Hírek > Hírek itthonról  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

CIVILBARÁT TUD-E LENNI A MAGYAR KÜLPOLITIKA?
Konferencia a Kormány Európa-politikai stratégiájáról
2007-05-24

"A Kormány Európa-politikai stratégiájának új irányairól és feladatairól" című dokumentum 2006 decemberében került első olvasatban elfogadásra, melyet ezt követen széles körű társadalmi vitára bocsátott a Külügyminisztérium, véleményeket kérve.

Iván Gábor
Az Európa Ház 2007. május 21-én szervezett konferenciát a konzultációs folyamat részeként.

A mintegy 40 érdeklődő részvételével megrendezett konferencián Dr. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára tartott bevezető előadást. Elmondta, hogy Magyarország 2004. május 1-i európai uniós tagsága a magyar Európa-politikára is alapvető hatással volt. A csatlakozást megelőző hosszú felkészülési időszak alatt Magyarország folyamatosan alkalmazkodó szerepben volt, az ország előtt álló legfontosabb feladat a csatlakozási kritériumok teljesítése és a "játékszabályok" átvétele volt. A folyamatos felkészülési időszak eredményeként az EU-csatlakozás nem eredményezett hirtelen, drámai változást: az európai uniós joganyagok átvétele megtörtént és a csatlakozás időpontjára már
gyakorlatilag a belső piac részesei is voltunk. 2003-2004-től kezdve
viszont alapvető magatartásváltás történt a magyar Európa-politikában. A
legfontosabb kihívást immár az jelenti a magyar politika számára, hogy
tagállamként hogyan tudja Magyarország az érdekeit minél hatékonyabban
érvényesíteni, amely aktívabb, kezdeményezőbb politikával kell, hogy
párosuljon.

Dérer Miklós
A magatartásváltást jól mutatja, hogy Magyarország határozott szerepet vállalt az EU-alkotmány vitájában, magyar kezdeményezésre került bele a dokumentumba a kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Magyarország széles körű diplomáciai tevékenységet folytatott 2003-ban annak érdekében, hogy a régi tagállamok minél kevésbé korlátozzák a 10 új tagállamból érkező munkaerő szabad áramlását. Az utóbbi évek magyar Európa-politikájának egyik prioritása a szomszédos országok, illetve a Nyugat-Balkán térség európai integrációs törekvéseinek támogatása volt.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján szükségessé vált a magyar Európa-politika sarokpontjainak áttekintése és a legfontosabb középtávú prioritások megfogalmazása annak érdekében, hogy Magyarország minél hatékonyabban kihasználhassa az uniós tagságból adódó lehetőségeket.
Jelen dokumentum ezekre a kihívásokra és feladatokra kíván választ adni.
Iván Gábor, hogy az uniós tagságnak két alapvető célja van: legyen
közvetlenül érezhető hatással a mindennapi jólétre Magyarországon
(infrastruktúra-fejlesztés, munkahelyteremtés, hátrányos helyzetű régiók
támogatása, stb.), illetve, hogy hozzájáruljon a biztonságérzet
javításához ld. közös fellépés a szervezett bűnözéssel, illegális
migrációval, terrorizmussal, stb. szemben.

A bevezető előadást követően Dr. Dérer Miklós, a Manfred Wörner
Alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette az általa összeállított és az
Európa-politikai stratégiáról szóló kormányzati dokumentumot véleményező
szakmai anyag legfontosabb megállapításait. Kifejtette, hogy véleménye
szerint a vitára bocsátott anyag számos helyen indokolatlanul optimista
hangvételű. A probléma-centrikus megközelítés esetenként célravezetőbb
lenne. A stratégiában nem kapnak eléggé hangsúlyos szerepet a civil
szervezetek: a dokumentum-tervezet csupán az állampolgárokra hivatkozik,
szervezeteikre nem. Pontosítani és tisztázni kellene továbbá, hogy
milyen tagállami profilt kívánunk adni Magyarországnak, valamint azt,
hogy Magyarország mely tagállamokkal kíván stratégiai partneri alapon
együttműködni -- vagy elegendőek-e esetleg az ad hoc szövetségek. A
tagállami profil négy kiemelt kérdés köré épül a dokumentumban, melyek
megfogalmazása nehézkes -- Dérer szerint a szolidaritás, modernizáció,
nyitottság, biztonság kifejezések szerencsésebbek lennének. Problémaként
fogalmazódott meg, hogy Magyarországon nincs igazi társadalmi vita az
európai uniós kérdésekkel kapcsolatban -- folyamatos párbeszédre lenne
szükség a legfontosabb kérdésekben, mely orientálhatná a mindennapi
politikát arról, hogy mit gondolnak az emberek, illetve az őket
képviselő civil szervezetek.

A két előadást szakmai vita követte, melynek keretében a konferencián
részt vevő civil szervezetek képviselői is elmondták véleményeiket,
javaslataikat. A konferenciát követően ezek felhasználásával a civil
vélemény-tervezet kiegészítik és eljuttatják a Külügyminisztériumhoz.

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat