Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

VÉGTELEN TÖRTÉNET
2013-04-22

Nincs könnyű megoldás a délszláv térség multietnikus társadalmainak feszültségeire. A térség konfliktusairól viszont nem árt, ha ismeretekkel rendelkezünk, hiszen a volt Jugoszlávia államai a szomszédban vannak. A szerb kisebbségi közösségekről a Nyugat-Balkánon címmel a Magyar Külügyi Intézet rendezett konferenciát 2013. április 15-én.

A hazai tudományos kutatás is olyan, mint egy civil szervezeti program: akkor valósul meg, ha nyertes pályázat támogatja.  A \"Közösségépítés és kisebbségi integráció mint sikeres államépítés feltétele Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, a Vajdaságban és Krajinában\" című, az OTKA által támogatott kutatás előzetes eredményeit ismertették a Pécsi Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem kutatói, elsődlegesen a Horvátországban és Koszovóban kisebbségben élő szerbek helyzetét elemezve.

Dr. Reményi Péter (PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja) a Koszovóban élő szerbek helyzetét elemezve elmondta, hogy a Jugoszlávia 1991-es felbomlása óta eltelt 20 év társadalmi folyamatai közül kiemelendő az etnikai homogenizáció és szegregáció. Ez érthetőbben azt jelenti, hogy Koszovóban (és a délszláv térség más országaiban, így az idén EU-taggá váló Horvátországban is) egyre inkább jellemző a többségi etnikum érvényesülése a kisebbségek rovására, és a kisebbségek egyre inkább egy területre szorulnak vissza. Mindez úgy történik, hogy a nemzetközi normáknak közben az adott országok hivatalosan megfelelnek: kisebbségpolitikájukban biztosítják a politikai, parlamenti képviseletet, működnek a kisebbségi szervezetek, a kisebbségeknek vannak nyelvi jogaik. Papíron. A gyakorlat mást mutat. Dr. Végh Andor szerint, aki a horvátországi szerbek helyzetét ismertette a konferencián, különböző objektív ismérvek alapján, például a médiában használt közléseket elemezve viszonylag könnyen ki lehet mutatni a többségi etnikum kisebbség-ellenes törekvéseit.
Az európai dimenzió fenntartása (az adott ország európai uniós tagsága) érdekében azonban a szavak szintjén minden érintett ország meg kíván felelni, így jellemző az évtizedes múltra visszatekintő kettős játék: az EU-normáknak való megfelelés hangsúlyozása külföldre és a kisebbség-ellenes retorika belföldi fogyasztásra.

Jellemző, hogy a kutatás során készített interjúk megszólalói közül azok nyilatkoztak úgy, hogy az etnikai konfliktusok nem jellemzőek a társadalomban, akik az ország olyan régióiban laknak, ahol nem is laknak kisebbségek.

A délszláv térség államainak etnikai térképe folyamatosan változóban van. Az 1990-es években 380 ezer szerb menekült el Horvátországból, ebből 240-250 ezren nem tértek vissza és a horvátországi szerbek aránya 12 százalékról 4,5 százalékra esett vissza húsz év alatt. A visszaköltözők jelentős részben olyan idősebb személyek, akik egyedül vagy házastársukkal meghalni mennek vissza szülőföldjükre.

A konferencia előadói sorra hoztak olyan példákat, melyek finoman szólva sem szolgálják a kisebbségi integrációt. Így a Koszovó északi részén szerb többség által lakott Mitrovicában úton-útfélen a koszovóiak által hősként ünnepelt, a szerbek szerint viszont háborús bűnöket elkövető Koszovói Felszabadítási Hadsereg szobrai találhatók. A délszláv térség társadalmaiban azonban jelen van a kisebbségek kiegyezésén alapuló úgynevezett társutas európai dimenzió is. Ha a múlt vasárnap lezajlott horvátországi európai parlamenti választások részvételi arányából (20.8%) próbálunk ennek népszerűségére következtetni, akkor az nem sok jót jelent a jövőre nézve.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat