Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A NYUGAT-BALKÁN TEGNAP ÉS MA
2013-05-17

„A Nyugat-Balkán tegnap és ma” címmel szervezett rendezvényt Ormos Mária történész elnökletével az Egy Emberibb Világért Alapítvány 2013. május 6-án a Pallasz Páholyban, ahol a téma szakértője, Hornyák Árpád, a Pécsi Tudományegyetem docense, az MTA TTI tudományos főmunkatársa tartott előadást.

Az előadó a Nyugat-Balkánt egy politikai fogalomként határozta meg, amely az Európai Unió közvetítésével került be a magyar köztudatba. A Nyugat-Balkán Hornyák szerint Albániát és az egykori Jugoszlávia azon tagjait fedi le, amelyek még nem léptek be az EU-ba. Ezek az országok a következők: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia.

A Nyugat-Balkán és szélesebb földrajzi értelmezésben a Balkán történelmét az 500 éves oszmán uralom határozta meg. A balkáni régió az oszmán államalakulat része volt, ami döntő tényező volt a régióban élő népek politikai kultúrájának, mentalitásának és attitűdjének alakításában, melyek napjainkban is éreztetik hatásukat. A régióban a 19. században kezdődött a nemzetté válás folyamata; létrejöttek az első nemzetállamok. Ebben a folyamatban meghatározó esemény volt az 1878. évi berlini kongresszus, amely de jure elismerte Szerbiát és Montenegrót. A bosnyákok esetében csak a 20. század végére fejeződött be a nemzetté válás folyamata. Az előadó külön kitért Macedóniára, amelynek a megszerzéséért a bolgárok, a szerbek és a görögök versengtek a 19. század végétől kultúrharc formájában. Az 1912-es első balkáni háború még az oszmán birodalom ellen irányult, az 1913 évi második balkáni háborúban azonban már egymás ellen fordultak a balkáni államok. Az oszmán birodalom kiszorult a Nyugat-Balkánról, de öröksége ott maradt sok pozitív (pl. fürdőkultúra, virágkertészet) és negatív hatással (pl. korrupció).

Az első világháborút követően alakult meg Jugoszlávia Szerb-Horvát-Szlovén királyság néven. A királyságnak nem sikerült megoldani a nemzetek közötti szembenállást. Ráadásul a nemzeti problémát vallási és kulturális különbségek is terhelték, mint pl. a nyugati civilizáció és a keleti ortodox világhoz tartozás. A második világháború Jugoszlávia szétesését hozta. A horvátok és a szerbek nem csak a fasiszta megszállókkal, hanem egymással is harcoltak, véres polgárháborút robbantva ki ezzel; Bosznia területén 1942-től kezdve mindenki mindenki ellen harcolt.

1945-ben ismét megalakult Jugoszlávia. A Tito vezette kommunista ellenállók tanultak a múlt hibáiból és egy föderatív államszervezetet hoztak létre 6 tagköztársasággal és két autonóm területtel (Vajdaság és Koszovó). Tito a nemzeti eszme elfojtásával tartotta fenn Jugoszláviát; halála után, 1980-tól ismét felerősödtek az ellentétek, pl. a koszovói diáktüntetések idején. Az 1980-as évektől visszafordíthatatlanná vált a bomlási folyamat. A Slobodan Milosevic vezette Szerbia a nagy szerb eszme feltámasztása céljából nagyarányú központosításba kezdett, aminek következtében megerősödtek az elszakadáspárti erők Horvátországban és Szlovéniában, melyek az elszakadásra igent mondó népszavazás után kikiáltották függetlenesüket. Ezt követte 1991-től a Szlovénia és a Horvátország ellen indított háború, melyet a Boszniát felosztó, 1995 évi Dayton-i béke zárt le.

A történelmi áttekintés után az 1990-es évek végén elkezdődött folyamatokra tért ki az előadó. A nemzeti önállóság megszerzése után a Nyugat-Balkán független államai számos közös problémát örököltek, többek között a kisebbségi kérdést. Egyes balkáni államok elindultak az EU-integráció útján. Továbbra is jelentősek a vélt vagy valós szeparatista törekvések: Boszniát a felbomlás veszélye fenyegeti, Macedónia egy része jelentős albán kisebbséggel rendelkező, leszakadó terület, Szerbiában tartanak attól, hogy a Vajdaság is függetlenedik. A nemzetközi gazdasági válság a régiót is elérte; a legtöbb államban mélyszegénységben él a lakosság.

Végezetül a Nyugat-Balkán egyes államainak az aktuális helyzetét részletezte az előadó. Szerbia: Milosevicsnek a hatalomból való kiszorításával megnyílt az út az EU-integráció felé; az országnak az integráció sikere érdekében rendezni kell a viszonyát Koszovóval. Horvátország: nyertese a felbomlási folyamatnak, megteremtette nemzetállamát, 2013. július 1-vel az EU tagja lesz. Macedónia: jelentős albán kisebbség él, de törekszik a kisebbségi kérdés kezelésére, ezért számos albán politikust juttatott politikai kulcspozícióba. Beadta csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Koszovó: homogén állam, nehezen jött létre, a megalakulás az 1999-es NATO-bombázásokat követően történt meg. 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, de sok állam nem ismeri el. Albánia: 1945 után úgy tűnt, hogy Jugoszlávia része lesz; először szovjet, majd kínai orientációt követett. 1991-ben következett be a rendszerváltás. Bosznia: korlátozott függetlenség; van egy főbiztos, akinek vétójoga van a végrehajtó hatalomban. A régió sok szempontból továbbra is megosztott, ugyanakkor az államok túlnyomó többsége az EU-integrációt választotta.

(Készítette: Flamm Benedek László)

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat