
NEM, KELL FÉLNETEK! Tanulmány az uniós munkaerőpiacről a legutóbbi bővítés után 2008-02-11
Az Európai Állampolgárok Egyesülete (ECAS) 2008 januárjában jelentette
meg tanulmányát az uniós munkaerőpiacról a legutóbbi bővítési kör
(Bulgária és Románia) után "Ki fél az EU legutóbbi bővítéséből?". A
tapasztalatok azt mutatják: Magyarország biztosan.
A tanulmányban szereplő adatok szerint a 2004-es bővítési kör után két évvel (2006 végéig) 685 200 új tagállamból érkező munkavállaló jelent meg a 15 régi tagállam (EU15) munkaerőpiacán. Ezen belül az Egyesült Királyságba (233 200 fő) és Németországba (226 700 fő) a legtöbben. Az EU15-ök munkaerőpiacán az új tagállamok polgárainak részesedése nem éri el az 1 százalékot. Mindeközben az természetesen volt mozgás az új tagok között is, illetve a régi tagországok munkavállalói is találtak munkát az újakban, mintegy 15 ezren.
A tanulmány szerint alaptalannak bizonyultak a külföldi munkaerőtől való félelmek, még annak figyelembe vételével is, hogy például Romániában van hagyománya a külföldre költözésnek, ha csak ideiglenes jelleggel is (becslések szerint a 22 milliós országból 2,5 millióan dolgoznak jelenleg külföldön). Ez azonban nem vezetett a munkaerőpiac liberalizációjához, sőt. Az Európai Unió ötödik bővítésének (Bulgária és Románia 2007. január 1-től tagja az Európai Uniónak) egyik legtöbbet vitatott kérdése éppen a migráció volt. A tagállamoknak lehetőségük volt, hogy gátat szablyanak a kontroll nélküli munkavállalásnak (és ezzel korlátozzák az EU-szabadságjogokat) ugyanolyan feltételekkel, mint ahogy tehették azt az EU15-ök a 2004-es bővítés előtt, amik munkaerőpiaci korlátozások bevezetését teszik lehetőve maximum 7 évig. Így összesen 10 ország döntött a munkaerőpiac megnyitása mellett a bolgár és román polgárok előtt: Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. A többiek mind fenntartottak valamilyen akadályt. A legnagyobb változás az Egyesült Királyság és Írország hozzáállásában volt tapasztalható: míg 2004-ben az elsők között nyitották meg munkaerőpiacukat, addig 2007-ben korlátozásokat vezettek be. A korlátozó intézkedések között két 2004-ben felvett ország is található: Málta és Magyarország. Bár hazánkban a munkavállalási engedély szabályain könnyítettek, így a bolgár és román állampolgárok könnyebben vállalhatnak munkát ma Magyarországon, mint 2007 előtt, az azért elgondokodtató, hogy egy olyan ügyben, melyben Magyarország minden fórumon félelmeik megalapozatlanságát hangoztatta az EU15-ök felé taggá válása előtt, addig három évvel később minden további nélkül alkalmazza ugyanazt a kifogásolt eljárást.
Az ECAS tanulmánya (angol): http://www.ecas-citizens.eu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=135&Itemid=
|