Hírek > EU2011  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

EGSZB-DOKUMENTUM AZ EU-ELNÖKSÉGEK CIVIL POLITIKÁJÁRÓL
2009-12-20

2011 első félévében Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A folyamatban szerepet vállalni kívánó civil szervezetek felkészülését is segíti az az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (az európai uniós intézményrendszer egyik tanácsadó testülete) berkeiben kidolgozás alatt álló véleménytervezet, amely az EU-elnökségek és a civil szervezetek kapcsolatrendszerével, továbbfejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. A dokumentumtervezetet 2009. december 17-én vitatták meg nyílt konzultáción magyarországi civil szervezetek képviselői.

A véleménytervezetet Barabás Miklós, a dokumentum kezdeményezője és
jelentéstevője ismertette. A dokumentum két fő részből áll: az első az
EU-elnökségek civilekhez köthető eddigi gyakorlatát ismerteti, a második
javaslatokat fogalmaz meg az együttműködés megerősítéséről.
Tájékoztatójában Barabás elmondta: a kérdéskör megvitatására létrehozott
EGSZB-albizottság a tervezetet először 2009. október 13-án vitatta meg,
majd a mostani egyeztetés után 2010. január 12-én újra tárgyalja,
módosítva-kibővítve a többek közt a megbeszélésen elhangzó
javaslatokkal. A folyamat végén a tervezet 2010 áprilisában kerülhet az
EGSZB plenáris ülése elé, ottani elfogadása után válik hivatalos
dokumentummá.

A magyar EU-elnökséggel kapcsolatban a kormányzatban az előkészítésért
felelős Külügyminisztérium képviseletében Szőke Péter osztályvezető
tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Európai Tanács 2009. december 7-én
jóváhagyta a spanyol-belga-magyar elnökségi trió hivatalos
munkaprogramját. A 89 oldalas dokumentum egy úgynevezett stratégiai
keretnek hívott összefoglalóból (6-14. oldal) és a különböző területeken
elvégzendő feladatokat felsoroló operatív programból (15-89. oldal) áll.
Szőke öt fő területet emelt ki a halászattól a mezőgazdaságon keresztül
a külkapcsolatokig minden témára kiterjedő dokumentumból. Minden
bizonnyal e 18 hónap alatt kell elfogadni az Európai Unió új,
jövőbemutató és 2020-ig tervező gazdasági stratégiáját, felváltva a
2000-2010 közötti időszakra szóló és többször átszabott Lisszaboni
Stratégiát (1). Ebben a témakörben foglalkozni kíván a három EU-elnökség
a 2008. júliusi megújított szociális menetrenddel, amely többe között az
ifjúság és a nemek közötti egyenlőség kérdésével foglalkozik. Fajsúlyos
téma lesz az energia és az éghajlatváltozás (2). Cél, hogy az Európai
Unió ez utóbbiban megőrizze kezdeményező szerepét. A dokumentum kitér a
magyarok szívügyének tartott, környezetvédelmi, közlekedési,
társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődési szempontokat ötvöző, a
magyar EU-elnökség alatt tető alá hozandó regionális együttműködési
dokumentum, a Duna-stratégia elfogadásáról is. A svéd EU-elnökség alatt
elfogadott, a szabadságjogokat és biztonsági kérdéseket érintő, többek
között a menekültügyet és migrációt rendezni kívánó Stockholmi Program
végrehajtása is a 2010-11-es időszakra esik (3). Ennek magyar
vonatkozása, tette hozzá Szőke, hogy Románia és Bulgária a nem túl
távoli jövőben valószínűleg csatlakozni fog a schengeni határvédelmi
övezethez, így eltűnhet a határ Magyarország és Erdély között. Ez - a
szükséges feltételek teljesülése esetén - 2011-ben, a magyar EU-elnökség
alatt következhet be. Kiemelt programja a triónak az EU-bővítés
továbbvitele (4). Jelen pillanatban ez nyugat-balkáni országokat,
Törökországot és Izlandot érinti legközelebbről. Az EU-tagsághoz
Horvátország áll a legközelebb, a magyar EU-elnökség idején már
elindulhat a horvát ratifikációs folyamat. A magyar EU-elnökség idejére
esik a következő, 2014-2021 közötti időszakra szóló EU-költségvetés
előkészítésének kezdete is (5). Fontos magyar szempont, hogy a
megfelelően kidolgozott uniós politikákhoz rendeljék hozzá a
költségeket, és ne a meglévő anyagi forrásokhoz a tartalmat.
Szőke hozzátette: a nyilvánosságra hozott dokumentumban megfogalmazottak
fogódzóul szolgálnak a civil szervezetek számára is, hogy milyen
kezdeményezéseket tehetnek a trió-, majd a magyar elnökséghez
kapcsolódóan. A program azon hátránya, hogy túl sok mindennel akar
foglalkozni, a civil szervezetek számára előnyös: több kapcsolódási
pontot jelent. Minden olyan tevékenység belefér, amely nem ellentétes az
európai összetartozásnak és Magyarország EU-hoz való tartozásának
gondolatával. Szőke hangsúlyozta: a civil tevékenységek akkor
teljesedhetnek ki, ha tevékenységüket megfelelő és átlátható pályázati
rendszer létrehozása támogatja.

Az EGSZB-dokumentumtervezet hátterét az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság részéről Liam O'Bradaigh, a szervezet titkárságának
képviselője világította meg. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számára
fontos a helyi vélemények megismerése. Ezért is örvendetes a
dokumentumtervezet helyi szintű tárgyalása. Meg azért, tette hozzá
O'Bradaigh, mert a legnagyobb kihívást az európai uniós ügyek
kommunikálása jelenti: az internet korában egyre nehezebb felkelteni az
emberek, főleg a fiatalok érdeklődését. Például a Lisszaboni
Szerződésről szóló első ír népszavazás sikertelenségében is
közrejátszott a nem megfelelő kommunikáció. A második (2009. október
2-án lezajlott), immár sikeres ír népszavazás után Írország
miniszterelnöke és José Manuel Barroso külön megköszönték a civil
szervezetek erőfeszítéseit az ügyben, s az EGSZB ír tagjai is mindent
megtettek azért, hogy a szavazókhoz minél több információ jusson el a
kampány során (http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1620). Az EGSZB
működésének lényege elsősorban azonban nem a brüsszeli vélemények helyi
szinten való terjesztése, épp ellenkezőleg: a helyi véleményeket
próbálja a testület közvetíteni az uniós intézmények felé. Mivel az
EGSZB fontosnak tartja a külső szereplők meghallgatását, a tárgyalt
dokumentumtervezet 2010. január 12-i brüsszeli konzultációjára meghívják
az európai szinten működő ernyőszervezetek képviselőit is.

A dokumentumtervezethez több szövegszerű javaslatot is tettek a
résztvevő magyar civil szervezeti képviselők. Fontosnak tartották, hogy
az EU-elnökségek programjainak tervezésekor legyen követelmény a
kormányoktól a civil szervezetek felé történő nyitás. Elhangzott az
uniós menekültpolitika kialakításába történő civil oldali beleszólás
igénye, a nemek közti egyenlőség kérdése (a nők közéleti szerepét
illetően Magyarország kifejezetten rosszul áll a statisztikákban, de
üdítő példa azért akad: egy gyomaendrődi kezdeményezés nemzetközi
elismeréséről lásd Aranycsillagunk című cikkünket), de a civil
szervezetek - a dokumentumtervezet sorsától függetlenül - konkrét
terveket is szőnek: Balatonalmádiban közös összefogás eredményeként
terveznek "Európa szoborparkot" felállítani 2011-ben. A konzultáción
támogatást kapott az a kialakulófélben lévő gyakorlat, hogy minden
EU-elnökség alatt legyen egy európai jellegű reprezentatív civil
találkozó; a tervek szerint ilyen Budapesten lesz 2011. május 7-9. között.

DEMOKRATIKUS GYAKORLAT
EGSZB véleménytervezet a civil szervezetek és az EU-elnökségek
kapcsolatáról
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1642

A dokumentumtervezet hozzáférhető (magyarul):
http://www.egszb.hu/docs/eesc_sc_031_hu.doc

A spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió hivatalos munkaprogramja:
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyuttm/trio_elnoksegi_program.htm

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat