Hírek > Hírek külföldről  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

SLÁGER AZ EU
A Nyugat-Balkánon
2010-06-23

A Nyugat-Balkán országai európai integráció bűvöletében élnek és EU-tagságukért szinte már az egymással való együttműködésre is hajlandók lennének. Újvidéken szerveztek nemzetközi civil találkozót 2010. június 18-19-én.

"Civil hídépítés" címmel szervezett nemzetközi programot 28 magyar civil
szervezeti képviselő részvételével az Európa Ház. A
bosznia-hercegovinai, horvát, koszovói, macedón, montenegrói, szerbiai
civil szervezetek képviselőivel mintegy 60 fős összejövetelre Szerbia
harmadik legnagyobb városában, egyben a Vajdasági Autonóm Tartomány
fővárosában, a 300 ezer lakosú Újvidéken került sor.

A Nyugat-Balkán nem csak azért fontos térség Magyarország számára, mert
szomszédos illetve közeli országokról van szó jó befektetési
lehetőségekkel és - elsősorban Szerbia területén - jelentős számú magyar
kisebbséggel, hanem mert aktív szereplőként járulhat hozzá a
demokratikus átalakulási folyamatokhoz egy közös tanulási folyamat
eredményeként. Ebbe a civil társadalmi tapasztalatok is beletartoznak,
mivel Magyarország a civil társadalmi kérdések állami és finanszírozási
szabályai tekintetében nettó exportőrnek számít: Kelet-Európa több
országa tőlünk vett ötleteket saját civil társadalmát szabályozó
eljárások és (jog)szabályok, többek között az 1%-os törvények
megalkotásában.

A volt Jugoszlávia területéről érkező résztvevők egy dologban
mindenképpen egységesen nyilatkoztak. Srdan Majstorovic a belgrádi
kormányzati EU integrációs Iroda igazgatóhelyettese szerint a térség
országai az eltérő tagjelölti helyzetüktől függetlenül abban egységesek,
hogy az Európai Unió jelenti számukra a közös jövőképet, melynek
gyakorlati megvalósulását az EU-tagság jelenti. Kern Imre, a Vajdaság
Autonóm Tartományi Befektetési Alap igazgatóhelyettese kiemelte az
európai regionális együttműködések jelentőségét. Ebben a Vajdaságban
nagy jelentőséget tulajdonítanak, főleg a 2009 decemberében a szerb
parlament által ratifikált vajdasági statútum óta. Vehid Sehic, a Tuzlai
Állampolgári Fórum (Bosznia-Hercegovina) szerint ezt a folyamatot a
civil szervezetek azért segíthetik, mert közöttük jobb az együttműködés,
mint a kormányok között. Jovan Teokarevic, a belgrádi Központ az Európai
Integrációért szervezet igazgatójának véleménye szerint az Európai Unió
túl fontos ügy ahhoz, hogy csak a kormányok foglalkozzanak vele. Igaza
van. A helyi civil szervezetek tevékenységében megkerülhetetlen
szereplővé léptek elő az európai uniós programok és források. Így a
résztvevő mintegy 30 nyugat-balkáni szervezet mindegyike árgus szemekkel
figyeli a térségben elérhető fejlesztési/támogatási lehetőségeket. Ezek
közül kiemelkedő jelentőségű a 2007 óta Előcsatlakozási támogatási
eszköz (IPA) néven működő és a korábbi előcsatlakozási programokat
(PHARE, CARDS stb.) egybegyűjtő támogatási rendszer.

A jó ötletek megvalósításának lehetőségét azonban itt sem adják könnyen.
A pályázati űrlapok kitöltése szaktudást igényel. Miljenko Dereta, a
szerb civil társadalom egyik leg(el)ismertebb alakja szerint ez komoly
akadályt jelent a pénzügyi mellett emberi erőforráshiánnyal küszködő
térségi és közelebbről szerbiai nonprofit szektor számára. Az európai
uniós programok gyakorlati menedzsmentjének elsajátítását jelenleg egy
külön program segíti (európai uniós forrásból). A TACSO névre keresztelt
kezdeményezés technikai segítséget nyújt civil szervezetek számára. A
nemzetközi együttműködésben létrehozott program tavaly nyitotta meg
nyolc irodáját a térségben (Albániában, Bosznia-Hercegovinában,
Horvátországban, Koszovóban, Macedóniában, Montenegróban, Szerbiában) és
Törökországban, adott tájékoztatást Sergej Vujacic, a belgrádi iroda
képviselője. Bogdan Djurovic, a podgoricai (Montenegró) iroda
képviseletében hozzátette: többek között tréningeket tartanak az EU-s
pályázathoz szükséges regisztrációról az ún. Pador-rendszerről (a magyar
EPER-regisztrációhoz hasonló folyamat).
Daniela Stojanova, a macedón Nemzetközi Együttműködés Macedón Központja
képviselője szerint a pontos ügymenet mellett fontos a társadalmi
részvétel erősítése, ugyanis egy macedón felmérés szerint a társadalom
csak 42%-ának van bizalma a civil szerveket iránt (ami még mindig
kevesebb, mint a politikai pártok iránti bizalom). Emina Omanovic, a
szarajevói Nemzetközi Békeközpont (Bosznia-Hercegovina) képviselője
szerint ez azért is lehet így, mert sokan - tévesen - üzleti
tevékenységet sejtenek a civil szervezetek mögött.

Az Európai Unióban több intézmény is hivatalból foglalkozik a
Nyugat-Balkánnal. Ennek fő letéteményese természetesen az Európai
Bizottság Bővítési Főigazgatósága. De az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság európai uniós tanácsadó intézményként is fontosnak tartja a
nyugat-balkáni országok integrációját. Ezért többek között
Nyugat-Balkáni Kapcsolattartó Csoportot működtet, tájékoztatta a
résztvevőket Aurélien Juliard, az EGSZB képviseletében. A Kapcsolattartó
Csoport a harmadik Nyugat-Balkán Fórumát tartotta a térségből érkező
civil szervezeti részvétellel 2010. május 18-19-én Brüsszelben, melynek
ajánlásai többek között a civil szervezetek működését segítő jogi
környezet kialakítását szorgalmazták a térségben.

Az európai uniós lehetőségek mellett Sebestény István, magyar nonprofit
kutató a magyar civil társadalom fejlesztésében fontos szerepet játszó
két finanszírozási programot említett. Az 1 százalékos felajánlási
lehetőség már több mint 10 éve ad lehetőséget a magyarországi
adófizetőknek arra, hogy tudatos állampolgárként évenként felajánlják
személyi jövedelemadójuk 1 százalékát egy általuk meghatározott civil
szervezetnek (ez 2009. évben több mint 29 000 kedvezményezettet és több
mint 10 milliárd forintnyi felajánlást jelentett). A másik a Nemzeti
Civil Alapprogram, melynek pályázati kiírásain keresztül évi több mint
10 ezer civil pályázat részesül nagyobb részt működési támogatásban és
mintegy 7 milliárd forint mértékben. Ezek olyan kezdeményezések, melyek
Magyarországon beváltak, hasznosíthatóak (az 1 százalékos felajánlási
lehetőség a magyar példa alapján ma már Kelet-Európa számos országában,
így többek között Horvátországban, Lengyelországban és Szlovákiában is
alkalmazzák).
A konferencia folyosói beszélgetésein felmerült, a térség civil
szervezeteire koncentráló és az érintett kormányok által felajánlott
közös támogatási alap (egy helyi Visegrádi Alap) lehetőségének gondolata
azonban soknak bizonyult. A résztvevő civil képviselők nagyjából
elképzelhetetlennek tartották, hogy kormányaik közös megegyezésre
jussanak egy ilyen alap felállításában. Ezen nincs mit csodálkozni.
Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa szerint a
demokratikus rend helyreállítása a délszláv háború után (mely egyes
számítások szerint 1 milliárd dolláros gazdasági veszteséget jelentett a
térségben) lassú folyamat, melyben a legfőbb közös pontot egyelőre az
Európai Unió által támasztott követelményeknek való megfelelés jelenti.

Az egymás iránti bizalom hiánya azonban a civil szervezetek között is
jelen van. Ennek egyik ékes és sajnálatos példája egy EU-tagállamok és
nyugat-balkáni civilek együttműködésével tervezett civil projekt és
pályázat, melynek beadása többek között azért hiúsult meg, mert a
macedón partner egyszerűen nem volt hajlandó együttműködni a horvátokkal
(azon az alapon, hogy ők már hivatalosan is EU-tagjelöltek, így túl
fejlettek). Pedig finoman szólva nem a macedón-horvát a meghatározó
ellentét a térségben.

A konferencián kiderült: a térség civil szervezetei kiemelkedő
jelentőséget tulajdonítanak a 2011 első felében esedékes magyar
EU-elnökségnek. Ettől a félévtől tartalmi előrelépést várnak a taggá
válásuk folyamatában. Barabás Miklós, a magyar EU-elnökséget civil
részről előkészítő EU2011 Civil Munkabizottság koordinátora elmondta: a
magyar civil szervezetek kiemelt témaként kezelik a bővítés és ezen
belül a Nyugat-Balkán kérdését. Hozzátette: az elhangzott üzeneteknek
továbbítani fogják a döntéshozók, így a magyar kormány képviselői felé
illetve javasolta, hogy az ezt tartalmazó pont is szerepeljen a
konferencián elfogadott ajánlások között.

Az újvidéki konferencián a résztvevők hét pontból álló ajánlást fogadtak
el, mely többek között kijelöli a további együttműködési lehetőségek
irányát. Az egyoldalas dokumentum kiemeli a nyugat-balkáni térség
európai uniós integrációjának fontosságát és azt, hogy az EU-bővítés a
magyar EU-elnökség kiemelt területe legyen. Az ajánlás olyan konkrét
programokat is javasol (az Európai Civil Napok megrendezése 2011
májusában Budapesten, egy Dunai Civil Fórum megalakítása a
Duna-stratégiához kapcsolódva), ahol tovább lehet mélyíteni az
együttműködést.

A rendezvényt a magyar Külügyminisztérium támogatta. Helyi partnerek a
belgrádi Európai Alap a Balkánért és a szabadkai Helyi Demokratikus
Kezdeményezések Hálózata voltak.

Tekintse meg képeinket!

A konferencián elfogadott civil ajánlások

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat