Hírek > Hírek Brüsszelből  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

Beszámoló
az Európai Parlamentben tett szakmai látogatás tapasztalatairól
(Brüsszel, 2007. július 17.)
2007-07-24

Az Európa Ház és svéd partnere, a Studieförbundet Vuxenskolan „Az Európai Parlament percről percre – egy magyar átláthatósági kezdeményezés” címmel egyéves projektet valósít meg, melynek legfontosabb célkitűzése az Európai Parlament brüsszeli szakbizottsági munkájának nyomon követése civil szempontból, illetve annak vizsgálata, hogy mennyire valósul meg az átláthatóság gyakorlata az Európai Parlament mindennapos tevékenysége során.

Az Európai Parlamentben tett szakmai látogatások a projektmunka fontos részét képezik, melynek tapasztalatairól az érdeklődő hazai szervezeteknek is rendszeresen beszámolunk magyar, illetve svéd európai parlamenti képviselők, illetve a témában jártas szakértők részvételével zajló tájékoztató rendezvények keretében.

Az Európa Ház munkatársa 2007. július 17-i szakmai látogatása során elsősorban az Európai Parlament Alkotmányügyi-, illetve az Állampolgári jogi, bel-és igazságügyi bizottság ülésein vett részt. Mivel a hónap elejétől Portugália vette át Németországtól a következő fél éves időtartamra az Európai Tanács soros elnöki tisztét, az Európai Parlament szakbizottsági ülésein jelentős számú portugál delegáció vett részt. A brüsszeli látogatások célja az volt, hogy az elnökség prioritásait bemutathassák a képviselőknek és a szakbizottsági munka keretében megvitathassák a legfontosabb feladatokat és együttműködési lehetőségeket.

Az Alkotmányügyi Bizottság ülésén meghívott vendég volt Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök, aki az Európai Alkotmányos Szerződés kidolgozására hivatott Konvent munkáját vezette 2003-2004-ben. A szakbizottság azért hívta meg az ülésre, hogy eszmecserét folytassanak az Európai Unió reformfolyamatáról a 2007. június 21-22-én megtartott EU-csúcs eredményeinek tükrében, melyen sikerült megegyezésre jutni az EU új alapszerződéséről. (A csúcstalálkozón az európai vezetők megegyeztek az Európai Alkotmány helyébe lépő ún. reformszerződés kereteiben és megbízatást adtak kormányközi konferencia összehívására a szerződés pontos szövegének kidolgozása érdekében. A megbízatás szerint a reformszerződés végleges szövegét 2007 végéig kell elkészíteni, hogy azt a 2009-es európai parlamenti választások előtt minden tagállam ratifikálhassa. A kormányközi konferencia 2007. július 23-án veszi kezdetét.)

Valéry Giscard d’Estaing elmondta, hogy korlátozott módosítások és újítások ellenére a tagállamoknak sikerült megmenteniük az Európai Alkotmányban szereplők nagy részét, a kormányközi konferencia mandátuma pontos és szoros menetrendje pedig lehetővé teszi, hogy gyors megállapodás születhessen a tagállamok között a reformszerződésről.

Elmondása szerint a lényegi tartalom nem, csak a forma változott: a reformszerződés keretében az Unió alapját az Alkotmány helyett nem egy, hanem két szerződés fogja képezni: az Európai Unióról szóló szerződés, valamint az Unió működéséről szóló szerződés. Pozitívumként emelte ki, hogy az EU-s intézmények reformjait illetően szinte szó szerint megmaradt az eredeti szöveg (az Európai Unió jogi személyiséget kap, megszűnik a pilléres szerkezet, nyilatkozatban rögzítik az EU-jog nemzeti joggal szembeni elsőbbségét, nő az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe, változik az Európai Bizottság összetétele, közös külpolitikai főmegbízott formájában az EU-nak saját „külügyminisztere” lesz stb.). Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a kormányközi konferencia nem távolodhat el a mandátumától, a júniusi EU-csúcson született megállapodás elemeit meg kell őrizni, hogy folytatódhasson az új lendületet kapott reformfolyamat. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a reformszerződés tervezetéből kikerültek az Európai Unió szimbólumai (zászló, himnusz stb.), melyek fontosak az európai egység megjelenítése szempontjából és erősítik a polgárok európai identitását. Negatívumként említette azt is, hogy az Alkotmányszerződésbe beépített ún. Alapjogi Charta, mely az uniós polgárok jogait foglalja össze, kikerült a szövegből. A Charta azonban az új szerződés szövegében szereplő kereszthivatkozás segítségével így is kötelező érvényű lesz – más kérdés, hogy Nagy-Britannia kimaradását kérte a hatálya alól és Írország és Lengyelország is hajlik efelé.

Giscard d’Estaing beszédét a képviselők kérdései és hozzászólásai követték, melyek között több kritikus megnyilvánulás is szerepelt. (Az Alkotmányügyi Bizottság nevének megváltoztatására egy képviselő tréfásan javaslatot is tett, mivel az Európai Alkotmányt a reformszerződés váltotta fel és annak szövegéből az Alkotmány kifejezést törölték.) Legtöbben a júniusi EU-csúcs során kialkudott kompromisszumok hatásait elemezték, attól tartva, hogy bár sok fontos dolgot sikerült átmenteni, a sok kivételnek és lábjegyzetnek köszönhetően az EU kohéziója meggyengülhet és nem nő jelentősen az intézményrendszer és döntéshozatal átláthatósága. Egy érzékletes hasonlat szerint az emberek és az egerek genetikailag 85%-ban azonosak, mégis sok választja el őket egymástól. Igaz lehet ez vajon az Alkotmány és az új szerződés viszonyára is? Előfordulhat, hogy csak egy „csontvázat” sikerült megtartani? Egy másik vélemény szerint az európai alkotmányozási folyamat expedícióból mentőakcióvá alakult.

A hozzászólók egyöntetűen kiálltak az EU-s szimbólumok mellett, melyek fontosak az embereknek: hogyan akarják a tagállamok elérni a sokat hangoztatott célt, Európa és az állampolgárok közelítését, az európai identitás erősítését, ha nem a szimbólumokon keresztül? A képviselők harcosan kívánnak kiállni a kormányközi konferencia során a szimbólumok mellett, bár a mindennapi gyakorlaton valószínűleg nem változtatna, ha a reformszerződés szövegében ezek nem szerepelnének.

Számos hozzászólásban merült fel az állampolgárokkal történő folyamatos párbeszéd és tájékoztatás szükségessége közérthető, hétköznapi nyelven. Kritika érkezett azzal kapcsolatban is, hogy a reformszerződés szövege semmivel nem tűnik egyszerűbbnek, mint a nehézkessége miatt sokat bírált Alkotmány. Sőt, a kivételek és lábjegyzetek tovább bonyolítják azt!

A képviselők szerint a legitimitás érdekében a kormányközi konferencia során Európa polgárainak érdekeit kell képviselni, a reformszerződés hatását és a változtatások lényegét pedig érthetően el kell magyarázni az embereknek, annak ellenére, hogy nagy valószínűség szerint a tagállamok legnagyobb részében nem népszavazás fog dönteni az elfogadásról. Ez alól Írország, Dánia, valamint Hollandia lehet majd kivétel. A ratifikálás kérdése egyébként Valéry Giscard d’Estaing szerint komoly fejtörést okoz az európai döntéshozóknak: egyrészt szükség volna az emberek véleményének kikérésére, ugyanakkor az Európai Alkotmány ratifikációs folyamatának tapasztalatai után megjósolhatatlan a népszavazások kimenetele. Az összeurópai népszavazás pedig a kis államokat hozná kedvezőtlenebb helyzetbe.

Az ülés a portugál külügyminiszter, Luis Amado meghallgatásával folytatódott, aki a féléves portugál elnökség legfontosabb törekvéseiről tájékoztatta a képviselőket. Ezek között kiemelt helyet kap a reformszerződés végleges szövegét kidolgozó kormányközi konferencia lebonyolítása. Ez egyébként nem más, mint egy három hónapon át tartó, különféle szinteken folytatott tárgyalás-sorozat jogi szakértők, kormányzati képviselők, az európai intézmények munkatársai, valamint a tagállami külügyminiszterek, és állam- és kormányfők részvételével. A konferencia 2007. július 23-án veszi kezdetét szakértői szinten, és a portugál tervek szerint 2007. október 18. körül az európai állam- és kormányfők már alá is írhatnák a reformszerződést Lisszabonban egy informális Tanácsülés keretében, melyet az életbe lépésig minden tagállamnak ratifikálnia kell még a 2009-es európai parlamenti választások előtt.

A kormányközi konferencia munkájában egyébként az Európai Parlamentet a német Elmar Brok (konzervatív), a spanyol Baron Crespo (szocialista) és a brit Andrew Duff (liberális) fogja képviselni és javaslatokat is előterjeszthetnek majd, pl. az európai parlamenti képviselői helyek számának módosítása terén. A képviselők az „Alkotmányszerződés őrzőiként” kívánnak fellépni, hogy az abban megfogalmazottak minél nagyobb része megmenthető legyen és a tagállamok tartsák magukat a júniusi EU-csúcson elfogadottakhoz. A képviselők hangsúlyozták a nyitottság és átláthatóság fontosságát a kormányközi konferencia munkája és a reformszerződés szövegének véglegesítése során. Ennek érdekében szorgalmazzák, hogy minden beterjesztett dokumentum nyilvánosságra kerüljön, a média széles körben tájékoztasson a fejleményekről, valamint folyamatos párbeszéd legyen a civil társadalom szereplőivel.

Luis Amado is hangsúlyozta, hogy az elnökség törekedni fog a kormányközi konferencia keretében zajló tárgyalás-sorozat átláthatóságának és nyitottságának biztosítására. Elmondása szerint a reformszerződés legitimitása ugyanis elképzelhetetlen a polgárokkal és a civil szervezetekkel való folyamatos együttműködés, valamint a megfelelő tájékoztatás és médianyilvánosság nélkül.

Az Európa Ház képviselője megfigyelőként részt vett az Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság délutáni ülésén is. Az ülés első napirendi pontjaként az a jelentés-tervezet került bemutatásra, melynek témája volt az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2004-2007 között. A jelentés elsősorban azt fogja megvizsgálni, hogy milyen intézkedésekre van szükség az európai polgárok alapvető jogainak érvényesítése érdekében, illetve, hogy az Európai Parlament hogyan emelte fel a szavát az emberi jogok megsértése ellen. A jelentés-tervezet kezdeti szakaszban van, így jelen példán keresztül jól végig lehet kísérni egy bizottsági jelentés megszületéséhez vezető utat.

A téma felelőse, Giusto Catania (olasz, az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja) elmondta, hogy a témakörrel kapcsolatos első véleménycsere már megtörtént, és kidolgozták a munkaprogramot. Ennek megfelelően szeptemberben felveszik a kapcsolatot a nemzeti parlamentekkel, 2007. október 8-9-én pedig tanácskozásra kerül sor a bizottság és a nemzeti parlamentek között. Ugyanebben a hónapban előkészítő tanácskozást tartanak a COREPER-rel is (Állandó Képviselők Bizottsága – az Európai Tanács munkáját segítő, annak üléseit előkészítő testület, mely a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagyköveteiből, illetve helyetteseikből áll.) és folyamatos együttműködést alakítanak ki az Európai Alapjogi Ügynökség igazgatójával. A jelentés-tervezet első plenáris vitájára decemberben kerül sor az Európai Parlamentben, 2008. márciusában szavaz róla a bizottság és 2008. áprilisában fogadhatja el a plenáris ülés.

Ezt követően a soros elnökség képviseletében Alberto Costa portugál igazságügy-miniszterrel és Rui Pereira belügyminiszterrel folytatott megbeszélést a bizottság az elnökség azon prioritásairól, melyek a bizottság munkáját érintik. Costa miniszter úr elmondta, hogy legfontosabb törekvéseik között szerepel a személyek szabad mozgásának egyszerűsítése az Unión belül, melynek fontos momentuma az új tagállamoknak a schengeni térségbe történő belépése. A tervek szerint 2007. augusztus 31-ig befejeződik az ún. Schengeni Információs Rendszer (SIS) kiépítése, 2007. december 31-ig megszűnik a szárazföldi és vízi határellenőrzés, majd 2008. május 31-ig a légi határok ellenőrzése is, így a személyek szabad áramlása biztosított lesz a régi és új tagállamok között.

A legális és illegális bevándorlás kérdése is fontos az elnökség számára, így a magas képzettségűek mozgására vonatkozó irányelv készül, kiegyensúlyozott migrációs politika folytatása a cél, fellépést sürgetnek az illegális munkáltatókkal és munkavállalókkal szemben, valamint küzdelmet az ember-kereskedelem és az illegális bevándorlás ellen. Ennek érdekében fokozottabb ellenőrzésre kerül sor elsősorban az EU déli határainál.

A terrorfenyegetésekkel és merényletekkel, valamint a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés jegyében az elnökség szeretné megerősíteni a tagállamok közötti rendőri és igazságügyi együttműködést. Az elnökség célja többek között a tagállamok rendőrségei közötti együttműködés erősítése, a hatóságok közötti információ-csere javítása, hozzáférés más tagállamok adatbázisaihoz (DNS, ujjlenyomatok stb.), közös európai DNS adatbank felállítása, valamint az EUROPOL (Európai Rendőrségi Hivatal) és az EUROJUST (a tagállamok bűnüldöző szervei közötti együttműködés) megerősítése.

A terrorizmus elleni küzdelem ugyanakkor nem kérdőjelezheti meg az európai polgárok alapjogait (ld. ügyvédválasztás, fellebbezés, ártatlanság vélelme stb.), bizonyos korlátozások viszont előfordulhatnak pl. a reptéri biztonsági intézkedések esetében. Cavada igazságügy-miniszter elmondta, hogy börtönbüntetés mellett alternatív büntetésekre is szükség van, a kérdésről európai szintű konferenciát terveznek. Az elnökség ezen kívül kiemelten kezeli az adatvédelem kérdését; közös szabályokra volna szükség az adatokkal való visszaélés ellen. Az e-igazságszolgáltatás jegyében pedig honlapot szeretnének létrehozni a 27 tagállam közintézményeinek adataival.

A miniszterek beszámolóit a képviselők kérdései, hozzászólásai követték. Az Alkotmányügyi bizottsághoz hasonlóan többen sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy az uniós polgárok jogait összefoglaló ún. Alapjogi Charta kikerült a reformszerződés tervezett szövegéből, illetve csak egy kereszthivatkozással szerepel abban.


Készítette: Kiss Zsófia, Európa Ház
zsofia@europeanhouse.hu

Budapest, 2007. július 20.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat