkotmányozási folyamatba bekapcsolódhattak a civil szervezetek is, akik - köztük az Európa Ház által szervezett magyar közös nyilatkozatot is beleértve (a Szerk.) - 15 hónap alatt mintegy 930 hozzászólást, javaslatot tettek.

Az így elkészült dokumentumot a Kormányközi Konferencia tárgyalta tovább 2003 októberétõl, azonban a lengyel és spanyol ellenállás miatt - akik ragaszkodtak a Nizzai Szerzõdésben lefektetett szavazati súlyok fenntartásához az Európai Tanácsban - az alkotmány véglegesítése megfenekleni látszott decemberben. A januárban indult ír elnökség 2004 zászlajára tûzte az alkotmányozási folyamat befejezését.

Vastagh Pál leszögezte: az európai alkotmány nem csak deklaráció, hanem olyan alapdokumentum, ami késõbb alapjául szolgál az európai szintû döntésekhez. Ezért is fontos, hogy olyan alapvetõ összeurópai értékek szerepljenek az alkotmányban, mint a szociális biztonság, a teljeskörû foglalkoztatottság, a férfi-nõ esélyegyenlõség vagy a nemzedéki szolidaritás.

Vastagh Pál szerint az alkotmány véglegesítését azért is fontos lenne, mert mozgósító hatása lehet a 2004 júniusi európai parlamenti választásokra. Mint ismeretes Magyarországon elõször tartunk Európai Parlamenti választásokat, melynek idõpontja 2004. június 13., ahol eldõl a 24 magyar európai parlamenti hely sorsa. Magyarország egy egységes választókerület lesz és a pártok által felállított listákra lehet szavazni.

BALOGH ANDRÁS: 9:6 A MEGOLDATLAN KIHÍVÁSOK JAVÁRA

Balogh András egyetemi tanár elõadásában azokról a biztonságpolitikai kihívásokról beszélt, melyek a világ sorsára befolyással vannak.

Elmondta, hogy (szerencsére) vannak olyan fenyegetések, melyek a bipoláris világ megszûnte után megoldódni látszanak. Így (1) megszûnt a kelet-nyugati (Washington-Moszkva) szembenállás; (2) véget ért a nagyhatalmak közötti nukleáris összecsapás veszélye; (3) ugyancsak megszûnt Európa széttagoltsága, így az ellentétes katonai szövetségek és Németország megosztottsága; (4) megerõsödött a népszuverenitás, melynek során önálló nemzetállamok jöttek létre, ami önmagában is konfliktusforrás lehet, de pozitív eredményként értékelendõ fejlemény; (5) az európai integráció kiszélesedett; (6) az atlanti biztonsági rendszer kiterjedtebbé vált, ami a hagyományos fenyegetések ellen szembeni nagyobb biztonságot eredményezett.

Balogh András kiemelte, hogy a világnak ma is szembe kell néznie olyan kihívásokkal, melyek a bipoláris rendszeren belül már léteztek és annak felbomlása után sem szûntek meg. Így (1) fennmaradtak és növekedtek a társadalmakon belüli különbségek és ellentétek; (2) szintén fennmaradtak a társadalmak közötti ellentétek (észak-dél ellentétek, a demográfia kérdése globális problémává nõtte ki magát, a fenntartható fejlõdés üres ábránd maradt); (3) megmaradtak a globális jelentõségû regionális konfliktusok (pl. a palesztin kérdés a Közel-Keleten és a kasmíri kérdés Ázsiában, ami nukleáris kérdéssé nõtte ki magát); (4) a környezetszennyezés örök problémaként van jelen (így a globális felmelegedés, az elsivatagosodás, a levegõszennyezés hatalmas méreteket öltött).

Balogh leszögezte, hogy számos új kihívással kell szembenéznie a világnak a kétpólusú világrend felbomlása után. (5) Új elem és egyben rémálom a nemzetközi terrorizmus elõretörése, mely nem konkrét államokhoz köthetõ fenyegetés, hanem könnyen megszervezhetõ, államokhoz nagyon nehezen köthetõ elemekbõl áll. A terrorellenes intézkedések pedig azt a veszélyt is magukban hordozzák, hogy antidemokratikus lépésekre is sor kerül.

(6) Ezen kívül egyre gyakrabban tapasztalható a kisebbségek felhasználása a nemzetközi stabilitás ellen és sok állam nem biztosítja a megfelelõ kisebbségi jogokat.

(7) Új regionális konfliktusok is kialakultak: így Jugoszlávia és a Balkán konfliktusai miatt elõször volt fegyveres összecsapás a II. világháború óta Európában.

(8) Az Európai Unió bõvülése, mélyülése is egy sor kihívást rejteget. Az Európai Uniónak nehéz döntésekkel kell szembenéznie, hiszen az elindult mélyülési folyamat (pl. a közös pénz, az euró bevezetése, az alkotmányos szerzõdés, vagy a bõvítés) a föderalizmus felé mutat. Ugyanakkor nem biztos, hogy az Egyesült Államokat kopírozó, többek között a tagállamok önállóságának és a szociális biztonság csökkenésével járó föderalista modell lenne a megnyugató megoldás, mivel így az EU mássá válna "mint amilyennek szeretjük”. Egy másik megoldás lehet az uniós és a nemzeti intézmények közötti kényes egyensúly fenntartása, a kultúrális sokszínûség megõrzése. Ebben az esetben azonban tudomásul kell venni, hogy Európa nem lesz egyenrangú versenytársa az Egyesült Államoknak, hiszen a közös (gazdasági, politikai) fellépésnek pont a megõrzött nemzetállami érdekek szabnak majd gátat.

(9) Az Európai Unióval kapcsolatos fontos újabb kérdés az euroatlanti kapcsolatok alakulása. Ugyanis az önálló haderõ megteremtése - amiben a brüsszeli vezetés ma is hezitál - az euroatlanti kapcsolatok zavarához vezetne, ami a már említett nemzetközi biztonságpolitikai kihívások megoldását hátráltatná.