NEM, KELL FÉLNETEK!
Tanulmány az uniós munkaerőpiacről a legutóbbi bővítés után
2008-02-11

Az Európai Állampolgárok Egyesülete (ECAS) 2008 januárjában jelentette meg tanulmányát az uniós munkaerőpiacról a legutóbbi bővítési kör (Bulgária és Románia) után "Ki fél az EU legutóbbi bővítéséből?". A tapasztalatok azt mutatják: Magyarország biztosan.

A tanulmányban szereplő adatok szerint a 2004-es bővítési kör után két
évvel (2006 végéig) 685 200 új tagállamból érkező munkavállaló jelent
meg a 15 régi tagállam (EU15) munkaerőpiacán. Ezen belül az Egyesült
Királyságba (233 200 fő) és Németországba (226 700 fő) a legtöbben. Az
EU15-ök munkaerőpiacán az új tagállamok polgárainak részesedése nem éri
el az 1 százalékot. Mindeközben az természetesen volt mozgás az új tagok
között is, illetve a régi tagországok munkavállalói is találtak munkát
az újakban, mintegy 15 ezren.

A tanulmány szerint alaptalannak bizonyultak a külföldi munkaerőtől való
félelmek, még annak figyelembe vételével is, hogy például Romániában van
hagyománya a külföldre költözésnek, ha csak ideiglenes jelleggel is
(becslések szerint a 22 milliós országból 2,5 millióan dolgoznak
jelenleg külföldön). Ez azonban nem vezetett a munkaerőpiac
liberalizációjához, sőt. Az Európai Unió ötödik bővítésének (Bulgária és
Románia 2007. január 1-től tagja az Európai Uniónak) egyik legtöbbet
vitatott kérdése éppen a migráció volt. A tagállamoknak lehetőségük
volt, hogy gátat szablyanak a kontroll nélküli munkavállalásnak (és
ezzel korlátozzák az EU-szabadságjogokat) ugyanolyan feltételekkel, mint
ahogy tehették azt az EU15-ök a 2004-es bővítés előtt, amik
munkaerőpiaci korlátozások bevezetését teszik lehetőve maximum 7 évig.
Így összesen 10 ország döntött a munkaerőpiac megnyitása mellett a
bolgár és román polgárok előtt: Ciprus, Csehország, Észtország,
Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Svédország, Szlovákia
és Szlovénia. A többiek mind fenntartottak valamilyen akadályt. A
legnagyobb változás az Egyesült Királyság és Írország hozzáállásában
volt tapasztalható: míg 2004-ben az elsők között nyitották meg
munkaerőpiacukat, addig 2007-ben korlátozásokat vezettek be. A korlátozó
intézkedések között két 2004-ben felvett ország is található: Málta és
Magyarország. Bár hazánkban a munkavállalási engedély szabályain
könnyítettek, így a bolgár és román állampolgárok könnyebben
vállalhatnak munkát ma Magyarországon, mint 2007 előtt, az azért
elgondokodtató, hogy egy olyan ügyben, melyben Magyarország minden
fórumon félelmeik megalapozatlanságát hangoztatta az EU15-ök felé taggá
válása előtt, addig három évvel később minden további nélkül alkalmazza
ugyanazt a kifogásolt eljárást.

Az ECAS tanulmánya (angol):
http://www.ecas-citizens.eu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=135&Itemid=