Hírek > Nemzeti Civil Alapprogram  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

KÉRDŐJELEK
2011-11-30

A civil szervezetek működésében és finanszírozásában alapvető változásokat hoz az új civil törvény. Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatról az Európa Ház szervezett nyílt konzultációt 2011. november 24-én Budapesten.

Nemes célok vezérelték a civil szervezetek új, átfogó jogi szabályozását előirányzó szándékot: a szervezetek működésének egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele mellett megfelelő érveket lehet felsorakoztatni. Ezzel az üzenettel tartottak kormányzati tájékoztató konferenciákat az év első felében az országban számos helyszínen, ahol az előrevetített kormányzati tervek között szerepelt a már nem működő szervezetek kiszűrését szolgáló kötelező újbóli bírósági regisztrációja mellett a közpénzek (és elsősorban a Nemzeti Civil Alapprogram) megnövekedett kormányzati felügyelete.

A civil törvénycsomag 2011 júniusában kapott nyilvánosságot, amikor az illetékes minisztérium (KIM) társadalmi vitára bocsátotta a törvény tervezetét. Az Európa Ház konferenciáján felszólaló Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Civil Akadémia igazgatója elmondása szerint a beérkezett vélemények egyharmadát vette figyelembe a kormányzat (a civil törvény országgyűlési vitájáról szóló kormányzati hír szerint 2000 írásos javaslat és 100 rendezvény fémjelzi a társadalmi egyeztetés útját. Lásd: http://www.kormany.hu/hu/hirek/megkezdodott-a-civil-torveny-vitaja-a-parlamentben. Közbevetőleg: a hivatkozásban a társadalmi vita intenzitását jelezni hivatott kormányzati grafikon a törvénytervezet június-júliusi nyilvános véleményezési időszakában mutatja a legalacsonyabb aktivitást).
Barthel-Rúzsa hozzátette: a Századvég ugyan részt vett a törvénytervezet előkészítésében, de az új civil törvény születése nem a szervezetéhez köthető.

A civil törvény új működési formát vezet be: a civil társaságot. Sebestény István nonprofit kutató nem jósolt túlzott népszerűséget az új szervezeti formának, ugyanis a civil társaság nem gazdálkodhat, így kérdéses, hogy valaki miért kezdeményezné egy civil társaság bejegyzését (ha meg valaki egy közös ügyben egy asztalhoz ül másokkal, mondjuk bridzselni, azt az adott közösség formalizálása nélkül is megteheti).

Barthel-Rúzsa elmondta: a tervezet jelenlegi változatából kikerült a civil szervezetek kötelező újbóli regisztrációja, tehát nem kell a bíróságokon újbóli regisztrációt kérni.

Megváltoztatja a törvény a közhasznú jogállás szabályait. Az eddigi három fokozatú rendszer (nem közhasznú, közhasznú, kiemelkedően közhasznú) helyett csak két fokozat lesz (nem közhasznú vagy közhasznú). Barthel-Rúzsa szerint ez azért indokolt, mert a közhasznú minősítések közötti különbség az idők során egyre kisebb lett, a törvénytervezet indoklása szerint „nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mivel a fokozatok közötti tartalmi eltérés minimális lett, a határok és a kedvezmények körében fennálló különbségek elmosódtak.” Sebestény szerint a törvényben keveredik a tágabb értelemben vett közhasznúság és a közszolgálatiság fogalma és inkább a most érvényes szabályok szerinti kiemelkedően közhasznú szervezetekre érti a közhasznú minősítést.

A közhasznúsági minősítés elnyeréséhez egy 2x3 pontból álló feltételrendszernek kell megfelelni. Az egyik hármas csoport szerint akkor lehet valamely szervezet közhasznú, ha vagy van évi 1 millió forint bevétele, vagy adózás utáni eredménye pozitív, vagy személyi jellegű kiadásai elérik költségvetésének tizedét (a háromból egy feltételnek mindenképpen meg kell felelni). A másik hármas feltételrendszer szerint akkor lehetünk közhasznúak, ha az 1%-os felajánlások és egyéb adományok elérik a bevétel tizedét vagy a közhasznú tevékenységünk költsége legalább fele az összes költségünknek, vagy ha legalább tíz közérdekű önkéntes segíti munkánkat (itt is kötelező egy feltételnek megfelelni). A legutóbbi kitétel Sebestény szerint a róka fogta csuka esete, ugyanis közérdekű önkéntes fogadószervezete csak közhasznú szervezet lehet, viszont a mostani tervezet szerint közérdekű önkénteskedés a közhasznúság egyik előfeltétele (lehet).

A konferencián nem sikerült egyértelmű választ kapni arra a kérdésre, hogy a közhasznúság feltételeit teljesítő szervezeteknek kell-e rendelkezniük szerződésessel (valamely állami vagy önkormányzati szervvel) a törvény hatályba lépését követően, tehát ki lesz közhasznúnak tekinthető az új körülmények között.

NCA helyett NEA

A leginkább civil pénztárcába vágó változást a Nemzeti Civil Alapprogram átfazonírozása fogja okozni. Először is a törvénytervezet névváltoztatást eszközöl: Nemzeti Együttműködés Alap lesz a neve. Jelentős módosítás, hogy bár a pénzosztó testületekben formálisan megmarad a meghatározó civil többség, a tervek szerint csak egyharmaduk kerül közvetlenül a civilek által megválasztásra.

Bevezetésre kerül a külön miniszteri keret (az alap 10%-a erejéig), ami visszaköszönő, egyben sajátos eleme a honi pénzosztásnak, illetve újdonság, hogy az alap 20%-át visszatérítendő támogatásra kell fordítani. Ez utóbbi arra szolgál Barthel-Rúzsa szerint, hogy európai uniós elnyert támogatások esetleges késedelmes kifizetését finanszírozza, illetve áthidaló segítségként szolgáljon.

Fontos fejlemény, hogy a törvénytervezet nem biztosít automatikusan forrást a NEA számára (az NCA forrását törvény garantálta a az 1%-os felajánlások függvényében), így előre kevésbé kiszámítható, hogy az adott évi magyar költségvetés mekkora összeget szán az alap számára.

Az egyéb források szűkössége miatt nem várható, hogy a NEA kevésbé lesz népszerű a civil szervezetek körében, mint az NCA. A rendelkezésre álló forrás azonban jelentősen csökken 2012-re: a költségvetés jelen formájában összesen 1,3 milliárd forintot szán az alapra. Ha ebből levonjuk a visszatérítendő támogatásra szánt összeget (20%), a miniszteri keretet (10%) és az alap működtetésének költségeit (legyen 8%), akkor 810 millió forint jön ki, ami kevesebb, mint a Közép-Magyarországi régió 2010. évi működési pályázata.

Node kicsoda Nagy Éva Anna?

A civil alap körüli változásoknak egy ember biztosan örülni fog. Nem tudjuk, hogy kicsoda Nagy Éva Anna, de volt annyira szemfüles, hogy 2005-ben regisztrálta a nevének kezdőbetűire rímelő honlapot, a nea.hu-t, így bizonytalan, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap milyen honlapon fog székelni a jelenlegi nca.hu helyett.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat