KISEBBSÉGVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉS: INTEGRÁCIÓS TESZT
2013-07-29

Új európai polgári kezdeményezés (epk) van a láthatáron. A kisebbségekkel kapcsolatos európai uniós jogszabályokért indított kezdeményezést nemrég regisztrálták az Európai Bizottságnál. A testületnek két hónapja van arra, hogy jóváhagyja. Vagy elutasítsa.

A Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés háttere többek között Erdély és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Célja, hogy az Európai Unió jogszabályi szinten foglalkozzon a kisebbségek ügyével és hozzon kisebbségvédelmi és kisebbségi nyelvhasználati szabályokat.

Ezzel érdekes helyzetbe kerül a beadványt elbíráló Európai Bizottság. Dönthet úgy, hogy elutasítja a kisebbségekkel foglalkozó epk regisztrációját arra hivatkozva, hogy ez a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezzel elejét venné annak, hogy egy sok tagállamban komoly fejtörést okozó kérdéssel kelljen foglalkoznia az európai intézményeknek. De az elutasítás pont az intézményeket és végső soron az európai integrációt gyengítené, mert olyan kérdéssel nem kívánna foglalkozni, ami sok tagállamban mindennapos beszédtéma, és szembemenne azzal a folyamattal, ami az európai állampolgárok számára kívánja közelebb hozni az Európai Uniót. Márpedig a kezdeményezés elutasítása pont azt az üzenetet hordozná, hogy az Európai Bizottságot (az Európai Uniót, Brüsszelt, ahogy tetszik) nem érdekli egy állampolgárokat foglalkoztató kérdés.

Nem könnyű a kezdeményezés befogadása sem, amivel el lehetne kezdeni gyűjteni az érvényességhez szükséges egymillió aláírást. Az Európai Unióban rengeteg olyan harmadik országból érkezett, az adott tagállamban kisebbségként élő ember van, akik sok esetben nem rendelkeznek EU-állampolgársággal. Nem véletlen, hogy a Minority SafePack kifejezetten olyan kisebbségekről szól, akik őshonosak és csak a történelem viharai tették őket kisebbséggé (tipikusan ilyenek az erdélyi magyarok, nem véletlen kezdeményező szerepvállalásuk). Mégis kérdés marad, hogy ha az Európai Unió komolyan elkezd foglalkozni kisebbségi kérdésekkel, akkor az emberi jogok egyik legfőbb védelmezőjeként megteheti-e, hogy kihagyja a nem őshonosokat.

Folyosói beszélgetésekben már lehetett találkozni az egyik lehetséges megoldással, mely az európai integráció elképzelt legmagasabb szintjét tekinti kiindulási pontnak. Ebben az esetben az EU-t alkotó nemzetek mind kisebbségben lennének, a határon inneni és túli magyarok egy országban élnének, az országot pedig Európai Egyesült Államoknak hívnák.

A kezdeményezést 2013. július 15-én nyújtották be az Európai Bizottsághoz:
https://www.fuen.org/news/single/article/we-pushed-the-button-minority-safepack-initiative-submitted/

A Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés háttere többek között Erdély és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Célja, hogy az Európai Unió jogszabályi szinten foglalkozzon a kisebbségek ügyével és hozzon kisebbségvédelmi és kisebbségi nyelvhasználati szabályokat.

Ezzel érdekes helyzetbe kerül a beadványt elbíráló Európai Bizottság. Dönthet úgy, hogy elutasítja a kisebbségekkel foglalkozó epk regisztrációját arra hivatkozva, hogy ez a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezzel elejét venné annak, hogy egy sok tagállamban komoly fejtörést okozó kérdéssel kelljen foglalkoznia az európai intézményeknek. De az elutasítás pont az intézményeket és végső soron az európai integrációt gyengítené, mert olyan kérdéssel nem kívánna foglalkozni, ami sok tagállamban mindennapos beszédtéma, és szembemenne azzal a folyamattal, ami az európai állampolgárok számára kívánja közelebb hozni az Európai Uniót. Márpedig a kezdeményezés elutasítása pont azt az üzenetet hordozná, hogy az Európai Bizottságot (az Európai Uniót, Brüsszelt, ahogy tetszik) nem érdekli egy állampolgárokat foglalkoztató kérdés.

Nem könnyű a kezdeményezés befogadása sem, amivel el lehetne kezdeni gyűjteni az érvényességhez szükséges egymillió aláírást. Az Európai Unióban rengeteg olyan harmadik országból érkezett, az adott tagállamban kisebbségként élő ember van, akik sok esetben nem rendelkeznek EU-állampolgársággal. Nem véletlen, hogy a Minority SafePack kifejezetten olyan kisebbségekről szól, akik őshonosak és csak a történelem viharai tették őket kisebbséggé (tipikusan ilyenek az erdélyi magyarok, nem véletlen kezdeményező szerepvállalásuk). Mégis kérdés marad, hogy ha az Európai Unió komolyan elkezd foglalkozni kisebbségi kérdésekkel, akkor az emberi jogok egyik legfőbb védelmezőjeként megteheti-e, hogy kihagyja a nem őshonosokat.

Folyosói beszélgetésekben már lehetett találkozni az egyik lehetséges megoldással, mely az európai integráció elképzelt legmagasabb szintjét tekinti kiindulási pontnak. Ebben az esetben az EU-t alkotó nemzetek mind kisebbségben lennének, a határon inneni és túli magyarok egy országban élnének, az országot pedig Európai Egyesült Államoknak hívnák.

A kezdeményezést 2013. július 15-én nyújtották be az Európai Bizottsághoz:
https://www.fuen.org/news/single/article/we-pushed-the-button-minority-safepack-initiative-submitted/