Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

10 ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN
2014-04-22

Az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány) szervezésében 2014. április 15-én Inotai András, az alapítvány elnöke tartott előadást „Magyarország és az Európai Unió – Az elmúlt tíz év értékelése és gondolatok a jövőről” címmel.

Az előadás két témára összpontosított. Egyrészt arra, hogy mi történt az EU-csatlakozás után, másrészt arra, hogy milyen legyen az Európai Unió a jövőben? A magyar uniós csatlakozást követően megvalósult a kereskedelem és a szolgáltatások áramlásának szabadsága, a szabad munkaerő-mozgás, elindultak az uniós pénzügyi transzferek, valamint lehetőség adódott arra, hogy Magyarország alakítsa az integráció valamennyi tevékenységét, érvényesítse stratégiai érdekeit, illetve beépítse azokat az uniós politikákba. Ez utóbbi lehetőség azonban nem ment át a köztudatba.

 

Ennek oka, hogy a társadalmat a napi gondok foglalkoztatják, nem pedig a csatlakozás által kínált közvetett politikai előnyök vonzatai. A belépést követően ígéretes gazdasági növekedés indult el; a kétoldalú kereskedelem bővült. Magyarország jelentős uniós forrásokhoz jutott: 2007 és 2013 között 23 milliárd euró összegben kapott támogatást. A támogatások lehívása 2010-ig többnyire zökkenőmentesen zajlott, köszönhetően az intézményrendszernek és a szakembergárdának. Ezt követően azonban komoly zavarok jelentkeztek a támogatások lehívásának a mechanizmusában mind az intézmények, mind a humánerőforrás-gazdálkodás tekintetében.

 

Az uniós csatlakozás segítette a magyar gazdaság növekedését; a gazdaság versenyképessége azonban nem emelkedett. Az EU-csatlakozás által kínált gazdasági lehetőségeket Magyarország nem tudta kiaknázni, ráadásul a 2008-ban kezdődött nemzetközi pénzügyi válság súlyos csapást mért a gazdaságra. Az ország szociális kiadásai 2007 és 2013 között megközelítőleg 10 %-kal csökkentek. Ilyen mértékű csökkenést az uniós országok közül egyedül Görögország mutatott fel.

 

2009-től Magyarország jelentős versenyhátrányba került a szomszédos uniós tagokhoz viszonyítva. A gazdasági növekedés lelassult, a külföldi működő-tőke beruházások visszaestek. A gazdasági mutatók vonatkozásában, Szlovénia kivételével, az összes szomszédos EU-tag megelőzte Magyarországot az elmúlt öt évben, és a 2014-2016 közötti előrejelzéseket alapul véve ez a lemaradás tartós lehet. Ráadásul az OECD 2013-ban közreadott, a fenntartható kormányzást vizsgáló mérőszámai alapján Magyarország mind a három vizsgált területen (szakpolitikák, demokrácia és kormányzás) az OECD-országok sereghajtói közé került – mutatott rá az előadó. Inotai András elmondta azt is, hogy az elmúlt években az uniós tagok közül egyedül Magyarországon emelkedett az EU-ellenesség kormányzati szintre. A jövőt illetően az előadó kiemelte, hogy az EU válaszút előtt áll. Az uniónak vállalnia kell a kihívásokat és ezzel összhangban jövő-orientált politikákat kell megalkotnia. Ugyanakkor kihívás, hogy egy ilyen új kurzusban az EU miként fogja érvényesíteni a szolidaritást, a gazdasági és a társadalmi kohéziót. Ezért egy erős, stabil és kezdeményező Európa kell – zárta az előadását Inotai András.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat