Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

DUNAI PERSPEKTÍVÁK
2013-12-02

Az Európai Unió egyik fontos területe a makro-regionális együttműködés. Jelenleg két, több országot érintő makro-regionális EU-dokumentum van. Az első a Balti-tengeri országokat fogja össze, a 2011-ben elfogadott 14 dunait. Ez utóbbi megvalósításának civil lehetőségeiről szervezett konferenciát az Európa Ház 2013. október 19-én Budapesten.

Egy üzenetet már a Duna-stratégia elfogadása előtt nyilvánvalóvá tett a dokumentumot előkészítő Európai Bizottság: a stratégiának nem lesz külön pénzügyi kerete, annak megvalósítása azon múlik, hogy a tagállamok, illetve az EU-költségvetés egyéb forrásait mennyire tudják a különböző résztvevők a dunai együttműködés irányába terelni. Ennek egyik sikereként is felfogható az októberi konferencia, amit egy eredeményes európai bizottsági pályázat részeként szervezték meg egy közel másfél éves nemzetközi program nyitórendezvényeként, amelyben kilenc Duna-menti ország civil szervezete vesz részt.

Christiana Weidel, az osztrák World of NGOs képviselője szerint a Duna-stratégia eddigi két évének tapasztalata azt mutatja, hogy nem volt túl sikeres annak társadalmi meg- és elismertetése. Ennek oka, hogy a kormányzatok nem kellő mértékben vonták be a civil szervezeteket. Pedig a Duna-menti együttműködés a civil részvétel fontos terepe lehet, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezetek által képviselt társadalmi vagy környezetvédelmi problémákról nemzetközi összefüggésben lehessen beszélni. Ebben kiemelt jelentőségű az együttműködés szó, mivel a minket érdeklő és érintő problémák egyszerűen nem állnak meg az országhatároknál, így a Duna – úgy is mint az együttműködés egyik szimbóluma – ezeknek a felvetéseknek természetes terepéül szolgálhat.

Szerbia, az egyik EU-tagjelölt nyugat-balkáni ország szemszögéből a Duna egészen másként fest. Stanka Parac, az ALDA szabadkai vezetője. Elmondta, hogy a konferencia előtt néhány nappal látott napvilágot az EU-tagjelölt Szerbiáról szóló európai bizottsági országjelentés, aminek fő pozitívuma amellett, hogy az eddigi országjelentések sorában a legrövidebb (13 oldal), elismeri a szerb reformtörekvéseket és ha minden jól megy a hivatalos csatlakozási tárgyalások is rövidesen megkeződhetnek.
Elmondta, hogy fontos a határon átnyúló együttműködés, elsősorban természetesen Horvátországgal és Magyarországgal, és az általa képviselt civil szervezet elsősorban az önkormányzati kapcsolatokat kívánja elősegíteni. Azonban az együttműködés nem egyszerű. Egy, a szerb-horvát határon eddig működő (elsősorban a helyi gazdák által használt) dunai kompot pont azért kellett leállítani, mert Horvátország 2013. július 1-i EU-csatlakozásával a Duna itteni szakasza az EU külső határává vált, amihez biztosítani kell a megfelelő határellenőrzést. Most a helyi önkormányzatok és civil szervezetek azért lobbiznak, hogy a máshol működő gyakorlathoz hasonlóan állítsák vissza a könnyített határátkelést a helyieknek.

A konferencia civil résztvevői állásfoglalást fogadtak el a Duna-stratégia megvalósításáról és az abban játszott társadalmi szerepükről. Ebben kifejtik annak szükségességét, hogy a társadalmi igényeket intézményesített formában, egy évenként megrendezett Dunai Civil Fórum keretében is megjelenítsék.

Civil állásfoglalás a Dunáról (magyar/angol):
http://www.eucivil.hu/pdf/13-10-19_bbd2_dunai_civil_forum_nyilatkozat_hu.pdf
http://www.eucivil.hu/pdf/13-10-19_bbd2_danube_civil_forum_statetement_en.pdf

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat