Hírek > Hírek külföldről  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS SEMLEGESSÉG
Civilek tanulmányútja Svédországban
2007-03-13

- Jó napot kívánok! Szeretném megkapni a miniszterelnök mai hivatalos e-mailjeit.
- Természetesen. A délelőttiekre vagy a délutániakra kíváncsi?
A beszélgetés Magyarországon legfeljebb fikció lehet, Svédországban azonban nem csak elméleti lehetőség, hanem gyakorlat is. A svéd nyitottság és átláthatóság mindennapjaival magyar civil delegáció ismerkedett március elején az Európa Ház által szervezett és az Európai Unió által támogatott átláthatósági program keretében.

A nyilvánosság gyakorlata

A svéd szabályozás egyszerű: minden hivatalos dokumentum nyilvános,
kivéve ha azt titkosították. Egy hivatalos szerv vagy minisztérium
tipikus napja például azzal kezdődik, hogy a média képviselőinek elküldi
az ott született dokumentumokról szóló listát, amit az újságíró a
reggeli kávé közben átböngészhet, majd jelzi az adott intézmény felé,
hogy mely dokumentumokat küldjenek meg neki. És akkor az apparátus fogja
és elküldi. Eva Sterndal, a Svéd Parlament Európai Uniós Ügyek
Bizottságának titkárságvezetője ezt azzal egészíti ki, hogy a hivatalos
dokumentumok nyilvánosságával szemben a svéd parlament bizottságainak
ülései zártak. Ennek alapvető oka, hogy a bizottságokban (17 bizottság
van, mindegyik 17 taggal) igazi munkát végezzenek és -- éppen a
nyilvánosság miatt -- ne a folyosón jussanak konszenzusra a képviselők. A
plenáris ülések természetesen nyilvánosak és bejelentkezés nélkül
látogathatóak. Egyetlen szabály, hogy a földszinti ruhatárat kötelező
igénybe venni és az ülésterem szintjén elektromos kapun kell áthaladni
az ülések idején. A megerősített biztonsági intézkedések viszont nem
igazán jellemzik Svédországot: az említett csoport tagjai az előzetes
részvételi lista alapján ugyan névre szóló belépőkártyát kaptak, de a
parlamenti belépésnél például semmilyen azonosítót, útlevelet nem
kértek. A Környezetvédelmi Minisztériumban még belépőkártya sem volt,
ahol Kristina Sundelöf és Hans Höglund tartott tájékoztatót. Kiderült,
hogy bizonyos kérdésekben a minisztérium konzultál civil szervezetekkel,
szám szerint néggyel. A dolog érdekessége, hogy a konzultációban részt
nem vevő szervezetek eddig még nem szólaltak fel a létező gyakorlat
ellen, legalábbis az előadó nem emlékezett ilyenre.

A nyilvánosság ilyen szélsőséges alkalmazása a magánéletben is
tapasztalható. Ugyanis egy svédnek lehetősége van arra is, hogy az
előtte haladó autó rendszámát bepötyögje a mobiljába, azt elküldje a
megfelelő számra, ahonnan azonnal információt kap az autó tulajdonosának
nevéről, lakhelyéről, de ha akarja a fizetését is megtudhatja. Például
megtudhatjuk, hogy a szomszédunk hogyan áll anyagilag. És éppen ez az:
több mint valószínű, hogy ki fog derülni: a szomszéd nagyjából úgy áll,
ahogy mi. Ugyanis a magas adók nem csak arra jók, hogy fenntartsák a
nemzetközileg is elismert erős szociális hálót, hanem arra is hogy a
meggazdagodást keretek közé szorítsák és elérjék, hogy mindenki egy
elfogadott jó színvonalon éljen (bár ez nem gátolja meg, hogy ne
legyenek hajléktalanok Stockholm utcáin, ill. az IKEA-tulajdonos Ingvar
Kampradot sem, hogy ne legyen a világ egyik leggazdagabb embere).
Ez a fajta, visszaélésekre is alkalmat nyújtó szabad információs
rendszer már többször kérdéseket ébresztett a döntéshozókban, de eddig a
mostani gyakorlat maradt, mivel a svédeket kevéssé irritálja, ha az
állam belenéz a pénztárcájukba. Sőt, tulajdonképpen szeretik a
gondoskodó államot (a kíváncsiskodó szomszédot pedig elviselik).

A leghátsó udvar legeldugottabb szegletében

Sok mindent lehet Svédországról mondani, de hogy az Európai Unió nagy
támogatója lenne, azt biztosan nem. A brit mellett talán a svéd
euroszkepticizmus a legismertebb, melynek legutóbbi megnyilvánulása az
euró bevezetésének népszavazáson történő elutasítása volt 2003-ban. Az
európai unióval foglalkozó intézmények ennek megfelelően nincsenek a
figyelem központjában. A Svéd Parlament Európai Uniós Információs
Központjának irodájához például olyan bonyolult labirintuson keresztül
vezet az út, hogy helyi kísérőnk talán maga is meglepődött, hogy egyből
odatalált. A központ munkatársa, Jakob Nyström nem is a látogatók
számára, hanem a 12 főt foglalkoztató iroda által működtetett és évente
mintegy 7000, főleg interneten, e-mailben feltett kérdésre válaszoló
információs szolgáltatásra büszke. Ugyanilyen eldugott helyen található
az Európai Bizottság és az Európai Parlament -- a magyar gyakorlathoz
hasonlóan -- egy helyen lévő kirendeltsége és a kapcsolódó uniós
információs iroda. A bejáratnál például egy mini EU-zászlón kívül semmi
nem utal arra, hogy ott az Európai Unióval foglalkozna bárki. Markus
Bonekamp, az európai parlamenti iroda helyettes vezetője szerint ez
azért van, mert a svédek nem zászlólengető népek ("We are not flag
people."), de annak érdekében, hogy irodájuk "láthatóbb" legyen
nemsokára elérhetőbb helyre költöznek. Eric Degerbeck az európai
bizottsági iroda kommunikációért felelős vezetője megemlítette, hogy az
EU-gyakorlatnak megfelelően Europe Direct hálózatot működtetnek
Svédország-szerte, ahol a helyi képviselők mind elkötelezettek Európa és
az Európai Unió ügye iránt. Ez volt a tanulmányút során az első és
egyben egyetlen utalás arra, hogy Svédországban vannak az EU mellett
elkötelezett emberek. Ugyanis a már említett svéd parlamenti információs
központ munkatársa is leginkább az el nem kötelezettségét hangsúlyozta
amikor arról kérdezték, hogy akkor most ő támogatja az Európai Uniót
vagy sem.

Nem szabályozott civilség

Svédországban mintegy 60 ezer civil szervezet működik. Hogy honnan
tudjuk ezt? Pontosan sehonnan, ugyanis Svédországban nem regisztrálják
hivatalosan a civil szervezeteket. Egy szervezet megalakításához
bizonyos formai feltételek szükségesek, így alapszabályt kell alkotni és
vezetőséget is választani, de ezt sehol nem kell bejelenteni. Illetve
mégis. Természetesen az adóhatóságnál kell kérniük adószámot, de az nem
szolgál a nyilvántartásra. (Magyarországon a helyileg illetékes
bíróságok tartják nyilván az egyesületeket/alapítványokat. Így számuk
pontosan meghatározható. Azonban arra a kérdésre, hogy a regisztrált
szervezetek közül hány működik nem lehet pontos választ adni. Ez nem
csak azért van így mert nagyon nehéz meghatározni, hogy mik a működés
feltételei, hanem azért is mert a megszüntetés feltételei
túlbürokratizáltak.)

A háttérben az a bizalmi elv húzódik, hogy egy ember akkor lesz tag egy
civil szervezetnél, ha azonosul a szervezetet céljaival, törekvéseivel
és megbízik a többi tagban (ezzel így vannak máshol, így Magyarországon
is). Ebből következően viszont a külön regisztráció felesleges, hiszen
bízunk abban, hogy a szervezet létezik és a céljai szerint működik (nos,
ez a fajta bizalom nálunk hiánycikk), erre többek között a nevüket adó
tagok adnak garanciát. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy magát a
regisztrációt tulajdonképpen a függetlenség megkérdőjelezéseként élnék meg.

A támogatásokkal Svédországban is el és be kell számolni, így egy civil
szervezet is ír pénzügyi beszámolót, illetve önkéntes alapon
regisztráltathatja magát a helyi önkormányzatnál. A tisztességes
viselkedés azért is fontos, hogy a szervezet ne zárja el további
pénzügyi támogatás lehetőségét, ami érzékenyen érinthet egyeseket.
Raymond Svensson és Ann-Marie Winberg, a program svéd partnereként
szereplő Felnőttképzési Szövetség (Studieförbundet Vuxenskolan, SV)
képviselői elmondták: országszerte 200 helyen évi 50 ezer (!)
tanfolyamot szerveznek, a költségek 50 %-át az állami költségvetésből
fedezik.

Közbevetőleg. A bizalmi elvet talán még jobban megvilágítja a pénzügyi
elszámolás gyakorlatának kérdése. Magyarországon a gyakorlat (és az
elvárás) az, hogy a támogatásokról pénzügyi elszámolást készítünk,
aminek alapját a kifizetések bizonyságául szolgáló áfás számlák
jelentik. Svédországban (és sok más országban) a magyar elvárásoknak
megfelelő áfás számla, ami tartalmazná a vevő nevét és címét teljesen
ismeretlen (talán a szállodákat kivéve). Így aztán egy
számlaösszesítőben szereplő nemzetközi tétel elfogadása magyar
viszonylatban gyakran a támogató pénzügyi osztályának jóindulatán múlik
(mert a költségeket fedező bizonylatokon, blokkokon nem szerepel a vevő
-- jelen esetben a támogatott -- neve, ugyebár). Máshol, így a
fantomcégekkel és számlagyárakkal kevéssé terhelt Svédországban a
kérdést úgy teszik fel: miért számolnám el ezt a blokkot , hiszen ez nem
a projetkhez tartozik (hanem mondjuk munkából hazafelé taxival
menekültünk a lezúduló hirtelen eső elől). Mindezt nem azért írtuk le,
mintha a kérdés ne lenne ismert, vagy mert megoldást találtunk volna a
problémára, hanem azért, mert hosszú évek óta először sikerült egy
ártatlan nyugat-európaival (jelen esetben egy svéddel) megértetni, hogy
bizalom ide vagy oda miért lenne ildomos feltüntetni a vevőt a számlán.
Igaz, az adott pillanatban már egy jelentősebb összeggel gyarapítottuk
az állami alkoholmonopólium kasszáját.

Egy kérdésben sikerült konkrét konfliktussal találkozni: természetesen
civilekről van szó. Ludvig Sandberg, az Önkéntes és Szociális Munka
Nemzeti Tanácsa képviselője elmondta, hogy jelenleg is zajlik és -- a
hazai gyakorlatnak megfelelően -- évek óta húzódik egy, a svéd kormányzat
és a civil szervezetek közötti megállapodás (ún. compact) létrehozása.
Ingemar Farm, a Svéd Mozgáskorlátozottak Szövetségének elnöke szerint
viszont az egész gondolat elhibázott és semmi szükség egy ilyen
megállapodásra. Győzelem. A konszenzusra épülő svéd társadalom két tagja
a külső szemlélő számára is értelmezhető módon ellentétes álláspontot
fogalmazott meg.

A tanulmányút során a magyar civil delegációt fogadta többek között
Iklódy Gábor nagykövet és Tábori György kulturális tanácsos a stockholmi
magyar nagykövetségen, Anders Gradin az SV főtitkára, Ann-Christine
Bard-Sandström, Mozgáskorlátozott Emberek Egyesülete, Agnetta
Setterberg, Svéd Parlament Nemzetközi Osztálya, Jan Olsson, Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság, Hanna Hallin, Svéd Ifjúsági
Szervezetek Szövetsége, Gunnar Lassinantti, Olof Palme Nemzetközi Központ.

A továbbiakban

"Az Európai Parlament percről percre: egy magyar átláthatósági
kezdeményezés" az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság
Főigazgatósága által támogatott program következő etapja során az
Európai Parlament bizottsági munkáját fogják magyar civilek nyomon
követni Brüsszelben, többek között a svéd tapasztalatok figyelembe
vételével. A tapasztalatokról hazai beszámolókat szerveznek magyar
európai parlamenti képviselők bevonásával, civil javaslatokat dolgoznak
ki és lobbiznak elfogadtatásukért az előkészítő (bizottsági) munka
során. Mindezt azzal a céllal, hogy nyitottabb, közvetlenebb,
ellenőrizhetőbb és átláthatóbb legyen a bizottsági munka az Európai
Parlamentben.

Extrém

Visszatérve az eredeti párbeszédhez. Az elbeszélés szerint megtörtént,
hogy a volt miniszterelnök Göran Persson egyik e-mailjét egy külsős
érdeklődő hamarabb olvasta, mint maga a címzett. Teljesen extrém.

Tekintse meg képeinket!

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat