Hírek > EU2011  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

KÉT HÓNAP UTÁN
A magyar EU-elnökség mérlege
2011-03-16

Dolgos, szerény, hatvan napos. Mi az? A magyar EU-elnökség első két hónapjáról az Európa Ház szervezett tájékoztatót 2011. március 4-én Ódor Bálint, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára részvételével.

A házigazda szervezet Villanófényben rendezvénysorozatának részeként
szervezett tájékoztatón Ódor Bálint helyettes államtitkár elmondta: az
EU-elnökségi felkészülés sikeres volt és remélhetőleg mindenki
szívügyének tekinti a féléves elnökség kérdését az államigazgatás
szereplőin túl is.

A teljesítmény megítélésben az is szerepet játszik, hogy az összeurópai
egyeztetésben egyes kérdések eldöntése nem csak a magyarokon múlik.
Például Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának (ami a
határellenőrzés megszűntetését jelenti) és a Horvátországgal folytatott
csatlakozási tárgyalások lezárásának (a horvátok állnak legközelebb az
EU-tagsághoz) kérdésében az kevés, ha csak mi tekintjük szívügyünknek az
előrelépést.

Az Európai Unió napirendjén jelenleg a gazdasági válságból való
kilábalás az egyik legégetőbb kérdés. A magyar EU-elnökség kiemelt
feladata a kérdésről szóló és hat pontból álló átfogó gazdasági
jogszabálycsomag előkészítése, melyet a tervek szerint az Európai Tanács
2011. március 24-i ülésén hagynak jóvá a tagállamok. Az intézkedéscsomag
része egy pénzügyi válságkezelő mechanizmus felállítása, ami a
Lisszaboni Szerződés módosítását is szükségessé teszi.

Ez lesz az első alkalom, hogy a 2009. decemberében elfogadott Lisszaboni
Szerződést egyszerűsített eljárásban módosítják (lásd:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1897). Praktikusan egy paragrafust
terveznek hozzáadni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136.
cikkéhez, ami egy európai uniós válságkezelési mechanizmus
létrehozásáról szól. A dolog érdekessége, hogy az új bekezdés csak az
euróval rendelkező jelenleg 16 EU-tagállamra fog vonatkozni és
Magyarországnak EU-elnöki tiszténél fogva úgy kell képviselnie az ügyet,
hogy nem tagja az eurózónának.

A különböző uniós politikák közül Ódor a kohéziós politikáról, az
agrárpolitikáról és az energiapolitikáról beszélt. Előbbi az Európai
Unió elmaradottabb térségeinek, így térségünk java részének
felzárkóztatásáról szól, amely kérdésben 2011. február 21-i európai
tanácsi következtetés arról biztosít, hogy a kohéziós politika továbbra
is fontos eleme a közös Európának. A kedvező hírnek akkor lehet majd
igazán örülni, ha a következő, 2014-21-re szóló hét éves
EU-költségvetésben is visszaköszön ez az elkötelezettség. Hasonló
nyilatkozat elfogadásán dolgozik a magyar EU-elnökség az agrárpolitika
kérdésében is. A közös európai  energiapolitika hangsúlyos eleme a
magyar EU-elnökségi programnak. A cél, hogy a ma még nem teljes
mértékben összekötött energetikai hálózatokat (leginkább
földgázvezetékeket) összekapcsolja. Az energia másik fontos területe az
energiahatékonyság növelése és környezethasználat csökkentése, ami a
magyar EU-elnökségen jóval túlmutat. Például a széndioxid-kibocsátást
hosszú távon 90%-al kellene csökkenteni 2050-ig.

A már említett horvát EU-csatlakozással kapcsolatban Ódor megjegyezte:
jelenleg a 35 tárgyalási fejezetből hetet nem zártak le (többek között a
mezőgazdaság, halászat, regionális politika, versenypolitika és
igazságügyi együttműködés kérdéseit). A magyar EU-elnökség tervezett
célja, hogy a tárgyalási fejezetek lezárása ebben a félévben
megtörténjen (bár ehhez meglehetősen szűkösnek tűnik a rendelkezésre
álló idő).

Szintén folynak az egyeztetések az Európai Unió határvédelmi
rendszerének bővítéséről. Románia, Bulgáriától eltérően már teljesítette
a schengeni csatlakozáshoz szükséges technikai feltételeket, azonban a
tagállamok nincs egységes álláspontja a kérdésről (elsősorban
Franciaország fogalmazta meg fenntartásait), márpedig a schengeni
csatlakozás az összes tagállam egyetértését igényli.

A sokat hangoztatott nem tervezett események a magyar EU-elnökségi
programot is befolyásolják (a nem várt események természete már csak
ilyen). Ez jelenti például az észak-afrikai országokban jelenleg
tapasztalható, az erőszakot sem nélkülöző megmozdulások kezelését. Az
Európai Unió déli tagállamai különösen érintettek a kérdésben, mivel a
növekvő mértékű menekülthullám egyik kiemelt célpontja az Európai Unió.
Magyarország soros elnökként az Európai Unió képviseletét is ellátja
Líbiában, illetve segítséget nyújtott és repülőt küldött az országot
elhagyni kívánó EU-állampolgároknak (nem csak magyaroknak). Ez a kérdés
is leköti a magyar EU-elnökség erőforrásait.

Ódor kitért arra, hogy napirenden van a Lisszaboni Szerződés alapján
életbe lépett és az állampolgári jogokat európai szinten rögzítő
Alapjogi Charta (http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1244) egy éves
működésének értékelése is.

Az EU-elnökségi munka tehát folyik, azonban – mint Ódor megjegyezte –
ennek nagy része, többek között a napirenden lévő több mint háromszáz
ügy szakértői szintű egyeztetései Brüsszelben zajlanak.

A cikk képei: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1951

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat