Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

LESZ JÖVŐJE AZ EU-NAK
2007-06-29

Második alkalommal rendeztek Budapesten konzultatív fórumot európai uniós ügyekben 2007. június 22-23-án. Az Európa Ház által szervezett konferencia időzítése nem volt véletlen: azzal párhuzamosan (június 21-22) tartották Brüsszelben a német elnökséget lezáró, egyben az EU egyik legnagyobb -- az EU-alkotmány körül kialakult -- válságára megoldást kereső EU-csúcsot.

Kovács László
Jól gondolta Kovács László, az Európai Bizottság tagjaként beszédében elmondta, hogy az Európai Unió jövője szempontjából alapvető kérdés a civil szervezetek részvétele, aktivitása. Kovács kiemelte: az integráció elsősorban nem államokról vagy kormányokról, hanem az EU esetében több mint 480 millió állampolgárról szól. Szerinte az integráció azért is érdeke az embereknek, mert közös elvárásaiknak (fenntartható módon megvalósított jobb élet , nagyobb biztonság és szolidaritás) globalizált világban és versenyben kell megfelelni, amire az EU tagállamoknak külön-külön sokkal kisebb az esélyük.

A konferenciával párhuzamosan tartott brüsszeli EU-csúcs fő témájával, az EU-alkotmány (és általában az EU) jövőjével kapcsolatban Kovács megjegyezte (felszólalása a brüsszeli megállapodás előtt történt): a két
népszavazáson (francia és holland) leszavazott, de 18 tagállam, köztük
Magyarország által megerősített dokumentum továbbvitelének több
lehetősége is van a gyors megállapodástól a megegyezés teljes hiányáig,
de az optimista verzió szerint az állam- és kormányfők meg tudnak
állapodni a dokumentum jövőjéről.

Gurmai Zita
Kovács László jól gondolta, az EU-csúcson másnap hajnalban megállapodtak az -- alkotmány helyett reformszerződésre átkeresztelt -- dokumentum alapjairól, mely többek között be fogja vezetni a tagországok számát és a lakosság arányát is figyelembe vevő kettős döntési eljárást; és főképviselő néven új diplomáciai posztot is létre hoz. A pontos szövegezést a július végén kezdődő kormányközi konferencián (IGC) fogják a tagállamok meghatározni. A folyamat ezen szakasza ősz közepéig tart, a tervek szerint ezt követi a ratifikáció (megerősítés). A reformszerződés -- ha minden jól megy -- 2009-ben léphet életbe.

Elnökségi eredmények

Hans Peter Schiff, Németország budapesti nagykövete, aki a német EU-elnökség részéről vett részt a konferencián, beszédében kifejtette,
hogy a hat hónap alatt a német elnökséghez sok kézzelfogható eredmény
köthető, mint pl. az alacsonyabb külföldi telefonálási (roaming) díjak
vagy a hitelfelvevők nagyobb védelmét szolgáló intézkedések európai
szintű intézkedések.

Schiff kiemelte: fontos, hogy az EU-állampolgárok közösségként éljék meg
európaiságukat úgy, hogy közben őrizzék meg nemzeti identitásukat (ezt
jeleníti meg az Európai Unió Egység a sokféleségben jelmondata is).
Ennek a közösségi létnek egyik fontos pillanata volt, amikor a
tagállamok vezetői 2007. március 25-én Berlinben találkoztak, hogy
megünnepeljék az Unió 50. születésnapját (a Római Szerződés aláírásának
évfordulóját) és közös nyilatkozatot fogadjanak el. Szerinte az Európa
Unió fontos szerepet játszik a békés és demokratikus eredmények és
intézmények fenntartásában, terjesztésében.

A konzultatív fórum lényege, hogy támaszkodik a résztvevők aktivitására
és véleményére is. A tavalyi rendezvényhez hasonlóan munkacsoportokban
beszélték meg a résztvevők a legfontosabb európai uniós ügyeket (az
Európai Alkotmány jövője, az európai állampolgárság, kommunikáció,
európai parlament választások, az EU magyar elnöksége ill. az európai
állampolgári kezdeményezés). A munkacsoportok eredménye összecseng az
előadók mondataival: jobban be kell vonni az állampolgárokat a
folyamatokba.

Csináljunk már valamit!

A konferencia második napján, immár a brüsszeli, reformszerződésben
megállapodó EU-csúcs eredményének ismeretében elemezték a kialakult új
helyzetet. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő szerint az EU-csúcs
megmutatta, hogy nem lehet egy-egy nemzeti érdeket (a lengyelek például
a jelenlegi, országukhoz képest kedvező szavazati arány fenntartását
erőltették végletesen a vitában) a közös együttműködés elé helyezni.
Ezzel együtt Gurmai szerint jó kompromisszum született, amikor az állam-
és kormányfők megállapodtak a leendő reformszerződést főbb pontjaiban.
Szerinte magyar szempontból is siker a megállapodás, mert az Alkotmányos
Szerződésben szereplő magyaroknak is fontos elveket -- itt elsősorban a
kisebbségekről szóló passzusokat kell érteni -- sikerült belefoglalni az
új dokumentumba is. Gurmai azt is kiemelte: a klímaváltozás globális
méretű problémájával kezdeni kell valamit, amivel kapcsolatban minden
állampolgárnak van tennivalója.

György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője
szerint az EU érdeke az új reformszerződés mielőbbi bevezetése, mivel
így a szervezet sokkal áttekinthetőbben, világosabb viszonyok mellett
működne.

Zalán Eszter, a Népszabadság újságírója elmondta, hogy a napilap éjféli
napzártája miatt Lengyelország nélküli továbblépésre utaló szalagcímmel
jelent meg szombaton a lap, az EU-csúcs szerencsére azonban a közös
továbblépésről döntött.

Civil szempontból a fő kérdés az, hogy az adott helyzetben és a
kínálkozó alkalmat kihasználva, hogyan tudnak szervezeteik beleszólni, a
készülő reformtervezet szövegezésébe. Ennek érdekében közös levelet
fognak megfogalmaznak az Európai Unió vezetőinek és Gyurcsány Ferenc
magyar miniszterelnöknek, melyben elismerik az EU-csúcs eredményeit, de
azt is szeretnék, ha az kormányközi konferencia ne legyen teljesen zárt,
a munkába bele lehessen szólni.

Tekintse meg képeinket!

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat