Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL HAZAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
2013-02-26

Az Európai állampolgárság volt a központi gondolata Tamás Pál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja szociológusa előadásának, melyet a Platform az Európai Integrációért és Civil Párbeszédért hálózat meghívására 2013. február 13-án Budapesten az Európa Pontban tartott.

Meghatározandó

Öt év után jövőre lesznek az európai parlamenti választások az EU akkor már 28 tagállamában. Erre rímel az idei európai év témája: az állampolgár.

Alapvető félreértésen alapszik az idei európai év magyar elnevezése. Ugyanis az angol citizen szó sokkal tágabb értelmű, mint az (állam)polgár, így nem csak az ember államhoz való kapcsolatára utal, hanem beleértendő a mindenfajta közösséghez való tartozás is. Az Európai Uniónak vannak állampolgárai (a tagországok állampolgárai automatikusan rendelkeznek uniós állampolgársággal), de az angol kifejezéshez tartozó többletjelentés hiányozni látszik. Másképp fogalmazva az Európai Uniónak soha nem volt népe, mondta Tamás Pál, az MTA szociológus kutatója, a rendezvény előadója.

Maga az európai állampolgárság sem alulról jövő kezdeményezésként, hanem (spanyol) kormányjavaslatra került be az EU joganyagába, konkrétan a Maastrichti Szerződésbe 1992-ben, aminek szándéka az volt, hogy ha nincs, akkor legyen népe az Európai Uniónak. Azóta, pontosabban a szerződés 1993. november 1-i életbe lépése óta van európai állampolgárság.

Szakaszok

Tamás szerint az európai polgárság/állampolgárság/nép fejlődéstörténetét három szakaszra lehet bontani. Az első években az volt a közvélekedés, hogy a nemzeti identitás egy nemzeti-EU mix után lassanként EU-identitássá alakulhat. Ennek be nem következte után úgy gondolták, hogy együtt tud élni a két önazonosság (nemzeti és EU-s is lehetsz párhuzamosan), ami mára oda szelídült, hogy nem árt egy kicsit európainak is vallanod magadat.

Kelet-Európában, így Magyarországon az európai közösséghez tartozás érzése az Eurobarometer felmérése szerint folyamatosan csökken. Ebben az játszik elsősorban meghatározó szerepet, hogy a rendszerváltás utáni évek EU eufóriájában ezekben a társadalmakban a reális lehetőségeket jóval meghaladta a nyugat-európai életszínvonal (nyugdíjak, fizetések) elérésével kapcsolatos elvárás. Apró probléma, hogy pont a jóléti államhoz szükséges hatáskörök mind a tagállamoknál vannak (egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer), ezekhez az EU-nak csak nagy vonalakban van köze. Például úgy, hogy a tagállamokban elismerik egy másik tagállamban szerzett diplomát, vagy úgy, hogy egy európai állampolgár ugyanolyan egészségügyi ellátásra jogosult, mint az adott tagállam állampolgára. Amennyiben fennmaradnak az országok közötti három-négyszeres fizetéskülönbségek, azok nem segítik elő az európai egységesülést, de az is biztos, hogy a belső határokat lehetetlen újjáépíteni, elemezte a helyzetet Tamás.

Szélsőséges európaiak nincsenek

Szociológiai szempontból az tekinthető fundamentalistának, aki alapidentitásai (neme, kora, családban betöltött szerepe) elé helyez valamilyen ideológiát. Tamás szerint ebből a szempontból nem léteznek európai fundamentalisták, akik a magasztos európai eszmét tartanák a legfontosabb értéknek (lásd a társadalmi elvárásokat EU-csatlakozásunk idején). Mindez annak ellenére sem igaz, hogy sok esetben az Európai Unió védőhálóként működik a globalizáció nemzeti szinten kifejtett hatásai ellen. Példaként Tamás elmondta, hogy néhány éve, a gazdasági válság kitörésekor az amerikai ingatlanpiaci befektetésekben érdekelt, nagyrészt svéd tulajdonú litván bankszektort az EU hozzájárulásával sikerült a csődtől megmenteni.

Kérdés

Kérdés, hogy a globalizáció és a regionalizmus erősödése (lásd katalán, skót vagy flamand függetlenedési törekvéseket) erősödése és a nemzetállami gondolkodás térnyerése korában tud-e reális alternatívát nyújtani az Európai Unió. Az állampolgárok európai elkötelezettsége, Európa-tudata nélkül biztos nem.

Akkor megalakítjuk az Európa Pártot?

---

Az előadást követően a rendezvény – mely egyben a Polgárok Európai Éve 2013 hazai civil nyitórendezvényéül is szolgált – résztvevői megvitatták és elfogadták ez évi munkájuk alapjául szolgáló elveket és a keretprogramot. Ennek ismertetésére következő számunkban visszatérünk.

www.eyoc2013.eu

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat