Hírek > Hírek Brüsszelből  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

EGSZB-VÉLEMÉNY A MACEDÓN CIVIL TÁRSADALOMRÓL
2008-04-02

A civil társadalom aktív fejlesztésére is szükség van ahhoz, hogy Macedónia EU-tagjelölt országként sikeresen teljesítse a uniós elvárásokat. De nem csak elvárásokról van szó, hanem a társadalmi békéről is - derül ki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság macedón civil társadalomról készített dokumentumából.

Macedónia arra törekszik, hogy minél hamarabb az Európai Unió tagja
legyen. Az ország 2004-ben kérte felvételét az EU-ba és 2005-ben kapott
tagjelölti státuszt mindezt azután, hogy a 2001-ben au Ohridi
Megállapodás után sikerült stabilizálni az elsősorban etnikai
konliktusokkal terhelt (a kétmilliós ország 25%-a albán nemzetiségű) és
polgárháború felé sodródó országot. Ezek a feszültségek ugyan továbbra
is jelen vannak, de egy felmérés szerint (2007) az állampolgárok
véleménye, mely szerint az ország legnagyobb gondja a ethikumok közötti
viszonyok 41%-ról 1,4%-ra csökkent az elmúlt években.

Az EGSZB Macedónia demokratizálásának további előmozdítását tartja
szükségesnek, és a dokumentum többek között azt is javasolja, hogy a
civil társadalmat is be kellene vonni az ország csatlakozási tárgyalásaiba.

Macedóniában 5289 (2003-as adat) civil szervezetet regisztráltak, 43%-uk
a fővárosban működik. A fővároson kívül a civil társadalom szervezetei
szinte ismeretelnenek. Az egyesületek és alapítványok tevékenységét az
alkotmány, illetve az egyesületekről és alapítványokról szóló 1998-as
törvény szabályozza, tevékenységüket pedig nagyban előmozdította az
Európai Unió CARDS elnevezésű, nyugat-balkáni segélyezési programja. A
kormányban 2004 óta egy civil társadalommal foglalkozó osztályt is
felállítottak. A macedón társadalom kevesebb mint 30%-a vesz részt
aktívan civil társadalmi munkában valamilyen formában.

A dokumentum szerint mindenekelőtt a társadalmi feszültségeket, a
szegénységet kellene csökkenteni (a népesség 29,8%-a él a szegénységi
küszöb alatt, a munkanélküliségi ráta 36%) és a társadalmi szolidaritást
növelni és javasolja, hogy a (többek között uniós) központi források
elosztásánál nagyobb mértékben vegyék figyelembe a szolidaritást.

A társadalmi párbeszéd egyik intézményében, az 1996-ban megalakított
Gazdasági és Szociális Tanácsban a szakszervezetek, munkaadói oldal
képviselői és a kormányzat képviselői ülnek. A dokumentum szerint a
párbeszédnek és eredményes munkavégzésnek sokszor az is akadálya, hogy
az oldalak saját berkeiken belül sem tudnak egységes álláspontra jutni.
Összefogásra pedig szükség lenne a szakszervezeti érdekérvényesítést
könnyítő új szabályok meghozatalához és a testület kormánytól valló
függetlenségének növeléséhez.

Az EGSZB közös konzultációs bizottság felállítását tervezi Macedóniával,
melynek jövőbeni felállításakor elengedhetetlen annak tagjainak nyílt és
átlátható kiválasztása, szögezi le a dokumentum.

A dokumentum jelentéstevője Barabás Miklós, az EGSZB egyik magyar civil
tagja, a testület Nyugat-Balkánnal foglalkozó munkacsoportjának vezetője
volt.

Az EGSZB-vélemény Macedóniáról az interneten:
http://eescopinions.eesc.europa.eu/viewdoc.aspx?doc=\\esppub1\esp_public\ces\rex\rex239\en\ces505-2008_ac_en.doc

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat