Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOKRÓL
2016-01-07

A magyar-német kapcsolatokról szólt az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány által szervezett Európa Klub 2015. évi utolsó rendezvénye, amelyet december 17-én tartottak Budapesten.

A negyedszázados magyar-német kapcsolatok kiindulási pontja, egyben a két ország közötti megismételhetetlen bizalmi légkör megalapozója a vasfüggöny lebontásában játszott magyar szerep volt, ami elsősorban az NDK-ból érkező menekültek befogadásának illetve Ausztria felé történő átengedésének volt köszönhető. Ezt Helmut Kohl volt német kancellár úgy fogalmazta meg, hogy Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból.

A két országnak vannak közös történelmi élményei, amelyek közül a már említett 1989-es határnyitás mellett érdemes szót ejteni az 1956-os forradalom magyar menekültjeinek befogadásáról Németországban, a német-német találkozásokról a Balatonnál. Peisch hozzátette: problémát jelent a két ország kapcsolatának megítélésében, hogy a fiatalabb generációk emlékezete nem tart addig, hogy ismernék Magyarország szerepét pl. a német újraegyesítésben.

Azonban a politikai események mellett döntő jelentőséggel mégis csak a gazdasági kapcsolatok és az európai integráció bír, mondta Peisch Sándor volt berlini nagykövet, a rendezvény előadója. Németország folyamatosan támogatta a magyar integrációs törekvéseket, amiknek alapja nem csak a (gazdasági) érdek-, hanem a demokratikus berendezkedéssel és piaci viszonyokkal jellemezhető értékközösség. Ennek jegyében támogatták a németek a demokratikus intézményrendszer honi kiépítését, a szociális piacgazdaságra történő áttérést és az európai integrációt.

Az együttműködést különböző intézmények segítik. A berlini nagykövetség mellett magyar főkonzulátus működik Münchenben, Stuttgartban és Düsseldorfban, valamint tiszteletbeli konzulok működnek Hamburgban, Brémában, Nürnbergben, Essenben, Fellbachban és Schwerinben. A diplomáciai kapcsolatokon túl van együttműködés különböző német tartományokkal, amelynek keretét vegyesbizottságok adják: magyar-bajor, magyar-baden-württembergi, magyar-észak-rajna-vesztfáliai, magyar-szász. Ezek közül az első kettő számunkra azért fontos, mert ezek a déli tartományok fekszenek legközelebb Magyarországhoz.

A társadalmi kapcsolatok fontos szerepét társadalmi szervezetek is segítik. Ilyen többek között a Magyar-Német Fórum, a különböző társaságok, kulturális intézmények, kisebbségi szervezetek illetve a német pártokhoz köthető alapítványok. De ilyen együttműködés eredménye a 2001-ben alapított, német nyelvű és budapesti székhelyű Andrássy Egyetem.

A két ország közötti gazdasági együttműködést meghatározza, hogy a honi beruházások 25 százaléka német tőkéből származik és a német cégeknek több gazdasági szegmensben meghatározó a szerepük az autóipartól a telekommunikációig. Mindez összhangban van azzal, hogy a kelet-európai régió legfontosabb partnere Németország. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy az export 27,5%-a (23,23 milliárd euró - 2014) megy Németországba és az import 25,4%-a (19,84 milliárd euró - 2014) jön Németországból. A gazdasági együttműködés, illetve a német (és más) befektetések egyik gátja a hazai szakképzés leépülése, ugyanis megszűnt a nagyszámú képzett munkaerő Magyarországon, mondta Peisch.

A két ország kapcsolataiban feszültségek is fellelhetők. Például a 2003-ban kezdődött iraki háborúban az Egyesült Államok sikeresen osztotta meg az európai államokat és kapott közös nyilatkozat formájában támogatást nyolc államtól, köztük Magyarországtól. Ennek eredménye az lett, hogy megbicsaklott a feltétlen bizalom a német-magyar kapcsolatokban. A kedvezőtlen irányba fordulás legújabb fejleményét pedig éppen a rendezvénnyel azonos napon napvilágot látott kormányzati közlemény kelthette, miszerint a magyar kormány szerződést bont a legnagyobb telekommunikációs szolgáltatóval, a német tulajdonosi háttérrel rendelkező Magyar Telekommal.

A 2015. év legkomolyabb társadalmi válságának tekintett menekültügy megítélésében is eltérő a német és a magyar hivatalos álláspont. A német politika alapja az a megközelítés, hogy elutasító a teljes elzárkózással szemben, azonban fontosnak tartja a menekültek otthontartása mellett az arányos teherelosztást, a menedékkérelmi eljárások gyorsítását, illetve az együttműködést a tranzitországokkal. A kérdés jelentős terhet ró a német gazdaságra is: a mintegy 1 millió menekült (2015) mintegy 30 milliárd euró kiadást jelent a költségvetés számára. Ezzel együtt a kelet-európai országok menekülteket elutasító hozzáállása is legitim álláspont, azonban ez az ellentét túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon és azt jelenti, hogy jelenleg a tagállamok az európai uniós közösségi érdekeinek rovására próbálják érvényesíteni vélt vagy valós nemzeti érdekeiket. A kérdésnek kétféle kimenetelét vázolta fel Peisch: az EU túléli a válságot és megerősödik vagy meggyengül és szétesik.

A magyar-német kapcsolatokat nem kellene kitenni a hazai politikai csatározásoknak, illetve el kellene fogadni, hogy megbízható partnerként csak akkor fognak a németek tekinteni a magyarokra, ha kiszámítható politikát folytatunk például úgy, hogy a nemzeti értékek mellett nem tagadjuk meg az európai értékeket.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat