Hírek > EU2011  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

SEGÍTIK A FELKÉSZÜLÉST
2010-06-07

Ismeretes, hogy 2011 első felében Magyarország látja el az Európai Unió soros elnöki tisztét, ami számos lehetőséget kínál a hazai civil szervezetek számára is. Az ezekkel való tudatos élés alapos felkészülést igényel. Ennek jegyében szervezett képzést az Európa Ház 2010. május 28-29-én Budapesten.

Dr. Szőke Péter
A magyar EU-elnökséget a Lisszaboni Szerződés által életbe léptetett
intézményi reformok alapján kell megszervezni. Így például az állam- és
kormányfők EU-csúcsát az állandó európai tanácsi elnök, Herman Van
Rompuy fogja elnökölni - ezt korábban az adott ország miniszterelnöke
tette -, a Külügyminiszterek Tanácsát az EU kül- és biztonságpolitikai
főképviselője, Catherine Ashton fogja elnökölni - a nemzeti
külügyminiszter helyett. Az egységesebb Európai Unió felé mutató
változások azonban nem sokkal csökkentik az adott félévért felelős
ország feladatait - mondta Dr. Szőke Péter, Külügyminisztérium EU
Elnökségi, Koordinációs és Jogi Főosztály osztályvezetője.

A magyar EU-elnökség saját féléves programját a Spanyolországgal és
Belgiummal közösen alkotott úgynevezett trió elnökségi program részeként
alakítja ki. Az előbbit csak év végén hozza a kormányzat nyilvánosságra,
az utóbbival már a spanyol EU-elnökség (2010. első fele) előtt, 2009
decemberében megismerkedhetett az érdeklődő. A mintegy 90 oldalas
dokumentum több kiemelt területet (prioritást) is tartalmaz. Magyar
érdek és egyben kiemelt téma az európai uniós Duna-stratégia; ennek
tartalmában fontos elem a kulturális dimenzió.

Szőke hozzátette: a magyar elnökség félév alatt több olyan téma lesz,
amit a korábbi elnökségek hagynak örökül és amelyeket tovább kell vinni.
Ilyen lesz minden bizonnyal az Európai Unió gazdaságfejlesztési
stratégiai dokumentumából fakadó munkahelyteremtés kérdése, az
EU-bővítés, ezen belül is a horvát csatlakozás kérdése (nem kizárt, hogy
a horvát csatlakozási szerződést a magyar EU-elnökség alatt írják alá).

A civil szervezeti bekapcsolódás lehetőségeivel kapcsolatban Szőke
megjegyezte: a széleskörű prioritáshalmazt a civil szervezetek sajátos
eszközeikkel egészíthetik ki (példának okáért a Duna-stratégia száraz
dokumentumát helyi közösségi rendezvényekkel ízesíthetik).

A rendezvény alkalmat adott arra, hogy a résztvevők közelebbről is
megismerkedjenek az európai polgári kezdeményezés jogszabályi hátterét
megteremtő folyamat jelenlegi helyzetével. Az Európai Unió
demokratizálásának és állampolgár-barátságának ékkövekének tekintett új
jogintézmény egymillió uniós állampolgár támogatása esetén kötelezi az
Európai Bizottságot, hogy a támogatott témával foglalkozzon. Jelenleg a
Lisszaboni Szerződés által bevezetett polgári kezdeményezés eljárási
szabályainak kidolgozása van napirenden. Érdekesség, hogy a képzésen
részt vevő civil szervezetek képviselői rendre szigorúbb szabályokat
vezetnének be, mint a 2010. március 31-én nyilvánosságra hozott
bizottsági jogszabálytervezet. Például 50%+1-ben, tehát 14 tagállamban
állapítanák meg (a tervezet egyharmaddal, tehát 9 tagállammal számol) a
minimális, egy kezdeményezés érvényességéhez szükséges EU-tagállamok
számát. Ugyanígy szigorúbbak voltak a résztvevők az egy országban
összegyűjtendő minimális támogatók számát tekintve: Magyarország
esetében az egy-kétszázezres szám bizonyult népszerűnek (a tervezet
Magyarország esetében 16500 minimális támogatót javasol).

A képzést a Külügyminisztérium támogatta.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat