Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

OPTIMISTÁN IS PESSZIMISTA
2012-09-03

A magyarok 59%-a szerint inkább hátrányos volt a 2004-es EU-csatlakozás Magyarország számára, 30% szerint inkább előnyöket hozott. Magyarország EU-tagságának társadalmi megítéléséről a Platform az Európai Integrációért és a Civil Párbeszédért hálózat szervezett tanácskozást 2012. augusztus 30-án Budapesten.

Az Ipsos közvélemény-kutató minden hónapban 1500 (havonként más) embert kérdez meg két ügyben: rákérdez EU-tagságunk megítélésére és Magyarország európai uniós felkészültségére. A 2012. évre vonatkozó összesített adatok alapján a magyarok borúlátóak, közel hatvan (59) százalékuk nyilatkozott úgy, hogy hazánk EU-csatlakozása inkább kedvezőtlen volt és csak 30% szerint volt kedvező. Závecz Tibor, a kutatást végző Ipsos kutatója, a rendezvény előadója leszögezte: helyén kell kezelni a kérdésre adott kedvezőtlen választ, ugyanis az nem magára az EU-tagság tényére kérdez rá (mármint hogy csatlakoznunk kellett volna-e egyáltalán az Európai Unióhoz). Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizonytalanok/nem válaszolók aránya (10%) arra enged következtetni, hogy az embereknek van véleményük az EU-ról.

 

Magyarország EU-tagságának megítélése csöppet sem meglepő. Egy másik felmérés, az EU központilag és évente kétszer elvégzett Eurobarometer kutatása szerint az EU-csatlakozás megítélése Magyarországon csak a csatlakozás előtt volt 50%-nál magasabb (56% 2003 őszén, http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1839), azóta folyamatosan csökkent ill. stagnált a kérdés társadalmi megítélése.

 

Az Ipsos felmérése szerint kedvező fordulatot az EU-elnökség jelentette 2011-ben, amikor a kérdésre válaszolók nagyobb számban nyilatkoztak úgy, hogy az EU-csatlakozás inkább előnyökkel járt. De ez csak egy hónapig tartott (2011 januárjában), utána az adatok a kedvezőtlenebb megítélést erősítették.

 

Závecz elmondta, hogy az imént taglalt országos adatokhoz képest az EU megítélése helyi szinten sokkal kedvezőbb elsősorban azért, mert ha van valamilyen helyi fejlesztés: csatornázás, körforgalom, iskola-felújítás, annak közvetlen hatása van és társítani is lehet ezeket a fejlesztéseket, mert az Európai Unió társfinanszírozását kötelező feltüntetni. Országos szinten a legnagyobb hatással a tömegmédiának és az abban elhangzott üzeneteknek van, tette hozzá Závecz.

 

A Magyarország európai uniós felkészültségét a válaszadók kettesre értékelték (2,2).

 

Az Európai Unióról szóló felmérésekben tetten érhetőek a gazdasági világválság kedvezőtlen társadalmi hatásai, amit hazánk esetében sokszor csak világvége hangulatként lehet leírni. Ehhez hozzátartozik, így Závecz, hogy a magyar társadalomnak nagyon régen volt pozitív a hangulata. Átlagosan és statisztikailag, no meg konkrétan és a való életben egyaránt.

-

A konferencián a Platform hálózat megvitatta és elfogadta az Európai Bizottság által jelenleg is folytatott összeurópai konzultáció részeként megfogalmazott, az európai állampolgárságról szóló állásfoglalást: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=2166

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat