Hírek > EU2011  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

DUNAI CIVIL FÓRUM
Civil szervezetek hozzájárulása a Duna-stratégia sikeréhez
2010-10-29

Utolsó hónapjához érkezett a Duna-stratégia (hivatalos elnevezéssel Európai Unió Duna Régió Stratégia) előkészítése, melyet 2010. decemberében hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság. Megvalósításához civil szervezetek regionális együttműködésben és a Dunai Civil Fórum létrehozásával kívánnak hozzájárulni. A kérdésről az Európa Ház szervezett nemzetközi civil konferenciát 2010. október 19-én.

A Duna-stratégia alkalmas eszköz lehet arra, hogy a régió közös
problémáira hatékonyabb választ adjon annál, mint amivel az abban
résztvevő államok külön-külön próbálkoznak. Ilyen terület többek között
az árvíz, a klíma és az energia kérdése – adott tájékoztatást a 70,
köztük bolgár, osztrák, román és szlovák civil szervezeti képviselő
részvételével tartott nemzetközi civil konferenciát Novotny Gábor, az EU
Duna Régió Stratégia Titkárság tanácsadója.



A Duna-stratégia lesz a második makroregionális megközelítésű
együttműködés az Európai Unióban (az első, Balti-tengeri stratégiát
2009-ben fogadta el az EU). A Dunai együttműködés helyzete annyiban
biztosan bonyolultabb, tájékoztatott Novotny, hogy sokkal sokrétűbb és
sokszínűbb országhalmazról van szó. Például a Duna-stratégiában jelenleg
részt vevő 14 országból csak 8 EU-tagállam (Ausztria, Bulgária,
Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia),
6-an nem EU-tagok (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró,
Moldova, Szerbia és Ukrajna), és a bővítés kérdése hangsúlyos pontja az
együttműködésnek.

A Duna-stratégia tervezete 11 kiemelt területet határoz meg, amelyben
eredményeket akar elérni. Rengeteg téma: a vízgazdálkodástól kezdve az
energiaszektoron keresztül turizmusig sok minden tartozik bele. Ezekhez
a területekhez konkrét programokat (ún. akciótervet) fognak rendelni,
amikhez a résztvevő országok önkéntes alapon tehetnek vállalást. Ennek
egyik formája, hogy egy ország koordinátornak jelentkezik egy
érdekkörébe jól passzoló témában. A Magyarország által előterjesztett
akcióterv és projektjavaslatok részletei még nem nyilvánosak, de annyit
valószínűsíteni lehet, hogy Magyarország a vízminőség témájában
Szlovákiával, az árvízvédelem ügyében pedig Romániával közösen kész
vállalni majd koordinátori szerepet. De lesz magyar hozzájárulás a
természeti értékek megőrzése, a biodiverzitás, a turizmus különböző
formái, a szakképzés és információtechnológia területén, illetve
terítéken van egy Duna Kutató Intézet létrehozása is.

A közlekedés ügye az egyik legkonfliktusosabb terület. Itt Magyarország
az észak-dél irányú közlekedési folyosók fejlesztését tartja fontosnak.
Novotny tájékoztatása szerint az ide tartozó hajózhatóság kérdése is
fontos, de csak részterülete az integrált megközelítést képviselő
Duna-stratégiának. Hozzátehetjük: a regionális együttműködés iránt
érdeklődő állampolgárnak, no meg a konferenciáról majdnem elkéső szlovák
civil résztvevőnek kicsi, de fontos lépést az jelentené, ha a Pozsonyból
érkező nemzetközi vonat szokásához híven nem késne több mint egy órát
(arról nem is beszélve, hogy miért tart két és fél órát az út a 200
kilométeres távon).

Fontos megjegyezni, hogy a stratégia nyomán megvalósítandó
intézkedésekhez/programokhoz nem kapcsolódik európai uniós forrás. A
makroregionális programok elhíresült három uniós nemje (nincs pénz,
nincs új intézmény, nincs új jogszabály) azt jelenti, hogy a
megvalósítás nagyban múlik a résztvevő országok hozzájárulásán.

A különböző szinteken most is folyik a Duna-stratégia végleges formába
öntése. A karmesteri szerep az Európai Bizottságé, mely európai normákat
követve még tavasszal folytatta le a kérdés társadalmi vitáját. Ehhez
magyar civil szervezetek is kapcsolódtak és közös állásfoglalásban
támogatták a Duna-stratégia ügyét
(http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1784). A következő állomás 2010.
december 8-a lesz. A tervek szerint az Európai Bizottság ekkor hozza
nyilvánosságra a Duna-stratégiára tett javaslatát.

Mindeközben a civil szervezetek sem tétlenkednek. Az Európa Ház bolgár,
osztrák, román és szlovák civil szervezetekkel együttműködve
kezdeményezte a Dunai Civil Fórum létrehozását nemzetközi civil
részvétellel, amely a tervek szerint bővíti a civil szervezetek
bekapcsolódási és közreműködési lehetőségeit. A konferencia résztvevői
megtárgyalták az erről készített állásfoglalás tervezetét és azt
támogatásukról biztosították. A budapestit a térség országaiban
szervezett hasonló konzultációk követik 2011 elején.

Nemzetközi civil állásfoglalás-tervezet a Dunai Civil Fórumról

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat