Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

TUDATOS LAVÍROZÁS
2009-11-26

Magyarország külpolitikai tevékenységében kulcskérdés a rugalmasság és a megfelelő fókusz. A 2011-es magyar EU-elnökséget civil oldalról előkészítő civil munkacsoport Gyarmati István nagykövet, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója előadásában helyezte a magyar érdekeket európai és nyugat-balkáni dimenzióba.

Gyarmati István
Magyarország feladata hogy fejlett országok közé sorolt donorként
pénzügyi eszközökkel is segítse a fejlettségben hátrébb sorolt országok
demokratikus fejlődését és kibontakozását. Ez európai uniós
kötelezettségünk, melynek a helyi igények figyelembe vételével kell,
illetve érdemes eleget tenni. A másik oldalon ott van a magyar érdek is:
az aktív külpolitikára szánt viszonylag szűkös anyagi lehetőségeket úgy
kell felhasználni, olyan országokban és témákban kell az együttműködést
erősíteni, ahol van és releváns a magyar tapasztalat: példának okáért a
demokratikus átalakulás honi tapasztalatai iránt van kereslet, mondta
Gyarmati István a 2011-es magyar EU-elnökséget civil oldalról előkészítő
EU-bővítéssel, szomszédságpolitikával és Nyugat-Balkánnal foglalkozó
civil munkacsoport 2009. november 23-i budapesti ülésén. Mivel
Magyarország kis országnak számít (a fejlesztési célok megvalósítására
szánt összegek tekintetében mindenképpen) Gyarmati szerint érdemes
ezeket a prioritásokat oda irányozni, ahol Magyarországnak kiemelkedő
szerep juthat. (Ilyen ország lehet például Moldova, mely még nem igazán
került a nemzetközi figyelem előterébe, de hosszú távon érdekelt az
európai integrációban.)

A külpolitika helyzete európai uniós szinten is változik. Az uniós
intézményrendszerben újat hoz a Lisszaboni Szerződés, így többek között
a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztjának felállításával az
Európai Unió egységesebb arcát mutathatja a külvilág felé Catherine
Ashton személyében (lásd Kompromisszumos megoldás című cikkünket:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1673). Gyarmati szerint azonban
itt sem egyszerű a helyzet: a közösségi politikák (ki)alakítása továbbra
is a tagállamokon múlik, ezért közös (kül)politika híján a közös
intézményrendszer önmagában kevés, ha a tagállamok nem értenek egyet.
Márpedig sok esetben nem értenek, sőt, érdekük egymással ellentétes
lehet (pl. a további bővítés ügyében). Az új posztokkal megerősített
intézményrendszer külpolitikai szempontból a korábbi helyzethez képest
ugyan egyértelműbb helyzeteket teremt, de az is biztos, hogy a szintén
újonnan létrehozott állandó európai tanácsi elnöki poszt várományosa, a
belga Herman Van Rompuy nyilván meg akar majd szólalni külpolitikai
kérdésekben is. Erre a Lisszaboni Szerződés szerint lehetősége is van:
"Az Európai Tanács elnöke - a saját szintjén és e minőségében, valamint
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hatáskörének sérelme
nélkül - ellátja az Unió külső képviseletét a közös kül- és
biztonságpolitikához tartozó ügyekben." (Az Európai Unióról szóló
szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának 15. paragrafusa).
Mindeközben kedvező fejleménye a reformszerződésnek, hogy külpolitikai
kérdésekben várhatóan csökken majd a versengés az Európai Bizottság és
az Európai Tanács között, tette hozzá Gyarmati.

A 2011-es magyar EU-elnökség kapcsán elmondta: a 2009. december 1-én
életbe lépő Lisszaboni Szerződés alapján azzal kell kalkulálni, hogy a
korábbi elnökségi félévekhez képest a magyar sokkal nemzeti érdekek
felettibbé válik. Ezen a föderalizmus támogatásáról híres és a másfél
évig tartó elnökségi trió középső félévében - 2010 második felében -
elnöklő Belgium talán könnyebben átsiklik, mint az elnökségét többek
között valamilyen nevesített stratégiai dokumentum (leginkább a
regionális Duna-stratégia látszik megvalósíthatónak) 2011-es honi
aláírására felhasználni kívánó Magyarország. Gyarmati szerint nem ez az
alapvető probléma, hanem az, hogy hogyan lehet a magyar külpolitikai
érdekérvényesítés lehetőségeit a soros elnökségtől függetlenül is
kihasználni. Ehhez elsősorban rugalmasnak kell lenni és az uniós
tagállamok között az adott témának megfelelő szövetségeseket keresni,
ami már ma is gyakorlat. Jó példa erre az országok gazdasági
fejlettségét figyelembe vevő számítási mód mellett lobbizó közös
fellépés a környezetbarát technológiai beruházások uniós tagországokra
jutó hozzájárulása ügyében (lásd Lisszaboni Szerződés és
éghajlatváltozás című cikkünket:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1657), szoros együttműködésünk
Franciaországgal a mezőgazdasági támogatások ügyében vagy az említett
Duna-stratégiához szükséges egyeztetések a Duna menti országok között.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Gyarmati elmondta: a térség mindig is
prioritása volt Magyarországnak és ez minden bizonnyal így is marad.
Sokszoros szálak, kisebbség- és szomszédságpolitikai, gazdasági érdekek
kötnek minket a térséghez és ennek megfelelően Magyarország támogatja a
nyugat-balkáni országok európai uniós integrációját és taggá válását
(jelenleg tagjelölt státusza a régióban Horvátországnak és Macedónia
Volt Jugoszláv Köztársaságnak van, potenciális tagjelöltek: Albánia,
Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia). A jelenlegi
magyar nemzeti (gazdasági) érdek viszont ezzel látszólag ellentétes,
ugyanis a taggá válásuk után a felzárkóztatást célzó európai uniós
kohéziós alapokra gazdasági fejlettségük alapján igényt tartó új
tagországok az azonos jogcímen Magyarországnak jutó összegeket
csökkentenék. Mivel az ezeket a pénzügyi eszközöket finanszírozó
országok hajlandósága a mostaninál nagyobb hozzájárulásra finoman
fogalmazva is csekély, az új belépőkkel kiegészülve kellene egy
ugyanakkora tortát több felé szeletelni. Az új tagországok viszont új
piacot is jelentenek, amiből Magyarország (is) profitálhat, tehát a kép
árnyaltabb lesz és további, többek között biztonságpolitikai kérdésekkel
is kiegészül, melynek végén arra a következtetésre lehet jutni, hogy az
EU-támogatások hazai felhasználásának maximalizálása mellett a térség
EU-integrációja Magyarország fontos és támogatandó érdeke, így Gyarmati.

A magyar külpolitikai érdekérvényesítés lehetőségeit sok szempontból
megvilágítva látszik, hogy a kétpólusú világrendhez képest egészen
megváltozott viszonyrendszerekben kell a magyar érdekeket kifelé
érvényesíteni. A sokkal sokrétűbb érdekek és a sokszor nehezen
körülhatárolható értékek szövevényében Gyarmati szerint a sikeres
külpolitikát a hosszú távú gondolkodásmód, az érdekfelismerés és a
rugalmas hozzáállás jelentheti. Ezeknek a Magyarországon most még
kevésbé jellemző ismérveknek az alkalmazására nem csak a külpolitika
területén lenne szükség.

A külpolitikai folyamatokban, sőt merészen leírjuk, hogy azok
alakításában a civil szervezeteknek is meg van a maguk szerepe
elsősorban külkapcsolataik erősítésén keresztül. Rengeteg civil
szervezeti kapcsolat épült már más országok civiljeivel (és nem csak
szomszédos országok magyar szervezeteivel). A haszonelvűségen túlmutató,
elsősorban értékalapú megközelítést hozó nemzetközi civil
együttműködések tehetik igazzá a horvát kikötőváros Fiume (Rijeka)
polgármesterétől származó szavakat: "Fiume olyan magyar város, melynek
olasz lakói horvátul beszélnek."

A rendezvényen élénk vita bontakozott ki többek között a társadalom és a
civil szervezetek növekvő befolyásáról a kormányzásra, illetve
Magyarország általános külföldi megítéléséről főleg annak fényében, hogy
hazánk makrogazdasági mutatói éppen a világgazdasági válság hatására
adott kényszerű döntések következtében javulnak a többi EU-tagországhoz
viszonyítva. Emellett szó esett a Duna-stratégia kidolgozásának
szükségességéről és a civil közreműködés jelentőségéről.

A cikk képekkel: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1677

Magyarország külkapcsolati stratégiája:
http://kum.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/hu_kulkapcs_strat.htm

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt
változata (ez tartalmazza a Lisszaboni Szerződés módosításait):
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:115:0013:0045:HU:PDF

Demokratikus Átalakulásért Intézet: http://www.icdt.hu

Tekintse meg képeinket!

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat