Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

MOZGÉKONY ÉS RUGALMAS
A magyar külpolitika a modern kihívásoknak kíván megfelelni
2010-01-19

A magyar diplomácia évek óta érzékelhetően nyitottabb politikát képvisel a társadalom felé. Ennek megfelelően és az utóbbi időben különböző stratégiai dokumentumainak megalkotásakor kikérte (lásd: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1159) a civil társadalom véleményét, de rendszeresen ad tájékoztatást aktuális témákról is a nála regisztrált és külkapcsolatok iránt érdeklődést mutató civil szervezetek részére. Balázs Péter külügyminiszter 2010. január 12-én adott tájékoztatást a magyar külpolitika helyzetéről, különös tekintettel a 2011-es magyar eu-elnökségi félév feladataira.

Az országhatárokon átívelő és a modern technológiákat felhasználó, az
államok befolyásán messze túlmutató és elkerülő hálózatok egyre nagyobb
mértékben járulnak hozzá a világ képének alakításához. Ezekre a gyorsan
változó fejleményekre kell megfelelő mozgékonysággal és rugalmassággal
válaszolnia az államnak és szűkebb értelemben a külpolitikának is,
mondta Balázs Péter külügyminiszter civil szervezeteknek tartott
tájékoztatóján 2010. január 12-én Budapesten. Erre azért van szükség,
hogy a világ sorsát alakító kérdésekben a lehető leggyorsabban meg
lehessen szerezni a szükséges információkat és ezeket felhasználva a
lehető legnagyobb hatékonysággal lehessen reagálni, cselekedni. Ennek az
"ott kell jelen lenni, ahol mozog a világ", akár doktrínaként is
felfogható elv alapján nyit Magyarország új magyar főkonzulátust (a
bezárt hongkongi helyett) a "második Sanghajként" is emlegetett 30
milliós közép-kínai nagyvárosban, Csungkingben (Chongqing).

Az elmúlt évtizedben Magyarország szövetségi rendszerek tagja lett:
tavaly volt tíz éve, hogy hazánk belépett a NATO katonai szövetségbe és
öt éve, hogy az Európai Unióba. Az Európai Unió előnye -- fejtette ki
Balázs -, hogy a világ legolcsóbb diplomáciáját teszi lehetővé. Az
e-mailek rendben megjönnek az ülésekre, azokon "csak" részt kell venni
és a számunkra fontos ügyeket képviselni. Ezzel a szervezési munka alól
mentesül a magyar diplomácia. Mivel a NATO-nak 28, az Európai Uniónak 27
tagja van, ezért viszonylag kis erőfeszítéssel lehet erősíteni a
nemzetközi együttműködést. A nemzetközi szervezetekhez való tartozásnak
előnye abban is megmutatkozik, hogy például a hazánkat közvetlenül nem
érintő ügyekben könnyebben lehet információhoz jutni. Így például a
hagyományos világpolitikai tényezőnek tekintett államok mellett Ázsia
(India, Kína) és Dél-Amerika (Argentína, Brazília) államait is tömörítő
és 1999-ben létrehozott G20-együttműködés tevékenységéről, üléseiről
Magyarország, ha áttételesen is, de fontos információkat kaphat, ugyanis
ezeken részt vesz az Európai Unió képviselője is. Ehhez persze az is
szükséges, hogy meg legyen a bizalom egy olyan külföldi (ebben az
esetben európai uniós) információ iránt, amelynek megszerzésében,
értékelésében, közvetítésében semmilyen magyar szereplő nem volt.

A szövetségesi körben szervezett nemzetközi események arra is jók, hogy
egy adott kérdésben kétoldalú tárgyalást lehessen folytatni két ország
aktuális ügyeiről. Így például nem kell a magyar köztársasági elnök
Szlovákiába történő belépésnek megtagadása és a kisebbségi
nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvény miatt jelenleg nem éppen
felhőtlen magyar-szlovák viszonyt enyhíteni hivatott hivatalos
találkozók előtt végeláthatatlan kétoldalú egyeztetéseket folytatni: a
nemzetközi találkozókon alkalmat lehet találni kétoldalú párbeszéd
folytatására és a felek rendszeresen élnek is ezzel a lehetőséggel.

Ezzel összefüggésben Balázs megjegyezte, hogy Magyarország hét
szomszédos országa közül hattal kifejezetten jók a kapcsolatai, egyedül
a fent említett események vetnek árnyékot a szlovákokkal történő
együttműködésre.

A civil szervezetek lehetőségeivel kapcsolatban Balázs elmondta, hogy a
közelgő magyar EU-elnökség, vagyis 2011 első félévében adódik a legtöbb
lehetőség a bekapcsolódásra. A másfél éves trió-elnökségi rendszer miatt
(három egymást követő EU-elnökség együttműködését nevezik triónak, ez
2010-2011-ben Spanyolországot, Belgiumot és Magyarországot jelenti) már
2009. decemberben nyilvánosságra hozták a három ország közös kiemelt
témáit (a 89 oldalas dokumentum letölthető:
http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/700BEE23-E6F7-4591-BA35-60EA53428BB5/0/trioprogram_HU.pdf).
Emellett érdemes figyelni a Magyarországgal sok közös üggyel -- pl. a
régió energiaellátottsága, a visegrádi együttműködés - rendelkező
Lengyelországra is. Ők minket váltva 2011 második félévétől és a
következő trió első tagjaként látják el az EU soros elnöki tisztét.

A magyar EU-elnökségre történő felkészüléssel kapcsolatban Balázs
elmondta, hogy arra alapos előkészítő munka után, "mértéktartó de
színvonalas" módon kerül majd sor. Az EU-elnökség költségvetése 2008-tól
három évre számítva 120-130 millió euró lesz. A legtöbb ülés az uniós
központokban lesz, az adott félévben az EU-elnök tagállamban pedig
rendkívüli és informális tanácsi üléseket és kapcsolódó eseményeket
tartanak.

Az európai uniós tárgyalások fő színhelye az erre kitűnő adottságokkal
rendelkező magyar főváros lesz, annak is a központja, de a kormányzat
törekszik az ország széleskörű bemutatására is, tájékoztatott Balázs.

Hozzátette: a magyar prioritások között kiemelt helyen szerepel a
Duna-stratégia, a gazdasági versenyképesség és a magyar félévre esik a
következő uniós hétéves költségvetési időszak tervezésének kezdete is.
---

A magyar kormány külkapcsolati stratégiája:
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/hu_kulkapcs_strat.htm

A magyar kormány Európa-politikai stratégiája:
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/kormany_eupolitikai_strategiaja/

Tekintse meg képeinket!

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat