Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A NUKLEÁRIS ÓRA TOVÁBBRA IS KETYEG
2010-05-17

Új fegyverzetkorlátozási szerződést írt alá Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő írt alá 2010. április 8-án Prágában. A START III szerződés stratégiai támadófegyverekre vonatkozik, mely mindenkit érint, ha akarjuk, ha nem. A kérdéskörről a Magyar Békeszövetség szervezett tájékoztatót 2010. május 6-án Iklódy Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára részvételével.

1991 és 2002 után a harmadik START megállapodást írták alá a világ
nukleáris fegyverarzenálját 95%-ban birtokló két ország, az Egyesült
Államok és Oroszország vezetői. A START III megállapodás értelmében a
felek fejenként 1550-ben maximálják a nukleáris robbanófejek számát, ami
mintegy 30%-os csökkentést jelent hét év alatt. Ez orosz oldalon jelent
kisebb mértékű csökkenést, mivel az amerikai félnek van több, a
megállapodás hatálya alá eső katonai eszköze. A megállapodás nem csak a
robbanófejek számát, hanem az azokat hordozó eszközök (szárazföldi
kilövőállások, stratégiai nehézbombázó repülőgépek, nukleáris
tengeralattjárók) számát is korlátozza 800-800-ban. Hagyományos
fegyverzete az Egyesült Államok jóval többel rendelkezik Oroszországnál,
minden bizonnyal ez is közrejátszott a megállapodás aláírásában - mondta
Iklódy. A megállapodás a két ország ratifikációja után lép életbe,
amelyre még nem került sor.

Ez a fontos, a békét és a teljes nukleáris leszerelést támogató
társadalmi igény felé tett újabb lépés azonban korántsem jelenti a
nukleáris energia katonai célú felhasználásának végét. Ugyanis a
világpolitikában a nukleáris fegyver továbbra is hatalompolitikai
eszköz. Ma a világ inkább fél a terrorizmus veszélyétől, mint attól,
hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező országok bevetnék atombombáikat.
Ezzel együtt növekszik az atomhatalmak száma. Az Egyesült Államok,
Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína, India,
Pakisztán, Észak-Korea és Izrael rendelkezik nukleáris fegyverrel; most
leginkább Iránra figyel a világ, mivel egyre bizonyosabbá válik, hogy
nem békés célokra akarja használni az atomenergiát. Ez az egyik
legkomolyabb biztonsági fenyegetést jelenti többek között azért, mert a
nukleáris katonai képesség iráni kifejlesztése könnyen egy új
fegyverkezési versenyhez vezethet. Itt nem csak Izrael ellenállásáról és
egy esetleges Irán elleni katonai beavatkozás van szó, hanem arról, hogy
Szaúd-Arábia és Törökország már bejelentették: amennyiben lesz iráni
atom, akkor saját maguk is atomhatalommá kívánnak válni. Ez azonban a
közel-keleti helyzet destabilizációját is jelenti, tette hozzá Iklódy,
amelynek a régión túlmutató hatásai is vannak. Például elszabadulhatnak
az energiaárak, hiszen a térség nagymértékben járul hozzá a világ
kőolajszükségleteinek kielégítéséhez, aminek közvetlen hatása van
Magyarországra is.
A "nyugati" világ az Egyesült Államok vezérletével ezért mindenképpen
meg akarja akadályozni -- elsősorban az ENSZ-ben elfogadott Irán elleni
szankciók formájában - az iráni atomfegyverkezést, mert kifejlesztése
után azt visszacsinálni együttműködés híján szinte lehetetlen.

A nukleáris fegyverkezést az atombomba megalkotása és Hirosima és
Nagasaki 1945-ös bevetése óta követelő társadalmi mozgalmak, civil
szervezetek követelésével egybecseng az a Globális zéró (Global Zero),
ami a teljes nukleáris leszerelés hosszú távú terve, mely 2025-ig 90%-al
csökkentené az atomfegyverek számát. A magasan dúsított urániumos kását
azonban nem eszik olyan forrón. Iklódy szerint a teljes nukleáris
leszerelés már csak azért sem reális felvetés kormányzati szinten
(rövidtávon semmiképp), mert az érintett országok, így Oroszország
(nagy)hatalmi státuszának meg és fenntartásában jelen pillanatban túl
jelentős tényező a nukleáris arzenál.

A világ biztonságpolitikai kérdései azonban a Start megállapodáson
túlmutatnak. A globális kihívások között elsők között szerepel a
terrorizmus kérdése, az Egyesült Államok által felállítani kívánt
rakétavédelmi rendszer ügye (ezt az oroszok a Start-megállapodás részévé
kívánták tenni, sikertelenül) vagy a NATO szerepének újraértékelése. Ez
utóbbit szolgálja a NATO-stratégia napirenden lévő felülvizsgálata
(lásd: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1665), amit többek között
azt hivatott eldönteni, hogy a külső támadás esetén a kölcsönös katonai
segítségnyújtást garantáló 5. cikkely előírásain túl kíván-e és ha igen
milyen szerepet a szervezet betölteni.
-
A konzultáció alkalmat adott a hatvanöt éve véget ért második
világháborúról való megemlékezésre is. A Magyar Békeszövetség elnöke,
Prof. Köteles György szavai arra hívták föl a figyelmet, hogy kiemelt
figyelmet kell fordítani a háborús élmények átadására a fiatal
generációk számára. Erre közvetlenül csak addig van lehetőség, amíg a
direkt élményekkel rendelkezők életben vannak, hiszen az 1945-ben véget
ért világháborút megért emberek mindegyike már idős korban van.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat