Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

BIRODALMI ÉRDEK: EU-BŐVÍTÉS A NYUGAT-BALKÁNON
2012-07-06

Egyetlen mozgatórugója van az Európai Unió bővítésének a Nyugat-Balkán felé, a béke és biztonság biztosítása. Tamás Pál szerint. Az EU-bővítésről az Európa Ház szervezett konferenciát 2012. június 20-án.

Az Európa Ház nemzetközi, az Európai Unió által támogatott projektje során hat EU-tagországban (Ausztria, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) szervezett konzultációt az Európai Unió bővítéséről június folyamán. A budapesti konferencia ebbe a sorba illeszkedett.

 

Érzékelhetően megnőttek az EU-tagság előtt a tagfelvételét kérő országok által teljesítendő küszöbértékek, ami azt jelenti, hogy egy leendő EU-tagnak ma sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük, mint a korábban csatlakozóknak. Tamás Pál, a Corvinus Egyetem kutató-professzora szerint erre a folyamatra erősen hatott az EU kelet-európai nagy, tíz országot érintő bővítése 2004-ben. Nyugat-európai vélemények szerint ekkor olyan országok váltak az Európai Unió tagjaivá, amelyek az EU-tagság után nem feltétlenül követték a hagyományos értelemben vett mag-európai nyugat-európai értékrendet. Megítélése szerint Magyarország nem tartozik a kivételek közé. Az Európai Unió és intézményrendszere egyszerűen nem volt és ma sincs arra felkészülve, hogy kezelje a saját értékrendjével ellentétes jelenségeket, főleg olyan országok esetében, amelyek már a klub és az EU tagjai.

 

A megemelt belépési küszöbérték többek között ennek a folyamatnak az eredménye, ami abból indul ki, hogy minden, az EU-tagsághoz szükséges feltételt a csatlakozni kívánó országok már a taggá válás előtt teljesítsenek, ugyanis a taggá válás után a szankcionálás lehetősége jóval kisebb, mint előtte, amikor maga a tagság, illetve annak nem megadása lehet a szankció.

 

Olcsóbb beléptetni

 

Nem kérdéses, hogy a Nyugat-Balkán hét országának (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia) miért érdeke az EU-tagság. A közös piacból (és a fejlesztési pénzekből) ők csak profitálhatnak.

 

A kérdést azonban érdemesebb abból a szempontból vizsgálni, hogy az Európai Uniónak mi az érdeke a térség EU-taggá válásával. Tamás sommás ítélete szerint a hagyományos bővítése megfontolások nem érvényesek a nyugat-balkáni térségre. A térség ugyan piacot jelent a jelenlegi EU-tagoknak, de ez, elsősorban az országok viszonylagos szegénysége miatt nem olyan jelentős, ami önmagában indokolná a bővítést. Szintén téves feltételezés, hogy a többek között az idősödő Európa munkaerőhiányát a nyugat-balkánról lehetne pótolni/feltölteni, mert a képzett szakmunkaerő ugyanúgy hiánycikk a térségben, mint máshol, ráadásul ezek is idősödő társadalmak, ami alól az Albániában, Koszovóban és Macedóniában lakó albán, elsősorban muszlim vallású társadalmi rétegek képezik a kivételt. (Újabb cáfolat: a közkeletű vélekedés szerint a muzulmán hátterű/vallású országokban általában gyorsabban nő a népesség, mint máshol. Ez a megállapítás például nem igaz a boszniai muszlimokra, akik ugyanúgy egy idősödő réteg, mint keresztény polgártársaik.)

Ugyancsak felmerül a nyersanyag kérdése, mármint hogy a Nyugat-Balkánon fellelhető nyersanyagok bősége indokolná a bővítést. Tamás szerint ez sem átütő érv, mert a kitermelhető nyersanyagokat nehéz kitermelni, dúsítani, szállítani.

 

Ház akkor mi az EU érdeke?

 

Egyetlen szempont kelti fel az Európai Unió, és annak is nyugat-európai meghatározó felének figyelmét a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban. Ez a biztonság kérdése. A Jugoszlávia felbomlását követő háborúk miatt a térséget úgy könyvelik el Nyugat-Európában, ahol az emberek gyilkolják egymást (a délszláv háborúk halottainak száma mintegy 250 ezer). Ebben a kérdésben kívülről nézve teljesen mindegy, hogy ki kezdte vagy kinek volt igaza. Európa azt szeretné, ha béke és kiszámíthatóság lenne a Nyugat-Balkán országaiban. Ezt kétféleképpen lehet megoldani Tamás szerint. Az EU vagy egy biztonsági határt (falat) húz és elszigeteli a térséget vagy megpróbálja a biztonsági kockázatokat minimalizálni és demokratizálni az országokat. Nyilvánvaló, hogy valaki kiszámolta: az utóbbi megoldás olcsóbb (és a térképet nézve is egyszerűbb), mint bármi más. Már csak meg kell felelniük a nyugat-balkáni országoknak az előzőekben emlegetett nem könnyű követelményeknek.

 

Hiába szépítjük, a birodalmi gondolkodás (és az Európai Unió, akár bevalljuk, akár nem, ebbe a kategóriába tartozik) vezeti a döntéshozók EU-tagságot jóváhagyó rostiront tartó kezét. A közös értékek, a kulturális összetartozás hangsúlyozása úgy látszik a civil szervezetekre marad.

 

Ez a program az Európa Ház által koordinált „Civil bizalomépítés” elnevezésű nemzetközi projekt részeként került megrendezésre az Európai Bizottság támogatásával.

 

További információ: www.civiltrustbuilding.eu

 

Kapcsolódó cikk:

Lelassul, de megy tovább

http://www.eucivil.hu/article.php?pId=2121

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat