Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

EURÓPA-NAP BUDAPESTEN
2013-05-17

Nem csalódott, aki múlt szombaton (2013. május 11.) az Erzsébet teret választotta hétvégi programnak. Azt kapta, amire számíthatott: egy szelet Európát. Beszélgetős programról az Európa Ház gondoskodott.

Eldöntendő kérdés, hogy milyen az Európai Unió születésnapjaként számon tartott május 9-i Európa-nap ünneplési formája, aminek egyik végén a has, a másik végén a szellem áll. Az idei Európa-nap a két véglet között valahol középen található, túlsúlyban a szellemi táplálékkal. Söntés azért volt.

Az utóbbi években szinte hagyományosnak tekinthető helyszínről, a Millenáris Parkból (ahol a budapesti Európa Pont is található) idén Pestre, az Erzsébet térre költözött az Európa-nap. Nem ismeretlen helyszín ez európai programoknak, mivel korábban a szomszédos Deák Ferenc utcában volt a rendezvény (nem véletlenül: az Európai Bizottság és az Európai Parlament kirendeltsége akkor ott volt), de 2003 áprilisában a magyar EU-csatlakozásról szóló népszavazást megelőző utcai rendezvény egyik kiemelt helyszíne is az Erzsébet tér volt.

Az előrejelzés szerinti borongós idő és eső az Európa-nap tiszteletére (az összeesküvés-elméletek rajongóinak: Brüsszel döntése következtében) egy reggeli rövid záportól (az összeesküvés-elméletek szerelmeseinek: szabotázs) eltekintve elmaradt, felhőtlen és jó időt biztosítva a látogatóknak.

A mintegy húsz kiállítói standon az EU-val hivatalból foglalkozó kormányzati szervek (Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Tempus Közalapítvány) mellett helyet kaptak különböző társadalmi ügyekkel, így emberi jogi, környezetvédő, oktatással foglalkozó civil szervezetek is. Az Európa Ház standján az európai állampolgárság, a hozzá szorosan köthető európai polgári kezdeményezés és az EU-költségvetés volt a fő téma, illetve kézbe vehették az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság alelnökének az alkalomra fogalmazott és magyarra lefordított üdvözletét is.
Az EU-költségvetésről szavazni is lehetett. Az öt vizes edényben öt különböző szín jelölte az EU-költségvetés meghatározó tételeit, amikre minden látogató úgy szavazhatott, hogy egy kupica vizet öntött az általa fontosnak tartott területet szimbolizáló edénybe. Sajnálatos tapasztalat, hogy a közös kül- és biztonságpolitika már megint a vesztes tételek között szerepelt. Pedig elmondásuk szerint sokan szavaztak volna rá, ha előzetesen tudták volna, hogy ez a bonyolult megfogalmazás a békét is jelenti, de mint ahogy egy demokratikus államban a szavazókat nem illik döntésükben közvetlenül befolyásolni, így a standgazda tájékoztatása rendre a leadott szavazatok utánra esett. Így vitte el a pálmát az örök nyertes, az oktatás ügye.

A színpadi zenés előadások közül mindenképpen említésre érdemesek azok a külföldi művészek, akik az ilyenkor megszokott és a helyi szíveket melengetni hivatott rövid magyar köszöntéseken (Jó napot. Szevasztok.) túlmenően bonyolultabb mondatokra is vállalkoztak. Az éppen kishazánkban turnézó, filmslágerek szimfonikus feldolgozásával operáló francia zenekar karmestere például ezt mondta: „Köszöntöm Önöket Franciaország nevében. Éljen Európa!”.

A délelőtt 11 órakor szervezett színpadi beszélgetés tárgya egybeesett az idei európai év témájával: az állampolgárral. A meghívott előadók (európai parlamenti képviselő, tanuló, szociológus és civil) mindegyike profizmusról tett tanúbizonyságot. Abban a tekintetben mindenképpen, hogy a helyszín hangulatának és zajszintjének megfelelően rövid és érthető üzeneteket fogalmaztak meg. Hegedűs Péter székesfehérvári gimnazista szükségesnek tartotta a nagyobb tájékozottságot, ami előfeltétele egy tudatos állampolgárnak, illetve cselekedeteinek; Herczog Edit európai parlamenti képviselő népmesei párhuzamokkal illusztrálta európaiságunkat, Tamás Pál pedig a külföldre költöző honpolgárok motivációit helyezte újszerű dimenziókba, Salamon Eszter civil képviselőként pedig egy élő és most is aláírást gyűjtő polgári kezdeményezés eddigi magyarországi tapasztalatait foglalta össze.

Tisztázzunk két dátumot

Az Európai Unió szülinapjaként számon tartott Európa-nap azért van május 9-én, mert 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter ezen a napon tette nyilatkozatát, amiben új együttműködést vázolt fel Európa számára.

Öt évvel korábban majdnem ez a nap szintén fontos európai dátum, a Győzelem Napja. 1945. május 8-án tette le a fegyvert Németország, véget vetve a második világháborúnak Európában. A kapitulációról szóló dokumentumot azonban éjszaka írták alá (23 óra 1 perckor), ami az időeltolódás miatt a szintén szövetséges Szovjetunióban már május 9-ét jelentette.

A két dátumot egy szó mindenképpen összekapcsol: a béke. 1945-ben május 8-a (illetve 9-e) a háború végét jelentette, és a francia-német együttműködés legfontosabb elvi alapja egy jövőbeni háború elkerülése volt. Tehát Európa-napon hivatalosan az 1950-es dátumra emlékezünk, de ez jól összecseng az öt évvel korábbi, a II. világháborút Európában lezáró eseménnyel.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat