Hírek > EU2011  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

SZERÉNY, EURÓPAI, HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES: A BELGA EU-ELNÖKSÉG JELLEMZŐI
Tájékoztató az Európa Ház Villanófényben programsorozatának első eseményéről
2010-12-23

A közelgő magyar EU-elnökség előtt érdemes tájékozódni a többi tagország tapasztalatairól: Belgium 2010 második félévében tizenkettedik alkalommal tölti be a soros eu-elnöki tisztet. Tapasztalataikról Pierre Labouverie, Belgium magyarországi nagykövete számolt be civil szervezeti képviselőknek az Európa Ház szervezésében 2010. december 21-én Budapesten.

A 2009 decemberében szervezett, a svéd EU-elnökségről szóló
nagykövetségi visszatekintő után (lásd: A svéd EU-elnökség
tapasztalatai: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1688) ismét
tájékoztatót szervezett az Európa Ház civil szervezetek számára, immár a
most zajló és tíz nap múlva véget érő belga EU-elnökségről.

Pierre Labouverie, Belgium budapesti nagykövete beszámolójában kiemelte:
az EU-elnökséget úgy kell felfogni, mint az Európai Unió irányítási
rendszerének egyik fontos, de nem egyetlen elemét. Az európai uniós
politika formálásában Labouverie öt főszereplőt nevezett meg: az Európai
Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács állandó elnöke
(Herman Van Rompuy) és az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai
főképviselője (Catherine Ashton) mellett a soros EU-elnökség fontos
feladata az európai politikák formálása és összefogása.
Az elnökség feladata, hogy olyan, az európai uniós közösség számára
fontos témákat tárgyaljon és vigyen előrébb, melyeknek van megfelelő,
leginkább az Európai Bizottság által kezdeményezett alapja. Ezért nem
javallt olyan nemzeti szinten fontos, de európai szinten kényes kérdések
önkényes felvetése, mint például a kisebbségek helyzetét egységes
európai szabályozással rendezni kívánó, a konferencián kérdésként
elhangzott felvetés. Ellentétben a magyar EU-elnökség egyik kiemelt
témájaként kezelt roma kérdés európai dimenziójával, aminek egy európai
bizottsági dokumentum adja meg a kellő európai megalapozottságot.

Az EU-elnökség vitelével kapcsolatos nemzeti megközelítésről Labouverie
elmondta, hogy az említett európai dimenzió szem előtt tartása mellett a
hatékonyságra és eredményességre hangsúlyt fektetve értékelhetik egy
ország EU-elnökségét sikeresnek. Hozzátette: ilyen eredménynek számít,
hogy a felvételüket kérő országok közül Montenegró 2010 decemberében
hivatalos tagjelöltté vált, illetve a közös európai menekült-politika és
szabályozás felé tett lépések a belga EU-elnökség alatt. Ez utóbbi, a
svéd EU-elnökség alatt kezdeményezett és Stockholmra keresztelt program
hangsúlyos elemként szerepel a magyar EU-elnökség napirendjén is (Ahány
hely, annyi prioritás: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1897).

A belgák tizenkettedik EU-elnökségük alkalmából azzal az újítással
éltek, hogy a programalkotásba előzetes bevonták a civil szervezeti
szereplőket. A tematikus és miniszterek elnökletével (Belgiumnak
folyamatos kormányválsággal küszködik, de minisztereik vannak)
megszervezett ún. nemzeti tanácsadó testületek célja az volt, hogy
alkalmat teremtsenek a civil társadalom szereplői számára véleményük
kifejtésére arról, hogy mit várnak a kormánytól az EU-elnökség alatt. Az
ilyen típusú részvétel biztosítása önmagában jelentős fejlemény, de a
javaslatok figyelembe vételén még van mit javítani (lásd:
Spanyol-belga-magyar civil állásfoglalás az EU-elnökségről:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1894). A civil társadalom
jelentőségének növekedése az uniós jogszabályokban is tetten érhető.
Ezek közül is kiemelkedik az Európai polgári kezdeményezés új
jogintézménye, értékelt Labouverie (erről lásd külön cikkünket).

Labouverie tájékoztatása szerint fontos szempont volt, hogy a hivatalos
EU-ülések mentén a társadalom szélesebb rétegei kapcsolódjanak be az
elnökségi munkába. Így a 8. EU-Ázsia (2010. október 4-5.) csúcstalálkozó
mellett kapcsolódó szakszervezeti és üzleti találkozókat szerveztek. Ez
az esemény volt a belga EU-elnökség 500 hivatalos rendezvénye közül a
logisztikai szempontból legösszetettebb, ugyanis 48 állam- és kormányfő
programját kellett összehangolni. A belga EU-elnökség alatt szervezték
meg a 3. EU-Afrika csúcstalálkozót is Líbiában 2010. november 29-30-án,
amelyhez szintén kapcsolódtak civil társadalmi és az üzleti szektor
számára kínált programok.

Labouverie szerint az európai, hatékony és eredményes EU-elnökség
negyedik összetevője minden bizonnyal a megfelelő hozzáállás, ugyanis az
EU-elnökség vitelében gyakorolt szerénységgel minden bizonnyal
gyorsabban lehet célt elérni az Európai Unióban.

Kapcsolódó cikk:
HASZNOSÍTANDÓK: A svéd EU-elnökség tapasztalatai
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1688

A belga EU-elnökség tapasztalatai, Budapest, 2010. december 21.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat