OPTIMISTÁN KRITIKUSAK
2013-07-29

Kérlelhetetlenül optimistán tekintenek a jövőbe az európai nagyvállalatok honi leányai. Éves jelentésüket tizenötödik alkalommal jelentették meg. A bemutatóra 2013. július 18-án kerítettek sort Budapesten.

Az 1998-ban alapított Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 14 európai nagyvállalat magyarországi vezetőit tömöríti. Eredeti célja Magyarország EU-csatlakozásának elősegítése volt, ennek elérése után tovább segíti az EU-tagságban rejlő lehetőségek jobb kihasználását. A testület évente ad ki jelentést a magyarországi helyzetről, elsősorban gazdasági szempontból elemezve azt.
A vállalatok többsége az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) is tagja, ami a legnagyobb európai multinacionális vállalatok közel ötven vezérigazgatóját és elnökét tömörítő fórum.

Az idei jelentés címe a „Bizalom és hitelesség” címet viseli. A gazdaság működése szempontjából sokszor hangsúlyozott és a HEBC-jelentésekben visszatérően szereplő két kifejezés nem a mostani helyzetet írja le, inkább egy jövőben elképzelt helyzetre utal, amelyhez hozzájárulna a társadalmi összefogás és egy jövőképet meghatározó országstratégia kidolgozása. Ugyanis meg kellene határozni, „hogy hova akar eljutni az ország”. Ehhez stratégiai gondolkodásra lenne szükség és „erről a megközelítésről a napi gondok orvoslása mellett sem szabad lemondaniuk az ország vezetőinek.”

A jelentés első része témák szerint tekinti át az elmúlt tizenöt évet. Ebben megemlíti, hogy Magyarország európai irányultsága és következésképp európai uniós tagsága stratégiailag jó és igazolt döntés volt és „Magyarország számára ma sem lát más esélyt a fejlődésre és a növekedésre, mint ami európai uniós tagországként elérhető és úgy véli, az Európai Unió jövője is sikeresebbé válhat Magyarország által.”

A társadalmi összefogást itt is megemlíti a dokumentum és hiányára utalva megjegyzi: „Sajnos a fogalom mára inkább közhellyé vált, ahelyett, hogy a különböző politikai oldalt képviselők felismerve a közös felelősséget, közösen segítenék az ország fejlődését.”

A jelentés diplomatikusan fogalmazza meg a Magyarországról kialakult kép és gyakorlatok kritikáját például így: „Az elmúlt évben Magyarország nemzetközi megítélése rendkívül változó volt.” De van keményebb kijelentés is rögtön a fenti mondat után: „… az Európai Unió [és a] HEBC anyavállalatai aggódva figyelték a magyar eseményeket, amelyek olykor a demokrácia határait súrolták.” Minek okán a magyar munkaerő nemzetközi elismertsége ellenére „az ország egésze mégsem élvez egyöntetű bizalmat a világban.”

Magyarország kiszámíthatatlanságával kapcsolatban nem kertel a dokumentum: „Amikor az anyavállalataink vezetése előtt helyzetképet adunk az országról, a mondataink manapság súlyosabbak, mint korábban voltak. Olyan sokat beszéltünk a kiszámíthatatlanságról, hogy az szinte már kiszámíthatóvá vált.”

A jelentés megfogalmazza a magyar oktatási rendszer korszerűsítésének igényét is. Síkra száll a nyelvtanulás fontossága, ezen belül az angol nyelvoktatás mellett. Azon egyszerű okból, mert „az angol a világ közös munkanyelve”.

Magyarország fontos, versenyképességet is kedvezően befolyásolni tudó forrása az ország természetes vízkészlete különös tekintettel a Dunára. A jelentés feltételes módban, de felveti a Duna-vízlépcső politikamentes újragondolását, a természetvédelmi szempontok figyelembevételével.

A HEBC 15. országjelentése:
http://www.hebc.hu/wp-content/uploads/2012/07/hebc_report_2013_confidence-and-credibility.pdf