Hírek > EU2011  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

Hatékonyság és/vagy demokrácia
Spanyol-belga-magyar civil állásfoglalás az EU-elnökségről
2010-11-30

A demokrácia komolyan vétele azt is jelenti, hogy a döntésekbe a társadalom széles köre kerül bevonásra. A hatékonyságot viszont a kör szűkítésével is elő lehet mozdítani. Az ellentét élő, hát még ha a kérdést európai uniós, pláne, ha a trió EU-elnökség szemszögéből vizsgáljuk. Az Európa Mozgalom és az Európa Ház budapesti civil rendezvényének a küszöbön álló magyar EU-elnökség és a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének egy éves évfordulója adott apropót 2010. november 30-án, ahol bemutatták a trió EU-elnökségről szóló spanyol-belga-magyar közös civil állásfoglalást.



Lisszabon után

A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés december 1-én ünnepli első
szülinapját. Az Európai Unió új reformszerződése megváltoztatja az
eljárások menetét, így többek között a döntések konszenzus-kényszerét
minősített többségre váltja (2014. november 1-től). Így a fő döntéshozó
szervként működő Európai Tanácsban egy indítványt az EU-tagállamok 55,
és az Európai Unió össznépességének 65 százalékos támogatásával már el
lehet fogadni. Ehhez hozzájön az Európai Parlament, az Európai Unió
egyetlen közvetlenül választott intézményének megnövelt szerepe.
Egyenrangú jogalkotóvá előlépve az Európai Parlament egyetértése is
kötelező lesz számos kérdésben. Horváth Zoltán, az Általános
Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára szerint mindez a nemzetek
feletti (szupranacionális) Európai Unió irányába hat.

A Lisszabon Szerződés által létrehozott új posztok (Európai Tanács
elnökének állandó tisztsége - jelenleg Herman Van Rompuy belga politikus
és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének
posztja - jelenleg Catherine Ashton brit politikus) szintén hatékonyság
növelő intézkedéseknek tekinthetők (lásd: Kompromisszumos megoldás:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1673). Ezzel párhuzamosan azonban
érzékelhetően csökken a féléves EU-elnökségek politika-formáló
jelentősége, értékelt Horváth. Nem csak arról van szó, hogy az
EU-elnökségek alatt több európai tanácsi formációt a két új vezető
tisztségviselő fog elnökölni (és a nemzeti kormányok képviselői esetleg
leszorulnak a fotóról), hanem leginkább arról, hogy az Európai Unió
napirendjének alakításában a központi EU-s intézményeknek növekszik a
szerepe az adott félévi EU-elnökséget ellátó tagállam rovására.
(Pontosabban trió EU-elnökségről van szó, ami három egymást követő, az
EU-elnökség feladatait ellátó ország korábbinál szorosabb
együttműködését jelenti, szintén a Lisszaboni Szerződés alapján. A
jelenlegi trió országai: Spanyolország, Belgium és Magyarország.) Persze
az EU-elnökséget ellátó tagállamok így is készítenek saját programot,
saját prioritásokkal. Hazánk is készít ilyet, a dokumentumot év végén
hozza nyilvánosságra a kormány.
Ettől függetlenül fontos feladat marad a mintegy 250 hivatalos és számos
kapcsolódó EU-elnökségi program megszervezése, ami az európai uniós
érettség(ünk) egyik fokmérője lesz (a felszolgált bor alkoholfokáról nem
is beszélve – lásd: Bort, békességet:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1872).

A hatékonyságot növelő intézkedések mellett az állampolgárok
megszólítása sem hiányzik a Lisszaboni Szerződésről. A civil szervezeti
képviselőknek és úgy általában a részvételi demokrácia híveinek az
egységes szerkezetbe foglalt Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke
melengetheti meg legjobban a szívét. Ez nem csak az 1 millió európai
uniós állampolgár támogatásával az EU jogalkotási napirendjét
befolyásoló Európai polgári kezdeményezés jogintézményének bevezetéséről
szól (lásd: 16500 magyar aláírása:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1771), de emellett kiemeli a
társadalmi párbeszéd szükségességét: „Az [eu-s] intézmények az
érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt,
átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.” – szól az írás.

A spanyolok

A napirendalkotás alól látszólag felszabaduló fölös energiáit a
tagállamok változatos módon fordítják másra, például az EU-elnökségek
társadalmi támogatásának növelésére vagy a már említett párbeszédre. A
gazdasági szempontból sem elhanyagolható súlyú spanyol civil szektor,
amely több mint 3 millió munkavállalót foglalkoztat és a spanyol
gazdasági összteljesítmény közel 10%-át adja, a civil társadalom
félreérthetetlen nyitottságával közelített az EU-elnökséghez és próbált
érdeket érvényesíteni, tájékoztatta a hallgatóságot Eva Vazquez
Salguieros, a spanyol ONCE Alapítvány képviselője. Többek között olyan
civil programokat kezdeményeztek, melyek témájukban jól illeszkedtek a
spanyol EU-elnökség kiemelt témáihoz: a gazdasági válságból való
kilábaláshoz, az európai állampolgári jogokhoz, ezen belül a családon
belüli erőszak és az emberkereskedelem elleni fellépéshez. Ezek a
szociális vonatkozású, így civil szervezetekhez viszonylag könnyen
köthető kérdések hangsúlyos szerepet kaptak a spanyol EU-elnökség
nemzetközi részvétellel Malagában szervezett Európai Civil Napok
eseményén is 2010 májusában. A trió EU-elnökséget erősítette az a
spanyol, belga és magyar közös civil projekt, amelynek végeredménye a
három ország civil szektorát és európai uniós kötődését bemutató három
kötet.

A belgák

A belga EU-elnökség jelenleg is zajlik és 2010. december 31-én ér véget.
A kormány hiánya (a legutóbbi, 2010. júniusi parlamenti választás óta
nem sikerült kormányt alakítani) nem gátolja az EU-elnökségi funkciók
betöltését. Belgium 12-ik alkalommal látja el az elnökségi feladatokat,
és ha kormánnyal nem is, de megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik,
mondta Denis Stokkink, a belga illetőségű európai civil szervezet, a
Pour la Solidarité elnöke. Plusz a már említett állandó európai tanácsi
elnök is belga, ami az ottaniak számára megnyugtató érzés. A civil
szervezetekkel történő együttműködés azonban a kormányzati problémák
ellenére sem lehetetlenült el. Először fordult elő egy belga EU-elnökség
alatt, hogy szervezett keretek között kerítettek sort társadalmi
párbeszédre civil szervezetek bevonásával (korábban a kormányzat az
EU-elnökségről csak a szociális partnerekkel egyeztetett), tájékoztatott
Maité Abram, a belga Európa Mozgalom igazgatója. Az EU-elnökségi program
társadalmi befolyásolása azonban ennek ellenére nem tekinthető átütő
sikernek, ugyanis a különböző tematikus kérdésekről szervezett
programokon részt vevő civil szervezeti képviselők véleményét kevésbé
vették figyelembe.

A magyarok

Hazánkban 2008 óta folyik a civil munka a magyar EU-elnökség
társadalmasítása érdekében. A folyamatot a civil kezdeményezésre
felállított EU2011 Civil Munkabizottság segíti. Flamm László, az EU
Munkacsoport elnöke, a munkabizottság tagja szerint az EU-elnökség
vissza nem térő (pontosabban a mai felállás szerint csak 14 év múlva
visszatérő) alkalom, amit arra is érdemes felhasználni, hogy a magyar
társadalom Európai Unióról alkotott véleménye kedvező irányba mozduljon
el. Fontos a civil szervezetek szerepe a tájékoztatásban, melyhez
közérthető formában közreadott információkra van szükség. Az összefogás
a siker elengedhetetlen feltétele.
Asbóth Tibor, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának főtitkára, szintén a
munkabizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a civil szervezeteknek
munkájukban építeni érdemes a többi tagország tapasztalataira, ugyanis
az együttműködés hozadéka egymás segítése mellett az európai eszme
megerősítése.

Közös civil állásfoglalás

Pontosan ilyen együttműködésben jött létre a rendezvényen bemutatott
spanyol, belga és magyar civil szervezetek által jegyzett közös
állásfoglalás, mely a civil társadalom szélesebb bevonását igényli az
EU-elnökségi munkába többek között azért, mert az európai uniós döntések
egyre inkább közvetlen befolyással bírnak az állampolgárra. Az
állásfoglalás szerint azért is indokolt az EU-elnökségek prioritásai és
programjai kialakítása során a párbeszéd a civilekkel, mert a kérdésben
tanúsított kormányzati nyitottság az elnökségi munka sikerének fontos
feltétele és összetevője. Erre nem csak a szavak szintjén, hanem
tettekben is szükség van, ami többek között „jó lehetőséget kínál az EU
iránti társadalmi elkötelezettség erősítésére, a részvételi demokrácia
gyakorlására, az aktív európai állampolgárság eszményének térnyerésére”
– így az állásfoglalás.

Az állásfoglalást, melyet magyar részről a 2008 óta működő, a magyar
EU-elnökség civil programjait előmozdító EU2011 Civil Munkabizottság
jegyzi, a kezdeményezők eljuttatják az Európai Unió intézményeinek,
mindhárom ország illetékes kormányzati szervének, így hazánkban a
Külügyminisztériumnak.

Spanyol, belga és magyar civil szervezetek közös állásfoglalása a „trió”
EU-elnökségről

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat