Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

HASZNOSÍTANDÓK
A svéd EU-elnökség tapasztalatai
2009-12-08

2009 második félévében (most) Svédország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A teljesítmény értékelése még korai, mivel a mandátumuk év végéig tart, a magyar EU-elnökségi felkészülést segítő tapasztalatokról már most is be lehet számolni.

Anders Karlsland, a budapesti Svéd Nagykövetség helyettes vezetője
Így is tett Anders Karlsland, a budapesti Svéd Nagykövetség helyettes vezetője, amikor az EU2011 Civil Munkabizottság kibővített ülésén adott tájékoztatót.

A mostani svéd EU-elnökségnek saját tapasztalatok birtokában vágott neki Svédország, mivel az 1995-ös EU-csatlakozásuk után Svédország először 2001-ben már betöltötte ezt a tisztséget. A helyzet azóta sok mindenben változott, többek között a tagországok száma 15-ről 27-re bővült, ami örömteli fejlemény, mondta Karlsland, de automatikusan többletterhet és több egyeztetést igényel. Ezek helyszíne természetesen az Európai Unió fővárosa: Brüsszel és a mostani EU-elnökséget adó tagállam fővárosa: Stockholm. Ezzel együtt egy EU-tagországban működő svéd nagykövetség számára is az Európai Unióról szól ez a periódus. A budapesti 4 svéd diplomatája és 8 fős helyi munkavállalójára hárul, hogy a megnövekedett forgalmat kezeljék a parlament, a kormányzat, a sajtó és a civil szervezetek felé.

A 2009-es svéd EU-elnökség kezdetén több bizonytalansági tényezővel is számolni kellett: napirenden volt a Lisszaboni Szerződésről ismételten kiírt ír népszavazás (lásd: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1620), többek között ezért bizonytalan volt a szerződés sorsa is, de már gondolkodni kellett a hatályba lépés miatt életbe lépő, az EU-elnökségeket is érintő intézményi változásokról (ezek hatását az
EU-elnökségre a 2010 első félévében elnöklő Spanyolország tapasztalhatja
majd meg); de a 2009. júniusi választások után az Európai Parlament is
megújult. Mindezen belső bizonytalanságokat tetézte a világgazdasági
válság és annak hatása a polgárokra. Ennek következtében a svéd
EU-elnökség egyik kulcsszava a rugalmasság lett és ennek szellemében
határozták meg a konkrét, a félév alatt kiemelten kezelendő témákat
(prioritásokat).

Ezek közül két fő területet határoztak meg: gazdaság és foglalkoztatás
és az éghajlatváltozás. Előbbit a gazdasági válságból való kilábalás
szükségessége indokolta és gyors bekövetkezte közös érdek, mivel csak a
gazdasági fellendülés hozhat a foglalkoztatási szintek növelését hosszú
távon. Karlsland elmondta: szükség van a pénzügyi tevékenységek európai
szintű és szigorúbb szabályozására, mivel a válság kialakulásában vezető
helyen szerepel többek között a pénzügyi szektorban alkalmazott
bónuszrendszerek. Az éghajlatváltozás szinte automatikus témája a svéd
EU-elnökségnek. Amellett, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás
csökkentésében Svédország élen jár (energiaigényét már ma is 40%-ban
megújuló energiaforrásokból fedezi), a nemzetközi klímacsúcs is mostanra
esik (Koppenhágában rendezik 2009. december 7-18. között), ahol az
országoknak egy új egyezményben kellene megállapodniuk. Az Európai Unió
ambiciózus tervekkel készül Koppenhágára és szeretné elérni, hogy a nagy
üvegházhatású gázokkal szennyező országok (USA, Kína) is vállaljanak
részt az éghajlatváltozás (globális felmelegedés) megállításáért.

Szinte rutin, hogy az adott EU-elnökség egy új kezdeményezést valamelyik
honi városának neve alatt próbál elfogadtatni (névadásban a portugálok
jelenleg mindenkit kenterbe vernek, mivel az Európai Unió új, 2009.
december 1-én életbe lépett reformszerződése, a Lisszaboni Szerződés és
az Európai Unió 2000-2010 közötti gazdaságfejlesztési tervét tartalmazó
Lisszaboni Stratégia is a portugál főváros nevét viseli). A svéd
EU-elnökség alatt Stockholmi Program néven fognak várhatóan a 2009.
december 10-11-én elfogadni a tagállamok egy öt évre (2010-2014) szóló
európai igazságügyi együttműködési programot, melybe bele tartoznak majd
többek között a szervezett bűnözés elleni fellépés, a vám- és
vízumügyek, valamint a menekültügy és a migráció kérdései.

Az Európai Tanács szintén a svéd EU-elnökség alatt döntött (2009.
október 29-30-i ülésén) a Balti-tengeri stratégia elfogadásáról. Ennek
célja, hogy a térség EU-tagországai (Dánia, Észtország, Finnország,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország) közös
problémáinak kezelését regionális együttműködési keretet adjon. A
Balti-tengeri Stratégia modellként szolgálhat más európai uniós
regionális együttműködéseknek, így a remények szerint a 2011-es magyar
EU-elnökség elfogadandó, a Duna menti országok együttműködését erősítő
Duna Stratégiának.

A svéd elnökség alatt szerepet kapott a civil társadalom, az
állampolgárok bevonása is. A kormányzat képviselői már 2006-ban
eu-elnökségi előkészítő egyeztetéseket folytattak civil szervezetekkel,
akik tájékoztatást kaptak az elnökség működéséről és különböző
konferenciákon, találkozókon, informális miniszteri értekezleteken
vehettek részt, ahol kifejthették véleményüket. A 2009 októberében
Stockholmban rendezett Európai Fejlesztési Napokon mintegy 1500 civil
szervezet volt jelen, a Balti-tengeri stratégiát megvitató konferencián
pedig az önkormányzatok, régiók képviselői is részt vettek a munkában. A
fiatalok, diákok számára szervezett "Fiatal riporterek" projekt
keretében akkreditált újságíróként 50 fiatal tudósított az informális
miniszteri találkozók svédországi helyszíneiről.

A svéd EU-elnökség feladatainak ellátását Svédországban példaértékű
belpolitikai megállapodás szolgálta. Ennek értelmében az aktuális
kormányzó (liberális-konzervatív) és ellenzéki (szociáldemokrata) pártok
abban állapodtak meg, hogy ez alatt a félév alatt nem támadják egymást
látványosan. A gyakorlat nem új: az előző svéd EU-elnökség alatt is
kötöttek hasonló megállapodást (akkor a mostani ellenzék volt kormányon
és fordítva). Karlsland szerint a mostani megállapodás sokkal nehezebben
volt betartható, mint korábban, mivel Svédországban 2010. szeptemberében
lesznek országgyűlési választások és az érintett felek már számolják a
napokat 2010. január 1-ig (ekkortól Spanyolországé lesz a soros
EU-elnökség), hogy ismét egymásnak eshessenek. Amikor azt mondjuk, hogy
a svéd EU-elnökség tapasztalatait fel kívánjuk használni, akkor ezt a
fejleményt mindenképpen a hazai politikai életben hasznosíthatóként
értékeljük, egyben várjuk a hasonló tartalmú magyar nyilatkozatokat.

Az EU-elnökség rendezvényeinek megrendezése nem olcsó mulatság.
Svédország az elmúlt három évben mintegy 90 millió eurót költött a
felkészülésre és az elnökségi feladatok és kapcsolódó rendezvények
megszervezésére.

A svéd EU-elnökség honlapja:
http://www.se2009.eu

A Balti-tengeri Stratégia modell lehet a Duna Stratégia számára
(sajtóközlemény, angol):
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1326&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en


A budapesti svéd nagykövetség honlapja:
http://www.swedenabroad.com/budapest

Tekintse meg képeinket!

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat