Hírek > Hírek külföldről  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A heti EU csúcson döntenek a klímacsomagról
2008-12-10

Továbbra is folynak a viták az új, egész Európai Unióra kiterjedő energia- és klímacsomag ügyében. A kérdések 90%-ában már született megegyezés, azonban a vita tárgyát képező pontok fennmaradó egytizedének kidolgozása az eltérő érdekek miatt nehéz lehet.

A tagállamok vezetői tavaly állapodtak meg egy új energiaügyi csomag
kidolgozásában, mely 2020-ra tűzne ki célokat az üvegházhatást előidéző
gázok kibocsátásának csökkentésére. A tagállamoknak az 1990-es adatokhoz
képest 20%-os csökkenést kell elérni a káros-anyag kibocsátást, valamint
szintén 20%-kkal kel mérsékelniük az energiafogyasztást és ugyanennyit
elérni a megújítható energiaforrások felhasználásában. A kvótákat
azonban a 2005-ös évhez viszonyítva állapítanák meg.

A javaslat közlekedésre vonatkozó részében múlt héten született
megállapodás, miszerint a közlekedésben felhasznált energia 10%-ának
megújuló forrásokból kell származnia. Ez magába foglalja a
bioüzemanyagok használatát és a hidrogén, vagy elektromos meghajtású
járműveket is.

Bár vita övezi a bioüzemanyagok környezetkímélő mivoltát – egyes adatok
szerint használatukkor több káros gáz kerül a levegőbe, mint a
hagyományos üzemanyagok esetében –, ez a kérdés a már eldöntött 90%-ba
tartozik, csakúgy, mint a megújuló energiaforrások ügye. Ebben a
kérdésben szintén megegyeztek az országok: az évi felhasznált
energiamennyiség 20%-át kell ilyenfajta energiaforrásokból fedezni. Az
arányt a tagállamoknak 2020-ig kell teljesíteni, egyedi nemzeti kvóták
alkalmazásával.

A klímacsomag kérdéseinek fennmaradó 10%-ában azért lesz nehéz
megegyezni, mert az egyes tagországok álláspontjai – eltérő gazdasági
helyzetük miatt – nem találkoznak. Három fő csoportba sorolható a tagok
vélekedése: Lengyelország és több hasonlóan szén-energia alapú
gazdasággal rendelkező állam; a balti országok, melyek szeretnék elérni,
hogy a kibocsátási kvóták megállapításánál az EU vegye figyelembe
korábbi környezetvédelmi erőfeszítéseiket; valamint a gazdaságilag
stabilabb Uniós tagállamok, melyeknek viselniük kéne hátrányosabb
helyzetű társaik felzárkóztatásának terhét.

A helyzetet nem könnyíti meg sem a gazdasági válság, sem az a tény, hogy
a szén-dioxid-kibocsátási jogok árverezésének bevezetése következtében
az újonnan csatlakozott tagállamokban az energiaárak az egekbe
szökhetnek, miközben az érintett országok gazdaságának növekedése is
nagymértékben visszaesne.

További nehézségeket gördít a javaslat elfogadása elé a tény, hogy
Angela Merkel, német kancellár, aki korábban az unió klímacsomagjának
elkötelezett támogatója volt, eddigi álláspontját gyakorlatilag feladva
kijelentette, hogy nem támogat semmilyen olyan egyezséget, amely német
munkahelyek megszűnését eredményezheti.

A francia miniszterelnök, Nikolas Sarkozy, aki a hétvégén eredménytelen
tárgyalásokat folytatott Gdanskban az érintett kelet-európai
országokkal, azonban abban bízik, hogy a december 11-12.-i EU
csúcstalálkozón megszületik a megállapodás a klímacsomagot illetően.

Az EUvonal cikkének felhasználásával készült. www.euvonal.hu

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat