OPTIMISTÁN KRITIKUSAK 2013-07-29
Kérlelhetetlenül optimistán tekintenek a jövőbe az európai nagyvállalatok honi leányai. Éves jelentésüket tizenötödik alkalommal jelentették meg. A bemutatóra 2013. július 18-án kerítettek sort Budapesten.
Az 1998-ban alapított Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 14
európai nagyvállalat magyarországi vezetőit tömöríti. Eredeti célja
Magyarország EU-csatlakozásának elősegítése volt, ennek elérése után tovább
segíti az EU-tagságban rejlő lehetőségek jobb kihasználását. A testület évente
ad ki jelentést a magyarországi helyzetről, elsősorban gazdasági szempontból
elemezve azt.
A vállalatok többsége az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) is tagja,
ami a legnagyobb európai multinacionális vállalatok közel ötven vezérigazgatóját
és elnökét tömörítő fórum.
Az idei jelentés címe a „Bizalom és hitelesség” címet viseli.
A gazdaság működése szempontjából sokszor hangsúlyozott és a HEBC-jelentésekben
visszatérően szereplő két kifejezés nem a mostani helyzetet írja le, inkább egy
jövőben elképzelt helyzetre utal, amelyhez hozzájárulna a társadalmi összefogás
és egy jövőképet meghatározó országstratégia kidolgozása. Ugyanis meg kellene
határozni, „hogy hova akar eljutni az ország”. Ehhez stratégiai gondolkodásra
lenne szükség és „erről a megközelítésről a napi gondok orvoslása mellett sem
szabad lemondaniuk az ország vezetőinek.”
A jelentés első része témák szerint tekinti át az elmúlt
tizenöt évet. Ebben megemlíti, hogy Magyarország európai irányultsága és
következésképp európai uniós tagsága stratégiailag jó és igazolt döntés volt és
„Magyarország számára ma sem lát más esélyt a fejlődésre és a növekedésre, mint
ami európai uniós tagországként elérhető és úgy véli, az Európai Unió jövője is
sikeresebbé válhat Magyarország által.”
A társadalmi összefogást itt is megemlíti a dokumentum és
hiányára utalva megjegyzi: „Sajnos a fogalom mára inkább közhellyé vált,
ahelyett, hogy a különböző politikai oldalt képviselők felismerve a közös felelősséget,
közösen segítenék az ország fejlődését.”
A jelentés diplomatikusan fogalmazza meg a Magyarországról
kialakult kép és gyakorlatok kritikáját például így: „Az elmúlt évben
Magyarország nemzetközi megítélése rendkívül változó volt.” De van keményebb
kijelentés is rögtön a fenti mondat után: „… az Európai Unió [és a] HEBC
anyavállalatai aggódva figyelték a magyar eseményeket, amelyek olykor a
demokrácia határait súrolták.” Minek okán a magyar munkaerő nemzetközi elismertsége
ellenére „az ország egésze mégsem élvez egyöntetű bizalmat a világban.”
Magyarország kiszámíthatatlanságával kapcsolatban nem kertel
a dokumentum: „Amikor az anyavállalataink vezetése előtt helyzetképet adunk az
országról, a mondataink manapság súlyosabbak, mint korábban voltak. Olyan sokat
beszéltünk a kiszámíthatatlanságról, hogy az szinte már kiszámíthatóvá vált.”
A jelentés megfogalmazza a magyar oktatási rendszer
korszerűsítésének igényét is. Síkra száll a nyelvtanulás fontossága, ezen belül
az angol nyelvoktatás mellett. Azon egyszerű okból, mert „az angol a világ
közös munkanyelve”.
Magyarország fontos, versenyképességet is kedvezően
befolyásolni tudó forrása az ország természetes vízkészlete különös tekintettel
a Dunára. A jelentés feltételes módban, de felveti a Duna-vízlépcső
politikamentes újragondolását, a természetvédelmi szempontok
figyelembevételével.
A HEBC 15. országjelentése:
http://www.hebc.hu/wp-content/uploads/2012/07/hebc_report_2013_confidence-and-credibility.pdf
|