Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

LELASSUL, DE MEGY TOVÁBB: EU-BŐVÍTÉS A NYUGAT-BALKÁNON
2012-02-21

Az Európai Unió bővítési folyamata lassulni látszik, de az európai dimenzió továbbra is a nyugat-balkáni térség felzárkózásának záloga marad. Az EU-bővítésről egy nemzetközi projekt részeként az Európa Ház tartott szemináriumot Budapesten 2012. február 18-án nyugat-balkáni civil szervezetek képviselőinek részvételével.

London, Egyesült Királyság

 

Az Európai Reformért Központ (Centre for European Reform) angol kutatóintézet az Európai Unió elemzésével foglalkozik. 2012. február 9-én jelentette meg éves jelentését. Megállapításait tolmácsolva Dérer Miklós, külpolitikai elemző, a budapesti rendezvény előadója elmondta: 2011-ben Németország európai szerepe megerősödött, Franciaországé meggyengült, az Egyesült Királyság pedig marginalizálódott; az európai uniós intézmények közül az Európai Bizottság pedig vesztett befolyásából a nemzetállamokkal szemben. Az EU-bővítés szempontjából sokatmondó tény, hogy az elemzés egy szót sem szól az Európai Unió lehetséges új tagállamairól, Horvátország csatlakozásáról, a tagjelölt államok, köztük több nyugat-balkáni ország, csatlakozási tárgyalásainak előrehaladásáról.

 

Zágráb, Horvátország

 

Ennek legfőbb oka, mutatott rá Dérer, hogy az Európai Unió jelenleg belső problémákkal, így a közös európai pénz, az euró és egyes országok leszakadásának problémáival küszködik, ami háttérbe szorítani látszik a bővítés kérdését. Azonban korántsem arról van szó, hogy az új országok felvétele teljesen háttérbe szorult volna, de a bővítési folyamat lassulása várható azután, hogy Horvátország – az EU-tagállamok megerősítését követően – 2013-tól az Európai Unió tagja lesz. Ez azt is jelenti, hogy a többségében viszonylag gyors, egy ország felvételi kérelmétől számított mintegy tíz éves átfutással megvalósuló csatlakozások korszaka lezárul és reálisan jobban elhúzódó folyamatra kell a jövőben számítani. A bővítés folyamata nem fog megakadni, de erőteljesen lelassul, véli Dérer. Ez minden bizonnyal azzal is jár, hogy a nyugat-balkáni országok társadalmaiban nőni fog a csalódottság az elhúzódó EU-tagság miatt, aminek jeleit ma is tapasztalni lehet, számoltak be a szemináriumra érkező albán, bosnyák, koszovói, macedón, szerb résztvevők.

 

Szabadka, Szerbia

 

Stanka Parac, a Helyi Demokratikus Közösségek Szövetsége (ALDA) nemzetközi ernyőszervezet szabadkai regionális vezetője szerint az elmúlt tíz évben és a délszláv háború első szakaszának 1995-ös lezárása után 15 évvel szükséges lépések történtek a politikai és gazdasági stabilizáció megteremtése érdekében a Nyugat-Balkán országaiban. Az állampolgárok kedvezőnek ítélik az Európai Unió szerepét ebben a stabilizációs és konszolidációs folyamatban, mondta Parac. Boldogulásukhoz azonban az is szükséges feltétel, hogy az Európai Unió mellett az érintett országok egymással is együttműködjenek regionális szinten, aminek erősítése természetes folyamat és a gazdasági racionalitás miatt kézenfekvő megoldás. Ezt a folyamatot az Európai Unió is elősegíti határokon átnyúló, kétoldalú együttműködések támogatásával.

 

Parac szerint fontos szerep jut a következő évtizedben a civil szervezeteknek abban, hogy helyi szinten segítsék elő az együttműködést, a demokrácia kiépítését és gyakorlását. Jövőképe szerint kulturális hagyományaival, a különböző identitások megőrzésével és az emberi jogok tiszteletben tartásával a térség bizonyítani fogja, hogy képes a békés egymás mellett élésre. Mindez előfeltétele az EU-tagságnak.

 

Zavidovici, Bosznia-Hercegovina

 

Nem véletlen ez a béke iránti elkötelezettség. Sladjan Boszniából érkezett a budapesti rendezvényre. Civil szervezeti képviselőként rendszeresen szervez tanulmányutat olasz fiataloknak, akik látogatást tesznek a délszláv háború helyszínein, így Srebrenicában, ahol 1995-ben 8000 bosnyák esett áldozatul az etnikai tisztogatásnak. Elmondása szerint a helyi tapasztalat birtokában a fiatalok kezdik értékelni azt, amire sosem gondoltak: azt a békét és biztonságot, amit természetesnek vesznek az Európa Unió tagországaiban.

 

Ferihegy, Magyarország

 

Nem reprezentatív felmérésünk szerint a délszláv térség államaiban úgy tekintettek Budapestre, mint az Európai Unió kapujára, egyben az első közelben fekvő világvárosra. Eddig. A magyar légitársaság február eleji csődje azonban új helyzetet teremtett: légi úton egyáltalán nem lehet közvetlenül eljutni a Nyugat-Balkánról Magyarországra, amit értelemszerűen a szeminárium nemzetközi résztvevői is megtapasztalhattak, miután útjuk során különböző nyugat-európai repülőterekkel ismerkedhettek meg.

-

A program megszervezését az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága támogatta.

-

Mi az hogy Nyugat-Balkán?

 

Európai uniós szóhasználatban a dél-kelet-európai térséget jelöli. Egyszerűen fogalmazva a volt Jugoszlávia területét értik rajta, nem számítva Szlovéniát, de beleértve Albániát.

---

 

Európai Reformért Központ jelentése 2011-ről (angol)

http://www.cer.org.uk/sites/default/files/publications/attachments/pdf/2012/annual_report_2011-4613.pdf

 

Tekintse meg képeinket:

https://picasaweb.google.com/111352918980083886252/AzEuropaiUnioBovitesiPolitikajaKilatasokEsTevhitek?authuser=0&authkey=Gv1sRgCIbfoaiuo-PLeA&feat=directlink

 

Kapcsolódó cikkek:

Az EU-bővítés esélyei a Nyugat-Balkánon

http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1980

 

Sláger az EU: A Nyugat-Balkánon

http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1812

 

http://www.civiltrustbuilding.eu

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat