Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

SVÉD CIVIL SZERVEZETEK TANULMÁNYÚTJA BUDAPESTEN
2007. november 18-22.
2007-12-06

A négynapos tanulmányút az Európa Ház és svéd partnere, a svéd Felnőttképzési Szövetség (SV) közös programjának fontos része volt, melyet a két szervezet 2007. január 1. és december 31. között valósít meg "Az Európai Parlament percről percre - egy magyar átláthatósági kezdeményezés" címmel. Az Európai Bizottság Igazság, Szabadság, Biztonság Főigazgatósága által támogatott program céljairól és legfontosabb történéseiről az elmúlt közel egy év során folyamatosan beszámoltunk.

A magyar fővárosba érkező 12 fős svéd csoport tagjai között szerepeltek
felnőttoktatással, fiatalokkal, vidékfejlesztéssel, egészségügyi
problémákkal, vagy éppen bűncselekmények áldozataival foglalkozó civil
szervezetek. A tanulmányút az egyéves együttműködés záró eseménye volt,
válaszul a magyar civil szervezetek 2007. márciusi stockholmi
látogatására. Kiváló alkalmat teremtett a projekt eredményeinek
értékelésére, a magyar átláthatósági gyakorlat tanulmányozására,
valamint kapcsolatépítésre hazai civil szervezetek és a svéd civil
társadalom képviselői között. A négynapos szakmai látogatás keretében a
csoport tagjai első kézből kaphattak információkat többek között a hazai
kormányzati szervezetek működéséről, a minisztériumok, valamint a
kormányzat együttműködéséről a civil társadalom képviselőivel, az
Országgyűlés, illetve a törvényhozási folyamatok nyitottságának,
átláthatóságának helyzetéről, illetve a magyar civil társadalomról.

A svéd civil szervezeti csoport programja során ellátogatott a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökséghez, ahol Márkus Eszter, az NFÜ kommunikációs
főosztályának partnerségi menedzsere ismertette a társadalmi egyeztetés
folyamatát elsősorban a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország
Fejlesztési Terv) előkészítésével kapcsolatban. Márkus Eszter elmondta,
hogy általában az a gyakorlat, hogy szélesebb társadalmi egyeztetésre
csak az elméleti háttéranyagok esetében kerül sor, de a magyar
gyakorlatban a különböző operatív programokhoz kapcsolódó pályázati
kiírásokat is lehet(ett) véleményezni. Ez és a beérkező véleményekre
adott válaszok, amik tartalmazzák azt is, hogy az adott véleményt
figyelembe vették-e az egyeztetésen lévő dokumentumban, és ha igen,
akkor az hol található a dokumentumban, gyakorlata követendő példa lehet
más országokban is, mondta Márkus.

A meglehetősen sűrű program következő állomása az "Európai Unió
Házában", vagyis az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájánál és az
Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén tett látogatás volt. Szalai
Zoltán, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának vezetője az
Európai Parlamenttel kapcsolatos hazai információs tevékenységekről
számolt be a csoportnak. Az Iroda munkatársai korlátozott erőforrásaik
ellenére újszerű és érdekes eszközök segítségével törekszenek a
közvélemény minél szélesebb körű tájékoztatására, mint például képzések
és információs rendezvények újságírók és egyéb érdeklődők részére,
konferenciák, az Európai Parlamenttel kapcsolatos oktatási segédanyag a
hazai iskolák számára, vagy interaktív kiadványok kisgyermekeknek.
Mindez azért is fontos, mert bár az európai szintű közvélemény-kutatások
szerint a magyarok jobban bíznak az Európai Parlamentben, mint a magyar
Országgyűlésben (!), mégis viszonylag kevés információval rendelkeznek
az európai döntéshozatali folyamatokról. Az Iroda egy-egy konkrét
szakterületet illetően szorosan együttműködik hazai civil
szervezetekkel, például az emberi jogokkal, toleranciával, vagy
esélyegyenlőséggel kapcsolatban.

György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője
többek között kiemelte, hogy meglehetősen bonyolult hazai társadalmi
környezetben végzik tájékoztató munkájukat. Ennek egyik legszembetűnőbb
megnyilvánulása talán az, hogy míg a magyarok az európai átlagnál
kedvezőbben vélekednek az EU-ról és nagyobb arányban bíznak annak
intézményeiben, jelenleg mindössze az állampolgárok 39-41%-a támogatja
az ország európai uniós tagságát! Az emberek jelentős része nem igazán
érzi a tagság mindennapi életre gyakorolt hatását, így nehéz párbeszédet
kezdeményezni európai kérdésekben, vagy motiválni őket. A Képviselet
ezért nagy hangsúlyt fektet a civil szervezetekkel, a médiával és az
Európai Információs Pontok hálózatával történő együttműködésre, hogy
minél több állampolgár kaphasson széles körű tájékoztatást európai
kérdésekben.

A svéd csoport ezt követően ellátogatott a Fővárosi Civil Irodába, ahol
Jagasics Béla vezető-főtanácsos és civil referens tájékoztatást adott a
Fővárosi Önkormányzat által működtetett iroda munkájáról, melynek fő
céljai közé tartozik az önkormányzat és a budapesti civil szervezetek
közötti együttműködés elősegítése, valamint információs és egyéb
szolgáltatások nyújtása az érintett szervezeteknek, így pl. információs
portál, elektronikus hírlevél, fővárosi civil adatbázis működtetése,
pályázatokkal kapcsolatos tanácsadás, vagy a partnerkeresések
elősegítése. Az önkormányzat rendelet tervez a civil szervezetekkel való
párbeszéd erősítése érdekében, melynek fontos részét képezi az érintett
civil szervezetek részvételének segítése a döntéshozatali folyamatokban,
valamint a pályázati finanszírozási mechanizmusok átláthatóbbá tétele. A
program keretében lehetőség nyílt a svéd csoport tagjai, valamint
fővárosi civil szervezetek képviselői közötti kapcsolatépítésre is.

2007. november 20-án Svédország és Magyarország: átláthatóság és civil
társadalom a két országban címmel rendezett szemináriumot az Európa Ház
a svéd delegáció és mintegy 50 magyar civil szervezeti képviselő
részvételével. A svéd civil szektort Raymond Svensson (Svéd
Felnőttképzési Szövetség) mutatta be, a magyar civil szektor
sajátosságait pedig Sebestény István nonprofit kutató ismertette. A
nemzeti különbségek (pl. Svédországban egyáltalán nem kötött kötelező
bírósági bejegyzéshez egy civil szervezet működése) között a
legfeltűnőbb talán mégis a szervezetek anyagi hátterében volt. Míg
Magyarországon egy-egy szervezetnek sokszor a puszta túlélésért kell
küzdenie (háttérbe szorítva működésének célját), addig Svédországban a
biztos háttér, a mindennapok anyagi fenyegetettségének hiánya
tapasztalható. Legalábbis ez derül ki abból, hogy például az egyik,
helyi (felnőtt)képzési köröket szervező svéd résztvevő nem tudta
megmondani, hogy a szervezetének költségvetését mintegy felét biztosító
állami forrást pontosan honnan is kapja; csak arra tudott válaszolni,
hogy a pénz szépen elosztva, három részletben "szokott" jönni. Az állami
támogatások automatizmusa nemzeti szinten is jelen van. A
felnőttképzésnél maradva: a területnek külön sora van a svéd
költségvetésben és a néhány, országos szinten működő ernyőszervezet
ebből az egy kalapból kap juttatást konszenzus alapján (árnyalja a
képet, hogy azért itt is van baloldali illetve jobboldali felnőttképzési
szövetség).

Ezt követően a csoportot a budapesti Svéd Nagykövetségen Johan Berglund
másodtitkár fogadta, aki svéd nyelven és svéd szemszögből jellemezte a
magyar politikai-gazdasági-társadalmi helyzetet, valamint Magyarország
helyét és szerepét az Európai Unióban. Tájékoztatójában kitért a magyar
rendszerváltás és az EU-s tagságra való felkészülés folyamatára, a
Magyarország számára 2007-13 között rendelkezésre álló EU-s forrásokra,
a jelenlegi gazdasági folyamatok és szociális átalakítások nehézségeire,
valamint az erősödő svéd-magyar gazdasági kapcsolatokra is.

A szakmai programsorozat utolsó napján, 2007. november 21-én a Parlament
épületében került sor eszmecserére az Országgyűlés működésének
átláthatóságával kapcsolatos kérdésekről. Pettkó András (MDF), az
Országgyűlés jegyzője és az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és
vallásügyi bizottság tagja általános tájékoztatást adott a svéd csoport
számára a magyar politikai rendszerről, a hazai és az európai parlamenti
választási rendszer sajátosságairól, valamint a magyar civil
szervezeteket érintő legfontosabb törvényekről, mint az 1%-os, vagy a
Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény. Ezt követően Király Edina,
az Országgyűlés Civil Irodájának vezetője számolt be az Iroda
legfontosabb tevékenységeiről, illetve arról, milyen programokon és
kezdeményezéseken keresztül kívánják elősegíteni a Parlament munkájának
minél szélesebb körű megismertetését és a hatékonyabb civil részvételt a
törvényalkotási folyamatokban. Folyamatos párbeszédre törekszenek a
hazai civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a parlament működése
átláthatóbb legyen és javuljon az Országgyűlés és a civil szféra közötti
együttműködés. Jelenleg pl. több mint 650 szervezet szerepel az
Országgyűlés ún. lobbi listáján, a Civil Iroda honlapján - sok más
hasznos információ mellett - elérhetők a civil szervezeteket leginkább
érintő, véleményezhető törvényjavaslatok, valamint az Országgyűlés
aktuális törvényalkotási programja, és nagy népszerűségnek örvend az
Iroda által szerkesztett Parlamenti Hírlevél és a középiskolás diákoknak
szervezett parlamenti "különórák" programja is.

Mivel a csoport tagjai között több vidékfejlesztéssel, helyi szintű
tevékenységekkel foglalkozó svéd szervezet képviseltette magát, a
szakmai program során a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztályánál is sor került egy
beszélgetésre dr. Flamm Benedek László főosztályvezető-helyettessel. Az
eszmecsere során szó volt a hazai vidékfejlesztési- és agrárpolitika
legfontosabb jellemvonásairól, a magyar agrárium helyzetéről, a 2004-es
EU-csatlakozásunk hatásairól, valamint a Főosztály európai szintű és
nemzetközi tevékenységéről. A Minisztérium törekszik az átlátható és
nyitott működésre, valamint az érintett társadalmi szereplőkkel és
szakmai szervezetekkel történő folyamatos egyeztetésre, melynek egyik
példája a havi rendszerességgel megrendezett tematikus szakmai fórumok.
Fontos célkitűzés a fiatal gazdálkodók támogatása, valamint az
agrár-társadalom szemléletmód-váltásának elsegítése, melybe beletartozik
többek között az oktatás-nevelés, vagy a fenntartható fejlődéssel és a
környezetvédelemmel kapcsolatos átfogó kérdések.

A program lezárásaként a csoport helyszíni látogatást tett a budapesti
Emberbarát Alapítványnál. Az alapítvány - többek között jelentős svéd
segítséggel - Alkohol- és Drogrehabilitációs Intézetet működtet 1991
óta, ahol komplex prevenciós, rehabilitációs és reszocializációs
tevékenységet végeznek szakképzett mentálhigiénés szakemberek, orvosok,
pszichológusok és önkéntesek részvételével. Ez az intézmény az országban
a legnagyobb olyan bentlakásos kezelőhely, ahol a szenvedélybetegek
egészségügyi és szociális rehabilitációban vesznek részt, melynek része
a munkaterápia, a kreatív foglalkozások, a csoportos terápia, az iskolán
kívüli képzés, a "védett" foglalkoztatás, a nyomon követés és az
értékelés is. Az alapítvány - jelentős európai uniós források
segítségével - komplex foglalkoztatási programokat nyújt, pl. saját
pékség és asztalosműhely működtetése, melyek keretében a "klienseik"
államilag elismert képesítéseket szerezhetnek, és képessé válhatnak a
munkaerő-piacon történő részvételre, elősegítve visszailleszkedésüket a
társadalomba.

A svéd csoport számára szervezett, tartalmas tanulmányút kiváló alkalmat
teremtett a projekt közel egyéves tapasztalatainak értékelésére, az
átláthatósággal kapcsolatos európai, svéd és magyar gyakorlatok
összehasonlítására, a két ország civil társadalma közötti együttműködés
elősegítésére, valamint a projekt lezárását követő szakmai együttműködés
kereteinek megteremtésére.

http://www.eucivil.hu/transparency/

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat