Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

PROVINCIALIZMUS HELYETT
A civil szervezetek globális kihívásai
2011-04-18

A hazai rögvalóságon civil tevékenységek szárba szökkenésén tevékenykedők számára nem újkeletű lehetőség az összefogás. A nemzetközi civil közélet elismert szereplőjének számító CIVICUS civil világszövetség főtitkára ugyanezt ajánlja, globális szinten. Ingrid Srinath 2011. április 12-én találkozott hazai civil szervezetek képviselőivel Budapesten az Európa Ház és a CIVICUS Európa Alapítvány szervezésében.

Emelkedő civil horizont

Világválság és civilek
A davosi világgazdasági fórum idei januári ülésére készített kockázati
jelentés megállapítása szerint „a világ nincs abban a helyzetben hogy új
sokkhatások érjék”. Ehhez képest az év első hónapjaiban több katasztrófa
(földrengés Új-Zélandon, földrengés, cunami és nukleáris katasztrófa
Japánban) és politikai válságok sokasága (forradalmak Észak-Afrikában és
a Közel-Keleten, belpolitikai válság az Egyesült Államokban) jellemezte
a világot, és az évből még kilenc hónap hátra van.

A globális folyamatokra azonban legnagyobb hatással mégis csak a
2008-ban kirobbant gazdasági világválság volt, aminek kedvezőtlen
hatásai a civil szférát is világszerte érintették. Két szempontból is. A
civil társadalom bevételei nagymértékben csökkentek világszerte, attól
függetlenül, hogy azok állami forrásokból vagy magánadományokból
származtak. Srinath elmondása szerint a bevételkiesés különösen az
érdekérvényesítéssel, a civil társadalom fejlesztésével, emberi jogokkal
foglalkozó szervezeteket érintette súlyosan, az oktatás, szociális és
egészségügy területén dolgozó civil szervezetekhez képest. Másrészről
megnövekedett az igény a társadalom elesett, támogatásra szoruló
rétegeit jellemzően felkaroló civil szervezetek által nyújtott
szolgáltatásokra, mert az állását elvesztő, szociális rászorulók száma
jelentősen emelkedett, szintén a világválság miatt.

Téged is érint
A válságot geopolitikai változás is kísérte, amit leegyszerűsítve a
„nyugati világ” szerepének csökkenésével és a „kelet világ” felé való
eltolódásával járt. Ennek nyomán Kína, India, Brazília vagy Mexikó
világban betöltött szerepe a saját maguk által vártnál is gyorsabb
ütemben következett be. Civil társadalmi szempontból ez azért fontos
fejlemény, mert a nyugati kormányok alacsonyabb mértékben hajlandóak
felhánytorgatni például az emberi jogok érvényesülésének kérdését az új
hatalmi tényezőként fellépő országoknál, pontosan ez utóbbiak
megnövekedett piaci befolyása miatt.

Emellett a demokratikus hagyománnyal rendelkező országok sem
mulasztották el, hogy –a 2001. szeptember 11-i után a terrorizmus elleni
harcra való hivatkozással – olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek
csorbították az állampolgárok és a civil társadalom jogait és
csökkentették a kormányok ellenőrizhetőségét, mutatott rá Srinath.

Ezt a trendet erősíti meg a CIVICUS által működtetett és a nemzeti
döntéshozók civil társadalmat érintő intézkedéseit figyelemmel kísérő
monitoring-rendszer (Civil Society Watch) 2009-2010-es kimutatása, mely
szerint e két évben a világban 90 kormányzat hozott a civil társadalom
működési szabadságát korlátozó gazdasági, adóügyi, jogi intézkedéseket.
Tehát nem egyedi esetekről, hanem egy globális, a civil társadalom
fejlődését akadályozó trendről beszélhetünk, hangsúlyozta Srinath.

Hozzátette: az 1989/90-es kelet-európai demokratikus átalakulás nagyfokú
demokratizálódási folyamatokat indított el a világ más térségeiben. Ezt
a folyamatot fordította meg a szeptember 11-i terrortámadás, amit a
2008/2009-es gazdasági világválság felerősített és a mostani
észak-afrikai forradalmi események teremthetik meg a lehetőségét arra,
hogy a húsz évvel ezelőtt kijelölt és a tíz évvel ezelőtt elhagyott
demokratikus útra térhessen vissza a világ fejlődése.

Nemzetközivé lesz
A világválság arra is rávilágított, hogy a jelenlegi gazdasági/pénzügyi
rendszer nem igazságos, nem átlátható és nem fenntartható hosszútávon.
Ennek eredményeképp soha annyi országban nem élt annyi elégedetlen
ember, mint most. És soha ennyien a világon nem osztották azt a nézetet,
hogy az egyéni problémáik gyökere közös. Srinath szerint a civil
társadalom szerepe az, hogy összekapcsolja/összehozza ezeket az egyéni
érdekeket.

Ehhez a tapasztalat rendelkezésre áll: számos civil kezdeményezés öltött
világméreteket a szegénység elleni küzdelemtől az AIDS elleni
összefogásig, és az előadó által képviselt CIVICUS is a globális szintű
civil érdekérvényesítésen munkálkodik, ami mutatja, hogy – többek között
a modern technológiák alkalmazásával – eredmények felmutatásával lehet
kampányolni globális szinten.

Az előrelépéshez arra is szükség van, hogy az állam-piac-civil
kapcsolatrendszerben kiegyensúlyozottabb helyzetbe kerüljenek a
szereplők, aminek sikere az alkalmazott módszerekben is rejlik. Ennek
nyitja a partneri alapon történő egyeztetéseken elért és nem egy kormány
által a többi szereplőre erőltetett vagy rosszabb esetben
demokratikusnak tűnő eljárások leple alatt véghezvitt elképzelés
megvalósítása, így Srinath.

Miközben nemzeti szintű kihívásokkal kell megküzdenie a civil
társadalomnak, ugyanakkor figyelmet kellene fordítania, hogy globális
szinten is partnerekre találjon, mert a problémák gyökere globális
természetű. Kérdés marad, hogy civilként túl tudunk-e lépni saját
árnyékunkon, és összefogni globális szinten is.

A CIVICUS 2011. szeptember 10-12. között tartja 10. jubileumi
világkonferenciáját és közgyűlését a kanadai Montréalban; ide várja az
érdeklődő magyarokat is.
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1947

A CIVICUS honlapja:
http://www.civicus.org

A davosi kockázati jelentés (angol):
http://riskreport.weforum.org/

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat