Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

SOK JELENTŐS VÁLTOZÁS – FORRADALMI ÁTALAKÍTÁS NÉLKÜL
2013-04-22

A Magyar Közgazdasági Társaság külpolitikai sorozatának első beszélgetése az EU 2014–2020-as több éves költségvetési kerettervéről

Szemlér Tamás intézetvezető egyetemi docens, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának dékánja és Kengyel Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Jean Monnet-professzor az MKT internet-televíziós kamerája előtt beszélgetett április 9-én a következő időszak uniós költségvetési kerettervéről. A két szakértő egyetértett abban, hogy 2014-től érzékelhető változások következnek be az uniós pénzek elköltésének súlypontjaiban: növekszik a versenyképesség ösztönzésének támogatása és kevesebbet fordítanak majd a szegényebb tagállamok felzárkóztatására. Ez utóbbi változás elsősorban amiatt várható, hogy csökken a támogatások országonkénti felső határa: eddig minden ország – elvileg – a GDP-jének csaknem 4%-áig vehetett igénybe ilyen forrásokat, 2014-től azonban 3%-nál is alacsonyabb lesz a plafon. Csökken – bár alig érzékelhetően – a teljes uniós költségvetés aránya is: a tagállamok összesített nemzeti jövedelmének 1,04%-áról 1,00%-ára. Hiába lenne ugyanis nagy szükség a közös kiadások növelésére, a gazdagabb tagállamok hajthatatlanok maradtak: ahogyan a korábbi kerettervek összeállításakor, 1999-ben és 2005-ben, úgy most sem voltak hajlandók többet áldozni a közös célok elérésére. (Igaz, az eurózóna országainak igencsak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk a bajba jutott tagállamok kisegítésére. Ezek a súlyos százmilliárdok azonban nem jelennek meg a közös költségvetésben.)

Az uniós büdzsé bevételi oldala nem változott érdemben: bár sok éve folynak viták arról, hogy az EU igazi saját forrásokhoz jusson, és kevésbé legyen ráutalva a tagállamok tagdíjszerű befizetéseire, nem sikerült előrelépést elérni. Igaz, az európai kormányfők napirenden tartják az uniós szintű áfa, illetve tranzakciós adó bevezetésének gondolatát, de ezek az újítások valószínűleg csak 2020 után forradal­masítják majd az EU költségvetését.

A beszélgetést „virtuális konzultáció” követte: a nézők (köztük szlovákiai és romániai érdeklődők) kérdéseire az előadók írásban adtak választ a www.beszelgetnikell.hu honlapon.

A sorozat második adásában, április 17-én, szerdán 15 órától Csaba László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a CEU professzora és Losoncz Miklós egyetemi tanár, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóprofesszora keresik a választ többek között arra, hogy képes lehet-e az Európai Unió hatékonyan fellépni a válság kezelésében; létrejöhet-e a fiskális unió; és hogy még mindig célszerűnek tűnik-e mindent megtenni az euró mielőbbi magyarországi bevezetéséért.

www.beszelgetnikell.hu

Szemlér Tamás intézetvezető egyetemi docens, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának dékánja és Kengyel Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Jean Monnet-professzor az MKT internet-televíziós kamerája előtt beszélgetett április 9-én a következő időszak uniós költségvetési kerettervéről. A két szakértő egyetértett abban, hogy 2014-től érzékelhető változások következnek be az uniós pénzek elköltésének súlypontjaiban: növekszik a versenyképesség ösztönzésének támogatása és kevesebbet fordítanak majd a szegényebb tagállamok felzárkóztatására. Ez utóbbi változás elsősorban amiatt várható, hogy csökken a támogatások országonkénti felső határa: eddig minden ország – elvileg – a GDP-jének csaknem 4%-áig vehetett igénybe ilyen forrásokat, 2014-től azonban 3%-nál is alacsonyabb lesz a plafon. Csökken – bár alig érzékelhetően – a teljes uniós költségvetés aránya is: a tagállamok összesített nemzeti jövedelmének 1,04%-áról 1,00%-ára. Hiába lenne ugyanis nagy szükség a közös kiadások növelésére, a gazdagabb tagállamok hajthatatlanok maradtak: ahogyan a korábbi kerettervek összeállításakor, 1999-ben és 2005-ben, úgy most sem voltak hajlandók többet áldozni a közös célok elérésére. (Igaz, az eurózóna országainak igencsak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk a bajba jutott tagállamok kisegítésére. Ezek a súlyos százmilliárdok azonban nem jelennek meg a közös költségvetésben.)

Az uniós büdzsé bevételi oldala nem változott érdemben: bár sok éve folynak viták arról, hogy az EU igazi saját forrásokhoz jusson, és kevésbé legyen ráutalva a tagállamok tagdíjszerű befizetéseire, nem sikerült előrelépést elérni. Igaz, az európai kormányfők napirenden tartják az uniós szintű áfa, illetve tranzakciós adó bevezetésének gondolatát, de ezek az újítások valószínűleg csak 2020 után forradal­masítják majd az EU költségvetését.

A beszélgetést „virtuális konzultáció” követte: a nézők (köztük szlovákiai és romániai érdeklődők) kérdéseire az előadók írásban adtak választ a www.beszelgetnikell.hu honlapon.

A sorozat második adásában, április 17-én, szerdán 15 órától Csaba László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a CEU professzora és Losoncz Miklós egyetemi tanár, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóprofesszora keresik a választ többek között arra, hogy képes lehet-e az Európai Unió hatékonyan fellépni a válság kezelésében; létrejöhet-e a fiskális unió; és hogy még mindig célszerűnek tűnik-e mindent megtenni az euró mielőbbi magyarországi bevezetéséért.

www.beszelgetnikell.hu

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat