Hírek > Beszámoló programokról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

PILLANTÁS ÉSZAKRA ÉS KELETRE
Konferencia a magyar, román és svéd civil társadalomról
2008-02-22

Az átláthatóság témájában újra közös projektet indított az Európa Ház román és svéd partnerekkel. Svédországból a korábbról megismert Svéd Felnőttképzési Szövetség (Studienforbundet Vuxenskolan) vesz részt a programban, melyet a bukaresti Demokráciáért Egyesület (Asociatia Pro Democratia) tesz még nemzetközibbé.

Az egy éven át tartó programsorozat
- melyet az Európai Bizottság Igazságügy, Szabadság és Biztonság
Főigazgatósága is támogat - nyitórendezvényét 2008. február 15-én
tartották Budapesten magyarországi civil szervezetek részvételével.

De miért fontos az átláthatóság? A távolságot az uniós intézmények és az
állampolgárok között csökkenteni kell, ennek megvalósításában pedig
fontos szerepet játszik az átláthatóság növelése annak érdekében, hogy
az információk elérhetők legyenek az állampolgárok számára, fogalmazott
Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója a konferencián. A témáról
többek között az Európai Bizottság is behatóan foglalkozik és többek
között zöld könyvet is kibocsátott 2007-ben az uniós dokumentumok
hozzáférési szabályainak tervezett felülvizsgálatáról, melyet az Európa
Ház kezdeményezésére magyarországi civil szervezetek is véleményeztek -
fűzte hozzá.

Az információ nyilvánossága csak egy része a történetnek, hiszen az sem
utolsó szempont, hogy a létező információ eljut-e egyáltalán az alsóbb
szintekre. Az uniós intézmények például hangsúlyt fektetnek az
átláthatóságra, de - az elsősorban elektronikusan elérhető -
információkhoz bajosan jut el az, aki nem tudja jól kezelni az
internetet (ha van egyáltalán számítógépe). Újabb fontos szempont, hogy
az elérhető dokumentumok nagy része csak végső formájukban kap
nyilvánosságot, a hozzáadott értéket és a döntéshozatalba való
beleszólást viszont az előkészítő szakaszba való bekapcsolódás
jelentené, ami nem általános gyakorlat sem európai, sem nemzeti szinten.
Az elmúlt év átláthatósági projektje arra is rámutatott, hogy meglepő
módon a Magyar Országgyűlés sokkal nyitottabban működik, mint az Európai
Parlament.

Ann-Marie Winberg, a Svéd Felnőttképzési Központ képviselője beszámolt a
svéd civil társadalom oktatással foglalkozó szervezeteinek életéről.
Elmondta, hogy a civil társadalomnak évszázados hagyományai vannak és
például az oktatás területén már a 19. század első felében létrehozták
az első felnőttképzéssel foglalkozó mozgalmat (a svéd népiskolai
mozgalom társadalmasította az oktatást és tette a tanulást elérhetővé a
társadalom széles rétegei számára). Ez nem csak az oktatásban volt
jelentős előrelépés, de fontos eszköze a demokratikus értékek
tanításának és megóvásának. Winberg hozzátette: a ma működő
felnőttképzési szervezetek közös fellépése elősegíti a sikeres
érdekérvényesítést; az ilyen együttműködési készség viszont -
kiegészülve a civilek évszázados hagyományával - a stabilitást erősíti a
társadalomban. Winberg szerint pont a stabilitás és kialakult
együttműködési formák miatt nincs szükség civil érdekképviseletre
nemzeti szinten.

Winberg az Európai Unióval kapcsolatban hozzátette: ahhoz képest, hogy
Svédország már 13 éve az Európai Unió tagja, a civil szervezetek csak
néhány éve kezdték felfedezni az uniós projektekben rejlő lehetőségeket
nagyobb számban. Ez azért is van így, mert egy civil szervezet anyagi
hátterét a kormányzati és önkormányzati források megbízhatóan
biztosítják (az SV esetében a szervezet éves költségvetésének 60
százalékát a központi költségvetés állja), így nincsenek különösebben
rászorítva a források folyamatos felkutatására, már csak azért sem, mert
az uniós elszámolások sokkal szigorúbbak, mint a hazaiak, mondta Winberg.

Jannica Hedblom, az SV stockholmi helyi irodájának képviselője a svéd
civil társadalomról hozzátette: a svédek több mint 90 százaléka vesz
részt civil szervezetek munkájában, tulajdonképpen kiskoruktól fogva
jelen van az életükben a közösségi gondolkodás és tulajdonképpen
nehezebb kimaradni a civil társadalom életéből, mint részt venni benne.
Azonban egy svéd civil szervezet élete sem mindig egyszerű, főleg ha nem
olyan társadalmilag nagyon fontosnak tartott területtel foglalkozik,
mint az ifjúság, illetve, ha nem tajga valamilyen nemzeti szintű
ernyőszervezetnek. Hedblom kiemelte: a civilek munkájának megítélésében
fontos szempont a bizalom, aminek megléte megkönnyíti a támogatásokat
osztók és a kedvezményezettek közötti együttműködést.

Ana Maria Mosneagu hozzászólásában elmondta: a rendszerváltás - mely
szervezetének, a bukaresti központtal működő Pro Democratia-nak
megalakulását is magával hozta - után hihetetlen számú, több mint
százezer civil szervezetet alapítottak Romániában. A nagy hajlandóság
azonban kevésbé a fékezhetetlen közösségi tenni akarással, mintsem a
civil szervezetek által tulajdonolt gépkocsik számára biztosított
kedvező adózási feltételekkel magyarázható. Ezzel szemben Mosneagu csak
mintegy 3000-re becsülte a ma ténylegesen tevékenységet folytató
szervezetek számát, és csak néhánynak - köztük sajátjának - van országos
hálózata.

A civil szervezetek életét több törvény is szabályozza. Így Romániában
is van 1%-os törvény, ahol az adózók személyi jövedelemadójuk
meghatározott részéről rendelkezhetnek egy civil szervezet javára, de
olyan törvényi rendelkezés is van, mely kötelezi az önkormányzatokat,
hogy biztosítsanak irodát civil szervezetek részére. Két törvény is
rendelkezik a döntéshozatal átláthatóságáról, ami részvételt biztosít
különböző döntéseket előkészítő üléseken és elérhetővé teszi a
dokumentumokat. Ezek - Mosneagu szerint - megfelelő törvények, sőt még
erősebbek is, mint a dokumentumok hozzáférhetőségéről szóló uniós
szabályozás. Más kérdés, hogy a végrehajtás sokszor akadozik.

A civil szervezetek fontos bevételi forrását jelentik a kormányzati és
önkormányzati támogatások; az üzleti szféra csak most kezdi felfedezni
társadalmi felelősségvállalás fontosságát. Az uniós forrásokkal
kapcsolatban Mosneagu megjegyezte, hogy a szükséges önrész előteremtése
és az utófinanszírozásból adódó pénzügyi kötelezettségek miatt az
optimálisnál sokkal alacsonyabb a civil pályázó az uniós programokban.
Hozzátette, hogy a román civil szervezetek számára egy járható út van:
megfelelő menedzsment technikákat kell kifejleszteni annak érdekében,
hogy meg tudjanak felelni a magasabb követelményeknek.

A konferencia során kiderült, hogy demokráciára nevelésben, állampolgári
tudatosságban, közösségi érdekek figyelembe vételében fényévekkel vezet
Svédország Románia és Magyarország előtt. Azonban vannak olyan kérdések
is szép számmal, mint az alkalmazkodás és gyors reagálás képessége,
amikben az utóbbi két ország jár elöl és a svédek számára jelenthetnek
új, tanulnivaló tapasztalatot. Ez a kölcsönösség teszi sikeressé és
színessé a projektet. A tervek szerint.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat