Hírek > EU2011  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A CIVIL SZERVEZETEK KÉSZÜLŐDNEK 2011-RE
2010-02-01

Gőzerővel folynak a magyar EU-elnökség hivatalos előkészületei. Ez többek között megmutatkozik a különböző kormányzati hivatalnokok brüsszeli fejtágító látogatásainak számában történt ugrásszerű emelkedésben vagy a francia nyelv elsajátítására tett erőfeszítések megnövekedésben (a Francia Intézetben külön kurzust ajánlanak az EU-elnökségben érintetteknek). Mindezt azért, hogy a 2011 első félévében esedékes elnökség kormányzati feladatait gördülékenyen lehessen ellátni.

Mindeközben a civil szervezetek sem tétlenkednek: a több civil szervezet együttműködésével még 2008-ban felállított EU2011 Civil Munkabizottság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Magyarország életében első alkalommal előforduló EU-elnökséget az alapvetően kormányzati tevékenység szűk köréből a társadalom szélesebb rétegei számára is elérhetővé tegye. A másfél éve tartó előkészítő folyamat újabb állomása volt a 2010. január 22-én a Parlamentben "Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre! -- A trió-elnökség prioritásai" címmel tartott országos civil konferencia.

A kormányzat

A rekordszámú, több mint 750 civil szervezeti képviselő jelenlétében nyitóelőadásában Balázs Péter elmondta: elsősorban a szervezési feladatok megfelelő színvonalú ellátásán, a több száz tervezett találkozó levezénylésének minőségén múlik az EU-elnökség munkájának megítélése. A jó teljesítmény azért is fontos, tette hozzá Balázs, mert nincs javítóvizsga és Magyarország - figyelembe véve a félévenkénti elnökségi rotációt és a tagállamok jelenlegi számát -- 13 év múlva kerül hasonló helyzetbe. Úgy fogalmazott, hogy egy ország életében az első EU-elnökség jelenti az igazi tűzkeresztséget, ekkortól válik egy ország felnőtt EU-tagállammá. Hozzátette: normális esetben a nemzeti szintű országgyűlési választások (a konferencia napján jelentette be Sólyom László köztársasági elnök, hogy a 2010-es választásokra április 11-én, a második fordulóra április 25-én kerül sor) nem kellene, hogy különösebben nagy szerepet játsszanak az előkészületekben; átlagosan minden második hónapban van valamelyik uniós országban választás. Ezzel együtt megjegyezte, hogy "ostoba az az ország, amely lecseréli azt a csapatot, amely az elnökséget előkészíti."
Balázs kiemelte: fontos feladat lesz, hogy a magyar társadalom és közvélemény tudjon a magyar EU-elnökség fejleményeiről.

Az EU-elnökség tartalmi előkészületei folyamatosan haladnak előre. Az elnökségi trió-rendszerben (2010 januárjától Spanyolország, Belgium és Magyarország egymást követő elnöksége alkotja a mi hármasunkat) a közös témákat (prioritásokat) már meghatározták, a külön a magyar félévre vonatkozó terveket pedig majd 2010 év végén hozzák nyilvánosságra. Ebben kiemelt helyet kap a Duna-menti regionális együttműködést elősegíteni hivatott úgynevezett Duna-stratégia, amit a tervek szerint a magyar félév alatt fogadnak el. Balázs szerint a magyar EU-elnökségi félév azért is izgalmas időszak lesz, mert a 2009. decemberében hatályba lépő Lisszaboni Szerződés által megváltoztatott európai intézményrendszer első lépései is erre a trió-elnökségre esnek, most vizsgáznak az új funkciók (többek között az európai tanács elnöke és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) a gyakorlatban.

Kifejtette: rengeteg témában (versenyképessége, energia, bővítés) folyik magyar EU-elnökség előkészítő munkája, azonban számítani lehet és kell olyan előre nem látható események kezelésére, amikre nincs előre kidolgozott forgatókönyv (pl. ilyen hirtelen felmerülő esemény volt a globális pénzügyi válság a francia EU-elnökség alatt, amire az előre kidolgozott témákat sutba dobva kellett reagálni).

Kiss Tibor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerint is elsődleges szempont a magyar EU-elnökség alatt a szervezési és koordinációs feladatok ellátása. Mivel az Európai Tanácsban a 27 tagország érdekeit kell képviselni viszonylag szűk a mozgástér kifejezetten csak nemzeti szinten érdeklődésre számot tartó témákban közös, európai uniós előrelépést elérni, de azért vannak magyar hangsúlyok. Ilyen téma például a külpolitikában a Nyugat-Balkán és az ezzel kapcsolatos EU-bővítési előkészületek továbbvitele (cserébe a trión belül Spanyolország az őket érdeklő Latin-amerikai kapcsolatokkal, Belgium pedig Afrikával fog foglalkozni), a már említett Duna-stratégia és a kulturális sokszínűség is.

Kiss szerint kifejezetten szerencsés triónk összetétele, nincs közte olyan ország, amely akár méreténél fogva is ráerőltesse akaratát a többiekre; viszont meg van a megfelelő tapasztalatuk (Belgiumnak alapító tagként már a 12. EU-elnökségére készül, Spanyolország pedig már 25 éve EU-tag), hogy partnerként segítsék a 6 éve tag Magyarországot.

Kiss megemlítette, hogy a magyar EU-elnökséget előkészítő köztisztviselők szenvedéllyel készülnek az elnökségre és szem előtt tartják, hogy annak sikeréhez szükséges a társadalmi támogatás is.

A civilek

A konferencián felszólaló külföldi civil előadók mind kötődnek valamilyen módon saját országuk EU-elnökségéhez. Ludvig Sandberg a svéd EU-elnökség alatt 2009. októberében megrendezett örebroi civil találkozó szervezőbizottságának elnöke elismeréssel szólt arról, hogy Magyarországon civil részről is komoly előkészítő munka folyik. Svédországban ugyanis nem tartott ilyen hosszú ideig az előkészítő munka, így a svéd civil szervezeteknek leginkább arra maradt lehetőségük, hogy a már meghatározott svéd elnökségi prioritásokra reagáljanak azért is, mert elmondása szerint a svéd civilek saját tevékenységüket ugyan kiválóan végzik, de a kormányzattal való együttműködésük és érdekérvényesítő képességük meglepően gyenge (a svéd civil társadalomról lásd: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1093). Ezért a svéd civilek leginkább az akkor napirenden lévő (és azóta hatályba lépett) Lisszaboni Szerződés aktív állampolgárságra vonatkozó megállapításaival foglalkoztak a részvételi demokrácia jegyében.

Joaquín Perea, a mostani spanyol EU-elnökséghez kapcsolódva Malagában 2010 májusában szervezendő civil szervezeti találkozó szervezőbizottságának elnökhelyetteseként elmondta, hogy a civil szervezetek közötti kapcsolatok a nemzetközi együttműködések új színterét jelentik, aminek lehetőségeit mindenképpen érdemes kihasználni annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen közvetíteni társadalmi igényeket a globalizált világban.

Maité Abram, az Európa Mozgalom Belga Tanácsának igazgatója beszédében kifejtette: a közös Európa az állampolgárokra kell, hogy épüljön, ezért is meglepő, hogy a mostani trió program szinte egyáltalán nem foglalkozik a civil társadalommal, bár a dokumentum összefoglalója (ún. stratégiai kerete) úgy fogalmaz, hogy "a polgárokhoz és aggodalmaikhoz közelebb álló Unió megteremtésén kell munkálkodnunk". Abram elmondta, hogy van nyitottság a belga kormány részéről, hogy konzultációt folytasson a civil társadalom képviselőivel. Azonban a párbeszéd megfelelő formáit is ki kell találni, mert pl. külön európai uniós ügyekre létrehozott internetes fórum érdektelenség miatt fulladt kudarcba.

A konferenciát civil részről szervező EU2011 Civil Munkabizottság nevében felszólaló Barabás Miklós szerint egy szóval is össze lehet foglalni a magyar EU-elnökséghez vezető út társadalmasításának folyamatát. Ez pedig a partnerség. Ez kell, hogy a civil szervezetek közötti és a szektorok közötti együttműködést a gyakorlatban és európai uniós szinten is meghatározza. Ezt a gondolatot vitte tovább az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága nevében felszólaló Pavel Tychtl, aki szerint a civil társadalommal való együttműködés sikere azon is múlik, hogy hogyan sikerül a nemzeti különbségeket és érdekeket a közös Európa érdekében és nem ellene hasznosítani. A folyamatban elsődleges partnerek a civil szervezetek, melyek működése hozzájárul egy demokratikusabb, szolidaritáson és megértésen alapuló Európai Unióhoz. Ebből a szempontból példamutató a magyar helyzet, ahol a civil szervezeti felkészülés már jóval az EU-elnökség előtt megkezdődött.

A konferencia második részében az EU2011 Civil Munkabizottság által működtetett négy munkacsoport témáival (szociális, zöld, aktív állampolgárság, bővítés) egybevágó szekcióüléseken a civil szervezetek képviselőinek lehetősége volt hozzászólni egy-egy konkrétabb témához azzal a távlati szándékkal, hogy civil ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar EU-elnökség kiemelt témáival kapcsolatban. A számos javaslat bőséges anyagot kínál egy, a kormányzat által készített prioritás-csomaghoz hasonló civil dokumentum összeállítására.

A szendvics

A konferenciateremben a résztvevők az előadók tolmácsolásában kaphatott ízelítőt az együttműködésen és partnerségen alapuló Európa víziójáról, azonban a felkínált szendvicsebédszünet egyáltalán nem európai értékek mentén és a visszafogottság jegyében telt. Ennek következményeként a tányérukra hatalmas szendvicskupacot (aminek jó része természetesen később a kukában végezte) halmozók miatt sokaknak nem jutott a felkínált ebédből, ami a sokszor hangoztatott civil szolidaritás alkalmazása esetén biztosan elkerülhető lett volna. Így aztán csak egyetérteni tudunk az egyik résztvevő megállapításával: "Ezt még tanulni kell."


Az EU2011 Civil Munkabizottság honlapja: http://www.eucivil2011.hu

Tekintse meg képeinket!

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat