Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

HÁROM ÉVES A DUNA-STRATÉGIA
2014-03-19

2011-ben a magyar EU-elnökség egyik kézzel fogható eredménye volt az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának elfogadása. Az azóta eltelt időszakról Medgyesy Balázs, a Duna stratégiáért felelős kormánybiztos tartott tájékoztatót az Európa Ház rendezvényén 2014. március 7-én.

Nem az első volt az európai uniós makrogazdasági stratégiák sorában a 2011-ben elfogadott dokumentum-csomag, ugyanis azt két évvel megelőzte az északi EU-tagállamokat összekötő Balti-tengeri stratégia. Sőt. Előkészítés alatt áll az ión-adriai, szó van egy európai hegyvidékeket összekötő (alpesi) regionális stratégiáról, illetve az Atlanti-óceán partján fekvő országok is gondolkoznak ilyesmiben, adott tájékoztatás az EU-tagállamokban egyre népszerűbb makro-regionális megközelítésről Medgyesy Balázs.

A makrogazdasági stratégiák olyan együttműködési formának tekintendők, hangsúlyozta Medgyesy, amelyek erősítik és új keretet is adnak a tagországok (a Duna-stratégia esetében több nem EU-tagállam) közötti közös munkának és hatékonyabbak is mint más, például az ENSZ égisze alatt megvalósuló együttműködések, mert az Európai Unióban kevésbé nehézkes a kitűzött célok megvalósítása és a megfelelő eszközrendszer is rendelkezésre áll.

A Duna-stratégia esetében fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a közvetlenül folyót érintő közlekedési, árvízvédelmi, ivóvízügyi kérdéseket fed le, már csak azért sem, mert a stratégiához tartozó 14 országból négynek (Bosznia-Hercegovina, Csehország, Montenegró, Szlovénia) nincs is közvetlen Duna-partja (a moldovai Duna-szakasz pedig mindösszesen 1 km hosszú). Éppen ezért a szigorúan vett vízügyi kérdések mellett a Duna-stratégiának van gazdasági, foglalkoztatáspolitikai, energetikai, környezeti, turisztikai és számos egyéb, 11 kiemelt területben összefoglalt vonatkozása is, amelyek a különböző tevékenységek regionális összehangolását célozzák, mondta Medgyesy.

A stratégiában meghatározottak végrehajtásának akadálya az a Duna-stratégia előkészítésénél is hangoztatott hármas szabály, miszerint az Európai Unió nem rendel külön forrást, nem hoz létre új intézményt és jogszabályt az új makro-regionális kerethez. A három nemként elhíresült gondolatot már a magyar EU-elnökség alatt is pozitív üzenetté próbálták formálni, azaz a meglévő források hatékonyabb felhasználására, a jobb intézményi koordinációra és a jogszabályi környezet kihasználására helyezni a kommunikációs hangsúlyt.

A források hatékony kihasználása Magyarországon a kohéziós és strukturális alapokon (a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban ennek a pénzügyi keretnek a neve megváltozott strukturális és befektetési alapokra) keresztül érkező, az ún. operatív programok által kihelyezett fejlesztési pénzekre vonatkozik, amelyeknek összhangban kell lenniük a Duna-stratégiában lefektetett célokkal.

A Duna-stratégiában jelenleg elsősorban kormányzati szereplők vesznek részt. Magyarország a 11 kiemelt terület közül három prioritás gazdája: az fenntartható energia területét (2. prioritás) a csehekkel együtt viszi, a vízminőségért (4. prioritás) a szlovákokkal együtt felel, a környezeti kockázatok kezelésében (5. prioritás) a románok a partnerek.
A stratégia megvalósításának előkészítése és koordinálása számos nemzetközi együttműködési formában történik. Üléseznek stratégiai fórumok és testületek, amik az országok közötti szakmai egyeztetést teszik lehetővé, illetve rendszeresen tartanak magas szintű (miniszteri) fórumokat. Például az érintett országok belügyminiszterei rendszeresen találkoznak, hogy az illegális migráció elleni közös fellépésről egyeztessenek.

Vannak már konkrét előkészítést és formát öltő programok a Duna-stratégiához kapcsolódóan. Megállapodás született egy közös dunai kutatási alap felállításáról, illetve egy közös vízminőség monitoring és korai riasztó rendszer kialakításáról is. Jelenleg is fut a SEE Risk nevű projekt, am a régióbeli extrém időjárási jelenségeket (hó, erdőtűz) vizsgálja nemzetközi együttműködésben. Összesen jelenleg mintegy 550 Duna-projekt 45 milliárd euró értékben fog megvalósulni a jelenlegi elképzelések szerint.

A tájékoztatót követő eszmecseréből az is kiderült, hogy bőséges lehetőség kínálkozik a civil szervezetek bekapcsolódására is. Egyöntetű volt a résztvevők álláspontja: élni kívánnak a lehetőséggel.

-

Minek nevezzelek?
Visszanézve hírfolyamunk beltestét a Duna-stratégiára magunk is több néven hivatkoztunk már. A stratégia alapdokumentuma egy Európai Bizottság által jegyzett közlemény 2010-ből (COM(2010) 715), aminek hivatalos címe „Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája”. Nos, ezt így senki nem használja. Legtöbbször az Európai Unió Duna Régió Stratégiája szokott előfordulni; a másik népszerű változat az EU Duna Régió Stratégia. A rövidítések is eltérnek a gyakorlatban. Van hivatkozás EUDRS-re illetve simán DRS-re is. Ez azért lehet zavaró, mert az angol rövidítésben a magyarhoz képest betűcsere van: EUSDR (EU Strategy for the Danube Region). A helyes használatra nincs receptünk, de a Google keresője „Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája” kifejezésre adja a legtöbb találatot.

Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának Duna-stratégiával foglalkozó oldala:
http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperate/danube/index_en.cfm

A magyar kormány illetékes oldala:
http://dunaregiostrategia.kormany.hu/

A Duna-stratégiáról angol nyelven:
http://www.danube-region.eu/

SEE Risk projekt:
http://www.seeriskproject.eu/

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat