Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA MINDENNAPJAINKRA ÉS A JOGALKOTÁSRA
2008-06-02

Egyre több olyan probléma létezik, melyre csak globális szinten lehet megfelelő válaszokat találni, olykor azonban a problémák felismerésében is gyerekcipőben járunk - mondta Dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztos az Európa Ház és a CIVICUS Európa Alapítvány közös rendezvényén.

A 2008. május 27-én délután Budapesten megtartott programon a résztvevők
olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyen hatással van mindennapi
életünkre a globalizáció, hogyan változik az államok hagyományos szerepe
a problémák kezelésében, milyen lehetséges válaszok adhatók az új
kihívásokra, illetve hogyan változik a nemzeti és nemzetközi jog
mindezek fényében.

De milyen globális problémákról van szó? Napjaink legjelentősebb
kihívásai közé tartozik például a klímaváltozás, a globális
felmelegedés, mely számos környezeti hatással jár. A szervezett bűnözés,
a pénzmosás vagy az emberkereskedelem sem áll meg a határoknál, így a
büntetőjogban is felmerült a nemzetek felettiség (szupranacionalitás)
igénye. Európai vonatkozásban ez többek között azt jelenti, hogy az
Európai Unión belüli négy szabadság (termékek, szolgáltatások, tőke,
személyek szabad mozgása) után a bírósági ítéletek és a bizonyítékok
szabad forgalmát is elő kell segíteni, valamint hatékony bűnüldözési
rendszereket kell teremteni. Ezzel összefüggésben a nemzetközi
terrorizmus elleni közös fellépés hatékonyságán is javítani kell,
valamint szoros együttműködés szükséges a nemzetközi migráció kérdésében
is. Mindezek világszintű kezelésében Kondorosi szerint a jog hidakat,
kommunikációs csatornákat teremthet, melyek a civilizációk közötti
különbségeket is képesek áthidalni és segítenek közös nevezőt találni.

Ezekkel párhuzamosan a globális jelenségeknek megfelelően újfajta
jogvédelem is intézményesülni látszik a világon, mely a nemzetközi
jogtudományban eddig nem létezett. Ide tartozik az ún. "globális jog",
mely a távközlés, informatika, bankrendszer formálódó normáit jelenti,
valamint az ún. "jog alatti réteg", mely többek között a multinacionális
vállalatok normáit, üzleti etikáját, valamint pl. a Nemzetközi
Valutaalap, vagy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet) normáit tartalmazza. Ezek nem klasszikus jogszabályok, de a
kormányzatok politikáját jelentősen befolyásolják.

De vajon a létező nemzetközi szervezetek mennyire alkalmasak a
globalizáció és a gyorsan változó világunk által felvetett problémák
kezelésére? Sok esetben ugyanis ezek meglehetősen alacsony reagáló
képességgel rendelkeznek, a kompromisszumok miatt a nemzetközi
szerződésekben gyakran a legkisebb közös többszörös áll be, illetve
bizonyos szervezeti reformokra is szükség lenne pl. az ENSZ Biztonsági
Tanácsában. Ugyanakkor a globális kormányzás szervezetei jelentős
fórumai többek között a környezetvédelemnek, az emberi jogok védelmének
vagy a fegyverkezés elleni küzdelemnek. És nem szabad megfeledkezni
azokról az államokról (pl. Hollandia vagy a skandináv államok), melyek
példaértékű mintáikkal jó hatással lehetnek a többiekre, illetve
pozitívan befolyásolhatják a nemzetközi jog fejlődését is.

A globalizáció kihívásai a hazai jogalkotókat is nehéz feladatok elé
állítják. A környezetvédelem például a magyar alkotmányban nem alapjog,
hanem államcél, így nem kényszeríthető ki, hanem a mindenkori állam
tevékenységein, elkötelezettségén múlik. A közjog világában is bőven van
teendő: a több mint 3 200 önkormányzat, a helyi jogalkotási feladatok
szétaprózottsága, eltérései gátját jelentik a hatékony államműködésnek
és az érdekérvényesítésnek. A megye-régió vita is eldöntésre vár,
illetve a bírósági eljárásjog sem igazán naprakész. A bíróságok
hatékonyabb informatikai rendszerekkel kellene, hogy rendelkezzenek
annak érdekében, hogy gyorsuljon az ügymenet, könnyebben hozzáférhetőek
legyenek a nemzetközi és az európai jog forrásai (pl. az Európai Bíróság
ítéletei), illetve, hogy az elektronikus igazságszolgáltatás realitás
legyen. Kilenc éve elkezdődött a büntetőjogi kódex megfogalmazásának
programja is, azonban olyan alapvető kérdésekben sem sikerült még
egyetértésre jutni mint pl. hogy mi a büntetőjog valódi célja, milyen
alternatív büntetések képzelhetők el, vagy hogy büntethetők-e a
gyermekek. Ebből a szempontból a büntetőpolitika és a családpolitika,
szociálpolitika összehangolására is szükség lenne. Kondorosi szerint
Magyarországon meg kell tanulni tervezni a társadalmi folyamatokat: a
jognak inkább program szerepet kellene betölteni a társadalmi folyamatok
lekövetése helyett.

A globalizáció elől ugyan nem lehet kitérni, azonban csökkenteni lehet
és kell is annak esetleges negatív társadalmi hatásait, illetve tudni
kell élni az általa kínált lehetőségekkel. A civil szervezetek ebben a
folyamatban fontos értékhordozók. Az egyéni szerepvállalás, a közös
gondolkodás, a társadalmi folyamatokban történő aktív részvétel
megtestesítőiként hatékonyan járulnak hozzá a globális folyamatokhoz.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat