Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

VÁLTOZATOS FORMA ÉS MŰKÖDÉS
Gazdasági és szociális tanácsok a tagországokban
2008-01-28

Szinte minden EU-tagországban (Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Lettország, Németország és Svédország kivételével) van olyan konzultációs testület, amelynek fő feladata gazdasági és szociális kérdések megvitatása.

Ónodi Irén foglalkoztatási szakértő összehasonlító
tanulmányt írt a különböző EU-tagországok gazdasági és szociális
tanácsairól (gszt), aminek legfőbb megállapítása talán az, hogy nincs
egységes európai gyakorlat a gszt-k működésével kapcsolatban, azok a
legkülönbözőbb formában, részvétellel, jogosítványokkal, jogi háttérrel
és finanszírozásban működnek.

A tanulmány megállapítja az egyes tagországokban működő gszt-k általában
nem az ország uniós tagságának időpontjával vannak összefüggésben.
Franciaország elsőként hozott létre hasonló intézményt még 1925-ben, a
legtöbb, általában nyugat-európai tagállam ezt az 1950-60-as években
tette (az európai szintű szervezet, az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság (EGSZB) 1958-as indulása nyilván nem hátráltatta a nemzeti
szintű tanácsok létrejöttét), sok tagállam pedig az elmúlt 10 évben
hozta létre saját, nemzeti szintű gszt-jét. Magyarországon viszont pont
2004-ben, az uniós csatlakozás évében alakult meg a Gazdasági és
Szociális Tanács. Ez nem keverendő a már 1988 óta létező és az országos
tripartit (munkaadók, munkavállalók és kormányzat) társadalmi párbeszéd
intézményével, az Országos Érdekegyeztető Tanácssal.

A működéssel kapcsolatban a tanulmány megállapítja, hogy az EGSZB
szerepe nagyon hasonló az Európai Bizottság mellett, mint a nemzeti
gszt-k szerepe a nemzeti kormányok mellett: álláspontokat ütköztetni,
konzultálni, véleményezni.

Teljesen eltérő a jogi háttere a testületeknek. Sok helyen törvény hozza
létre a gszt-t (Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország,
Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Spanyolország), van ahol
ezt az alkotmány is tartalmazza, illetve előírja. Magyarországon, ismét
más országokhoz hasonlóan (Csehország, Írország, Litvánia, Szlovákia,
Szlovénia) nincs jogszabályi alapja a testületnek, bár hazánkban
felvetődött a jogi szabályozás szükségessége. A hazai Gazdasági és
Szociális Tanács sajátossága, hogy négy csoport alkotja a 43 fős
testületet: munkaadói szervezetek, munkavállalók (szakszervezetek), a
tudomány és a civil szféra képviselői.

Tartalmi szempontból fontos kérdés, hogy milyen kötelezettségei vannak a
kormányoknak és a gszt-knek, kötelező-e a konzultáció vagy nem. Ebben is
eltérő a gyakorlat, van ahol erős jogosítványokkal rendelkezik a
testület (pl. Belgium, Franciaország) és kötelező kikérni a véleményét
bizonyos - alapvetően természetesen gazdasági és szociális területet
érintő - kérdésekben döntéshozatal előtt. Van olyan gyakorlat is, hogy
egyik felet sem terheli kötelezettség (pl. Ausztria). A tanulmány
szerint a magyar Gazdasági és Szociális Tanács működése sajátosnak
tekinthető, mert a testület "még annak a döntésnek a lehetőségét is
fenntartja a maga számára, hogy kíván-e egyáltalán konzultációt
folytatni vagy sem a kormány által hozzá benyújtott javaslatról".

Kapcsolódó cikkek:

MEGALAKULT A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=420
BUDAPESTEN TANÁCSKOZOTT AZ EGSZB III. CSOPORTJA:
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=408

További információ:

A magyar Gazdasági és Szociális Tanács honlapja: http://www.mgszt.hu
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság honlapja:
http://www.eesc.europa.eu
Ismertető az EGSZB működéséről: http://www.egszb.hu/index.php?oldal=egszb

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat