|
A CIVIL SZEKTOR SPANYOLORSZÁGBAN
2013-09-24
A gazdasági válság természetesen a civil szektort is megtépázta Spanyolországban, elsősorban azért mert a magánadományok mértéke megcsappant. Korábban az állami támogatás sem volt jelentéktelen, de a vállalatok, sőt a magánszemélyek is már hagyományszerűen támogatták a civileket köszönhetően annak a nagyon erős, évek óta folyó kampánynak, amelyet az adományozói kedv fellendítéséért folytattak az országban.
Úgy kalkulálják, hogy összességében 23%-os a visszaesés a 2011-es
támogatásokhoz képest. A központi kormányzat 2009-ben még 308 millió eurót (92
milliárd forintot) adott át a civileknek. Ehhez kell hozzáadni a nemzetközi,
elsősorban európai forrásokat. Az állami (önkormányzati) támogatás az összes
forrásnak mintegy felét tette ki.
Az olyan önkormányzatok, amelyek korábban rendszeresen támogatták a civil
szektort, idén már alig-alig tudnak csepegtetni valamit. Akinek még van
egyáltalán pénze, az a szegénység enyhítésére összpontosít.
Miközben folyamatosan csökken a civil szervezetek forrása,
egyre jobban növekszik az igány az általuk nyújtott szolgáltatásokra. Nem
kizárólag a szociális szolgáltatásokra kell gondolni, hanem az oktatásra és
kultúrára is.
Még az olyan jelentős civil szervezetek, mint a Vöröskereszt, vagy az Orvosok
határok nélkül is – amelyek korábban nem függtek jelentősen az állami
támogatásoktól – nagy nehézségekről számolnak be.
A politika itt is igyekszik beszivárogni a szektorba. Ez gyengíti a függetlenséget,
a szektor azonban „hallgatással” reagál. A kevesebb forrás csökkenti és aláássa
a civilek azon szerepét, amelyet a különféle ügyek „leleplezésében” töltenek
be.
Az új vezérelv: alternatív gazdasági megoldásokat találni. Most
ehhez kell minden kreativitás. Mivel a bankok presztízse Spanyolországban is
jelentősen megtépázódott, igyekszenek ezt a komor benyomást különféle
támogatásokkal, szponzorációkkal rózsaszínűbbre festeni.
Eközben magának a civil szektornak is javítania kellene a saját arcképén: elég
sok a pazarlás a rossz gazdálkodás, az ügyetlenség és a szakértelem hiánya
miatt. Ez megnehezíti azt, hogy az emberek bízzanak a civilekben.
Pillanatnyilag az alapítványoknak megy egyedül jól, illetve
jobban. Sokuk már évtizedek óta jól működő, erős tőkestruktúrával rendelkező
szervezet. Ám náluk is elindultak az elbocsájtások, ezzel tovább növelve az
amúgy is egetverően magas munkanélküliséget (2013 júliusában 26%).
Az Adecco Alapítvány évente szokta felmérni a szektort. Az
idei évre vonatkozó jelentésükben a következőkre jutottak.
- A megkérdezettek 13%-a mondta, hogy idén abba kellett
hagynia az együttműködést a civilekkel az anyagi helyzete miatt.
- 24%-uk ezt már tavaly megtette.
- 92% gondolja úgy, hogy a helyzet a gazdasági válság következtében állt elő és
csak 8% véli úgy, hogy erről a szektor maga is tehet.
- A civil szervezetek átlagdolgozója 45 évnél idősebb családos nő, aki emellett
állásban van.
- A megkérdezettek 40%-a kizárólag Spanyolországban szeretne a civil
szervezetekkel együttműködni, nem mennének külföldre. Az indok: amikor otthon
is nehézségek vannak, akkor elsősorban a hazaiaknak kell segíteni. (Ez az adat
korábban nem volt így).
- A legfontosabbnak tartott ügyek, amelyek leginkább megindítják és
önkénteskedésre sarkallják őket: a gyermekekkel kapcsolatos problémák és a
fogyatékkal élők. Ezt követi a munkanélküliek helyzete, majd a szegénység, a
betegség, valamint a családon belüli erőszak. (Régebben a szegénység kérdése
megelőzte a munkanélküliséget).
- A spanyolok egyre igényesebbek a civil szektorral és szervezeteikkel szemben.
Olyan szektor akarnak, amely transzparens, humánus és megbízható.
Sós Éva (Madrid)
http://www.fundacionadecco.es
Szerző: Sós Éva (Madrid)
|
