Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KELETI PARTNERSÉG
2013-05-28

Nem tud kitörni a hagyományos megközelítésből a kelet-európai gondolkodásmód. A Visegrádi országok a Keleti Partnerség országaival történő együttműködéséről kutatóintézetek adtak tájékoztatást a Külügyi Intézet szervezésében 2013. május 16-án Budapesten.

Az Európai Uniónak 2009 óta van a keleti határok mentén fekvő három országgal (Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova) és a Kaukázus három országával (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) intézményesített együttműködése Keleti Partnerség néven. Mivel a Visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) több Keleti Partnerség országgal van közvetlen kapcsolata, ezért logikus, hogy ezek az országok ezen a területen aktívak, vagy legalábbis aktívnak tűnnek (a Keleti Partnerség gondolata is innen, a lengyelektől származik).

A Keleti Partnerség országai közül Ukrajna számít a legfontosabb országnak a Visegrádi négyeknek, amit leginkább a közös határ (Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával), az energiapolitikai megfontolások (az Oroszországban termelt földgáz Ukrajnán keresztül jut el hozzánk) mozgatnak, illetve az Ukrajnában élő kisebbségek ügye (mintegy 170 ezer magyar és 145 ezer lengyel). Nem véletlen, hogy az ebbe a hat országba irányuló magyar fejlesztési pénzek 95%-a ide, és közelebbről Kárpátaljára áramlik, mondta Rácz András, a Külügyi Intézet kutatója. Elmondta, hogy Magyarországnak behatárolt a történelmi kapcsolata a Keleti Partnerség országaival. Ez alól kivétel Ukrajna, ahol a természetes kapcsolódási pontot a magyar kisebbség, illetve az Oroszországban kitermelt gázt szállító cső jelenti. A Keleti Partnerség országai közül Moldovával ápol szorosabb kapcsolatot Magyarország, aminek előzménye, hogy a szovjet időkben Moldovát, mint a Szovjetunió tagköztársaságát jelölték ki Magyarország számára stratégiai partnernek. A többi keleti partnerségi országban azonban az aktív magyar külpolitikát többek között a pénzhiány okozza. A Szlovák Külpolitikai Egyesület (SFPA) programvezetője, Vladimir Bilcik ezt megerősítve elmondta, hogy a gazdasági válság hatásai a külpolitikát is kedvezőtlenül befolyásolják és néhány konkrét előrelépésen túlmenően (pl. vízumszabályok enyhítése) nem sok minden történik.
Mivel Csehországnak nincs közvetlen határa a térséggel (a Visegrádi négyek közül egyedül Csehország határos kizárólag EU-tagországokkal), ezért tevékenysége a többi háromhoz hasonlítva is korlátozott, tájékoztatta a hallgatóságot Mats Braun, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézet kutatója. Szerinte azonban fontos, hogy az Európai Unió fenntartsa a Keleti Partnerséget főleg abban az esetben, ha az országok társadalmai Európában gondolkodik.
Anita Sobjak, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzője szerint a Visegrádi országok aktív külpolitikája abban van, hogy tevékenyen tudnak hozzájárulni a Keleti Partnerség országainak demokratizálódási folyamataiban.
Urszula Pallasz, az Európai Külügyi Szolgálat tanácsadója arról számolt be, hogy a Keleti Partnerség, ellentétben a Visegrádi együttműködéssel még nem forrott ki igazán az elmúlt négy évben. Az Európai Uniónak az az érdeke, hogy a Keleti Partnerség országaiban a stabilitás és a fejlődés biztosítva legyen, hozzájárulva a térség stabilitásához. Ehhez az érintett államok konkrét formában is hozzájárulhatnak, ugyanis novemberben lesz a Keleti Partnerség csúcstalálkozó a litván fővárosban, Vilniusban.

A Keleti Partnerséget úgy is lehet értékelni, mint a Visegrádi országok külpolitikai együttműködésének egyik új terepét (a másik a Nyugat-Balkán), ami az 1991-ben kezdett Visegrádi együttműködés fő elemét, a négy ország európai integrációs törekvéseinek előmozdítását és konkrétan az EU-tagságot válthatja, további értelmet és tartalmat adva az együttműködésnek. A Keleti Partnerség országaival kapcsolatos tevékenységeket azonban behatárolni látszik az, hogy szemmel láthatóan a Visegrádi négyek bármelyike csak azokban az országokban lát koncepciót az együttműködésre, ahol konkrét kapcsolat lelhető fel az országok között.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat